500 milliárd forint hitelt vettek fel egy hónap alatt a hazai cégek

Fotó MTI
Az MNB, úgy is mint a NER jóhír-felelőse, azt találta közölni a minap, hogy a céges (?) hitelállomány 2020. márciusában meghaladta a 9.040 milliárd forintot, sőt, ugyanebben a márciusban 500 milliárd forinttal nőtt.

Ez aztán a tyűha és az aszta! Ekkora növekedés nem pottyan csak úgy az égből, ehhez valami igen nagy rúgás kell. Márciusban kétszer is volt ilyen, először 18-án, majd 23-án, “gazdaság mentőcsomag” becenéven. A céges hitelek szintjén azonban annyi volt csupán a nóvum, hogy a március 18-ig felvett hitelek törlesztőrészleteit az év végéig nem kell fizetni.

(Kis)vállalkozói körökben márciusban az a hír járta, hogy a meglévő folyószámlahitelek esetleges megújításán túl a bankok semmilyen új hitelt nem hogy nem nyújtanak, de még tárgyalásra sem hajlandók. Egy ilyen mondás az akkori viszonyok között senkit nem lepett meg, hiszen márciusban még mindenki csak dermedten tippelgette, hogy mi lesz itt?

Szóval, valami irdatlan nagy, bomba cuccokkal kellett előállni azoknak, akik márciusban 500 milliárd forintnyi forgóeszköz és beruházási hitelhez jutottak. Márpedig az MNB közlése – szó szerint – azt mondja, hogy “a kiugró növekedés főként a forgóeszköz-finanszírozás és a beruházási hitelek felfutásával volt összefüggésben, a folyószámlahitelek súlya kissé csökkent”. Tehát valakiknek iszonyatosan pörgött az üzletük, illetve őrült jó beruházási ötleteik lehettek. Ezek a fantasztikus üzleti elképzelések egész konkrétan másfélszer akkora volument hordoztak, mint a füstbe ment debreceni BMW-gyár…

Igen nagy kár, hogy csak a BMW padlófogásáról szóltak a hírek, a csodálatosabbnál csodálatosabb magyar vállalkozások szárnyalásáról egy kukkot sem hallhattunk, meg arról sem, hogy mely bankok voltak oly szerencsések, hogy ezeket a gigantikus aduászokat finanszírozhatták. Mondom, márciusban!

Természetesen nem kizárt, hogy a válság kiteljesedése, vagyis az élet rapid leállása idején, tömegével voltak olyan magyar kisvállalkozások – matematikailag úgy nagyjából ötvenezren – akik átlagosan 10 millió forint hitelhez jutottak. Ha mégsem, akkor persze az is lehet, hogy – mondjuk – öt nagyvállalat jutott fejenként 100 milliárdhoz. Vagy egyetlen, éspedig ötszázmilliárdhoz. Meg a három között bármi. Végül is csupán tízezerszeres, vagy ötvenezerszeres az említett határok közötti különbség.

Akárhonnan is nézzük, a GDP roskadozása közepette, csak márciusban, annyi hitelt vettek fel valakik minálunk, mint a nemzeti össztermékünk 1 %-a. Angela Merkel és a többi hasonló lúzer sápadtan hívogathatta Orbán Viktort, hogy mi az a szar, amiből ekkora piramist lehet építeni?

Itt cseng a fülemben a Kormányzónk válasza, hogy “tudod, te kis keletnémet papfattya, hát a haverjaim épp most vettek ötezer teljesen használhatatlan kínai lélegeztetőgépet, és még a franc tudja hány millió szirt-szart készpénzért, amit én azonnal ki is fizettem nekik, hiszen így most pont százszor, meg ezerszer annyi ketyerénk és vackunk lett, mint amennyire egyáltalán szükség lehetett volna”.

Szegény Merkel! Lelki szemeimmel látom az elborult arcát, amint rádöbben, hogy ő ennél sokkal többet is ellophatott volna.

– bankski –

Fotó: MTI

Ha érdekel a radikális hangvételt vállaló újságírás és hírszerkesztés,
szívesen foglalkoznál alapos és igényes tényfeltáró anyagok írásával
esélyegyenlőségi, szociális, érdekvédelmi vagy politikai területen,
akkor az alábbi címre várjuk jelentkezésedet: muonszerk(kukac)gmail.com
  •  
  •  
  •  
  •