30 órás munkahét lehet a jövő?

Négynapos, 28 órás munkahetet vezetne be Németország legnagyobb szakszervezete, az IG Metell. A Die Linke baloldali párt szerint az egész gazdaságban 30 órás munkahetet kellene bevezetni – emlékeztet a német The Local internetes portál cikke, amely annak járt utána, hogy mi a javaslat realitása. A Napi.hu szemléje.

Az IG Metall és a Die Linke elképzelésében közös, hogy Németországban sok munkavállaló úgy érzi, nem felel meg a mai kor igényeinek a 40 órás munkahét. Különösen a gyerekeket nevelő szülők érzik soknak a terheket, amik rájuk hárulnak. Ez magyarázhatja, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás egyre népszerűbb: míg az 1990-es évben a teljes és a részmunkaidős állások aránya nyolc a kettőhöz volt, ma hat a négyhez ez a számpár.

Ugyanakkor a részmunkaidőben végzett munka hátránya, hogy negatívan érinti, magyarán csökkenti az emberek nyugdíját, és függővé teheti az így dolgozókat másoktól. Ez főként azokra a nőkre vonatkozik, akik a gyereknevelés miatt ezt választják. Ennek oka nem is a hagyományos nemi szerepekben keresendő, hanem abban, hogy a férfiak fizetése általában magasabb, ezért a párok inkább azt tartják meg egészben.

Az IG Metall korábban is úttörő szerepet vállalt a munkaidő csökkentésében. Az autóipari ágazatban az 1990-es évben a kezdeményezésére vezettek be 35 órás munkahetet és 2018-ban kiálltak azért, hogy az alkalmazottak választhassák a 28 órás munkahetet. Mindkét változással kapcsolatban hangsúlyozni kell azonban, hogy bércsökkentéssel jártak. A mostani javaslatot Jörg Horrmann nem azzal indokolta, amire korábban hivatkoztak, hogy jobb arányt kell kialakítani az emberek munkával töltött ideje és szabadideje között. Ezzel szemben az autóiparban kezdődött gigantikus változásokra hivatkozott.

Az elektromos mobilitás előretörése már eddig is elbocsátásokkal járt, és mivel a villanyautók előállítása kevesebb munkaerőt igényel, ez folytatódhat, ha nem tesznek valamit a munkahelyek védelme érdekében.

A szakszervezet egyébként nem általános munkaidő-csökkentést javasol, hanem csak megadná a lehetőséget a cégeknek, hogy bevegyék ezt a szabályt a következő kollektív szerződésekbe. Egyfajta minta lenne a Volkswagen megoldása, amely az 1990-es években egy mély válság idején úgy tartotta meg alkalmazottait, hogy – a szakszervezettel egyetértésben – a gyáraiban 28,8 órára csökkentette a munkahetet.

A Die Linke két körülménnyel indokolja javaslatát, az egész gazdaságra vonatkozó 30 órás munkahét bevezetését. Az egyik a digitalizáció előretörése, amely sok emberi munkát feleslegessé tesz, ám ha kevesebbet dolgoznának a munkavállalók, akkor ennek ellenére meg lehetne őrizni a munkahelyeket. A másik, hogy a megmaradó teljes nemzeti szintű munkalehetőséget korrektebben, egyenletesebben lehetne elosztani az emberek között.

A másik indokkal több gond is van. Az egyik hogy egy vállalatnak nem ugyanaz egy embert alkalmazni vagy szétszedni a munkáját háromfelé. Az utóbbi esetben több képzésre van szükség, bonyolultabb az egyeztetés a szabadságok és a betegségek esetén, nagyobb lehet a fluktuáció, egy szóval ez a megoldás drágább, miközben az érintettek kevesebb bért kapnának.

A másik gond, hogy az adott munkamennyiség elképzelése úgy tekint az egész gazdaságra, mint egy jól beágyazott közepes vállalatra, amelynek adottak a piacai, a vevőköre és a technológiája, következésképpen hosszú időn keresztül adott lehet a munkamennyiség, amit a cégnél el kell végezni. Ezzel szemben a gazdaság munkaerőigénye folyton változik.

Jelenleg például nem az gond, hogy több ember közt kellene elosztani ugyanannyi munkát, mint a Die Linke feltételezi, hanem hogy kevés a munkaerő, ezért vendégmunkásokat kell behívni a munkaerőpiacra.

Mindebből az a következtetés adódik, hogy a négynapos munkahét bevezetése racionális cél lehet, ám csak egy idő múlva. Akkor, ha javult a munkavállalók képzettsége, és ezzel hatékonysága, s így csökken a gazdaság munkaerőigénye. A szakértő szerint ezért inkább nagyobb rugalmasságra lenne szükség a foglalkozási formákban, mint hogy bevezetnek egy mindenkire vonatkozó, általános munkaidő-csökkentést.

Napi.hu

Ha érdekel a radikális hangvételt vállaló újságírás és hírszerkesztés,
szívesen foglalkoznál alapos és igényes tényfeltáró anyagok írásával
esélyegyenlőségi, szociális, érdekvédelmi vagy politikai területen,
akkor az alábbi címre várjuk jelentkezésedet: muonszerk(kukac)gmail.com
  •  
  •  
  •  
  •