2010-hez képest nőtt az alacsony jövedelműek száma

Ereszcsatorna
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaerőpiaci felmérése alapján közölt foglalkoztatási adatok szerint 2010-2019 között 3,7 millióról 4,5 millióra, 780 ezer fővel emelkedett a foglalkoztatottak száma. A GKI Gazdaságkutató szerint, a NAV adminisztratív adatai szerint „csupán” 570 ezer fős volt a növekedés – írja a HVG.

Az eltérés egyik oka, hogy a KSH munkaerőpiaci adatai nem veszik figyelembe a kivándorolt magyarok valós számát.

2019-ben az Eurostat adatai alapján már több mint 450 ezer magyar élt Európai Uniós tagországokban, míg 2010-ben „csak” 190 ezer. A kivándoroltak 84 százaléka volt gazdaságilag aktív, tehát több mint 200 ezer foglalkoztatott valójában nem Magyarországon foglalkoztatott.

A GKI azt is kiemeli, hogy hogy a NAV adatai között 165 ezer (az összes kereső közel 4,5 százaléka) olyan alkalmi-, idény-, diák- és közmunkás is jelen van, aki egy év alatt kevesebb, mint egy havi bruttó minimálbért keresett.

Továbbá több mint 1,3 millió (az összes kereső 30 százaléka) olyan volt, aki 1 év alatt a 12 havi bruttó minimál bért vagy kevesebbet kapott. Bár a 2016-os kiugróan magas (1,5 millió fős) adathoz képest javuló tendencia figyelhető meg, de az is jól látható, hogy stabilan 1 millió fő feletti a számuk.

Ez azt jelenti, hogy az elmúlt 10 évben a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezők számában nem történt javulás. Sőt 2010-hez képest még nőtt is a számuk.

A GKI elemzéséhez hozzá tartozik, hogy a KSH munkaerőpiaci felméréséből származó adatok nem adminisztratív forrásokból származnak, hanem a háztartások megkérdezéséből. Így fordulhat elő, hogy mondjuk egy Londonban dolgozó magyart a KSH a foglalkoztatottak közé számít: ha az itthoni háztartásából a megkérdezett azt mondja a KSH-nak, hogy teljes munkaidőben foglalkoztatott, akkor a statisztikai hivatal a foglalkoztatottak közé számolja.

HVG

MUON TV

  •  
  •  
  •  
  •