55 ezer pénztártag 275 milliárd forintnyi nyugdíját kezelik már csak magánpénztárak

Nyugdíjas
A megmaradt nem egészen 55 ezer pénztártag lelkesen fizeti a tagdíjat, és a pénztárak ezt meg is hálálták eddig, átlagosan hét számjegyű reálhozammal mentek nyugdíjba a tíz évvel ezelőtt bent maradt tagok, miközben a száz százalékos állami nyugdíjat is megkapják – írja a napi.hu.

A pénztárak arra biztatják tagjaikat, hogy fizessék be az éves tagdíjat. Erre azért van szükség, mert egy 2014-ben elfogadott törvény kimondja, hogy ha a pénztáraknál a rendszeresen tagdíjat fizetők aránya tartósan 70 százalék alá csökken, akkor a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) el kell rendelnie az intézmény végelszámolását.

A Horizontnál a pénztár honlapján elérhető számláló szerint pénteken még csak 20 százalékon járt a tagdíjfizetési ráta, de nem aggódnak, hiszen eddig minden évben összejött a 70 százalék március végére. A Horizontnak jelenleg 34,6 ezer tagja van, a pénztárnál kezelt vagyon tavaly év végén 173 milliárd forint volt, ez forog kockán, ha nem fizetnek a tagok.

A Budapest Magánnyugdíjpénztár is éves tagdíjat kér, ugyancsak 2400 forintot. A 6700 pénztártag összesen 39 milliárd forintos vagyon az idén már biztonságban van, 2021 egészére teljesítették már a 70 százalékos tagdíjfizetési arányt, sőt az intézmény közlése szerint már most stabilan e fölött állnak. 2020-ban a 80 százalékot is meghaladta a fizetési arány, erre számítanak 2021-ben is.

A Szövetség a második legnagyobb pénztár, több mint 9100 taggal és 43 milliárd forintos kezelt vagyonnal rendelkezik. Náluk a tagok nagyjából fele-fele arányban fizetnek havi, illetve időszakos (éves, több hónapos) tagdíjat. Az éves minimál tagdíj összege 4800 forint, vagyis havonta 400 forint.

A legkisebb megmaradt magánnyugdíjpénztár az MKB, amelynek 3634 tagja van és több mint 20,4 milliárd forintos vagyont kezelt január végén. A magán ágazatában a tagok 20-30 százaléka előre utalással fizeti a tagdíjat (éves, féléves, negyedéves rendszerességgel), a többség 70-80 százalék havi rendszerességgel utal.

Az a nem egészen 55 ezer magánnyugdíj-pénztártag tehát, aki kitartott a tíz évvel ezelőtti államosítás óta is a tagsága mellett, lelkesen fizeti a tagdíjakat. Az eddigi hozamok alapján pedig busásan meg is térült a bátorságuk, hogy 2010 végén, 2011 elején a kormány fenyegetése ellenére is ragaszkodtak a pénztári megtakarításukhoz.

Tavaly is pozitív hozamot ért el minden pénztári portfólió a pandémia és a válság ellenére is.

A növekedési portfóliók az MKB-é kivételével a tavalyi 3,3 százalékos átlagos inflációt meghaladó mértékű hozamot értek el,

sőt a Szövetségnél a kiegyensúlyozott portfólió is reálhozammal zárta az évet. A pénztártagok többsége pedig még mindig a növekedési portfóliókba tartozik életkora alapján, de a kiegyensúlyozott alapokban is több pénz van, mint a klasszikus portfóliókban, amelyekbe a nyugdíjhoz közelálló tagok megtakarítása gyarapodik.

A tagok egy része az elmúlt évtizedben elérte már a nyugdíjkorhatárt, és dönthetett, hogy a 100 százalékos nyugdíjért cserébe visszalép-e az állami nyugdíjrendszerbe, vagy megtartja a pénztári tagságát. Ez utóbbi esetben járadékszolgáltatást igényelhet a pénztártól.

A többség – nem különösebben meglepő módon – a visszalépés mellett döntött.

A pénztárak tehát jól teljesítenek, a fennmaradásuk mégis kérdéses. A jogszabályok alapján maximum 2,5 százalékot vonhatnak el a tagdíjakból a működésükre, ami az évi néhány ezer forintos tagdíjakat nézve minimális összeg. Még a legnagyobb tagdíjat szedő MKB-nál is csupán 300 forint, amit évente elvonhat tagonként a működésre, a Horizontnál és a Budapestnél pedig csupán 60 forintról van szó. Ez nyilvánvalóan nem elég az infrastruktúra fenntartására.

Napi.hu

Ha érdekel a radikális hangvételt vállaló újságírás és hírszerkesztés,
szívesen foglalkoznál alapos és igényes tényfeltáró anyagok írásával
esélyegyenlőségi, szociális, érdekvédelmi vagy politikai területen,
akkor az alábbi címre várjuk jelentkezésedet: muonszerk(kukac)gmail.com
  •  
  •  
  •  
  •