Home Vélemény „A kormány elérte célját, elhülyült az ország!” Válasz RM Dániel cikkére

„A kormány elérte célját, elhülyült az ország!” Válasz RM Dániel cikkére

2377
0
SHARE
koldus

A cikkben foglaltakkal egyetértve én azzal a megállapítással azonosulok, hogy bizony minden kormány hozzátette a magáét a nyomorgatásunkhoz! Hogy ezt tudatosan tették, vagy annyira nem volt fontos egyik oldalnak, politikusnak sem az emberek léte,megélhetése, hogy oda sem figyeltek erre, nem tudom.

Sajnos nem csak elhülyültünk,hanem rossz, használhatatlan munkaerőkké is váltunk!

Pogátsa Zoltán előadását hallgattam tán egy éve, ahol kifejtette, hogy a rendszerváltás körüli időkben a magyar munkaerő képzettségben az osztrák munkaerővel vetekedett, sőt néhány területen meg is előztük az osztrák munkásokat! A rendszerváltás környékén a magyar munkaerő kifejezetten jó munkaerőnek számított!

Hogy juthattunk mégis ide?
Azt azért nem mondhatjuk, hogy a szocializmusban igen jól megfizették a munkást, az alkalmazottakat, bőségben éltek, ezért okosak és jó munkások voltak!

Nem is fizették meg őket, sőt, mondhatjuk, hogy igencsak nyomott bérek voltak akkortájt!
Csak a megtermelt haszon egy jelentős részét az állam visszaosztotta, olcsó lakhatásban, ingyenek oktatásban, ingyenes egészségügyben, dotált gyermekruházatban, vagy nagyon olcsó pihenési, sportolási lehetőségekben.
Ez a „visszaosztás” olyan mértékű volt, hogy nyugodtan állíthatjuk, az emberek jövedelmének 50%-át ezek az állami szolgáltatások tették ki, míg a másik 50%-a volt a bér. A nyomott bér!

Tudjuk! – ez volt az, az állami gondoskodás, melynek levét a mai napig isszuk! Az állam ezzel tömte be az emberek száját, hogy ne lázadjanak!

Ki kell ábrándítsak mindenkit! Ez nem igaz!

Az állam ezt nem gondoskodásból vagy szeretetből tette! Nagyon is kemény gazdasági megfontolásból!
Minden állami tulajdonban volt, mindenki az állam „alkalmazottja” volt, aki dolgozott, és mindenki az államnak termelte a hasznot.
Hasznot akkor is termeltünk! – az nem a kapitalizmus sajátja.
Mivel adót az emberek nem fizettek, az állam ebből a haszonból tartotta fenn magát, szervezte a társadalmat, hajtott végre komoly beruházásokat, és ebből osztotta vissza bér és különböző szolgáltatások formájában az embereknek a jövedelmet.
Mindezt a dolgozók termelték meg!

Oszthatott volna kevesebbet is, csak mivel minden dolgozó „ állami” dolgozó volt ( az államnak termelte a hasznot) az akkori vezetőknek érdekében állt, hogy a meglévő munkaerő ne satnyuljon, minimum maradjon az eredeti szinten, de jobb, ha fejlődik. A fejlett, jól képzett munkaerő ugyanis több hasznot termel!
Nem volt „pót” munkaerő, hiszen mindenki dolgozott, állami érdek volt tehát, hogy az emberek újratermeljék a munkaerejüket.

A régi rendszerben tehát az emberek nagyjából megkapták a munkaerejük újratermelésének költségét. Ennek kb. 50%-át fizetésben, 50%-át állami szolgáltatásokban, melyeket az előbb felsoroltam.

– A rendszerváltás előestéjén bruttósították a béreket, de a plusz összeget személyi jövedelemadóban kellett befizetni, tehát az eredi 50%-os bér arány ettől nem változott.
– Aztán bevezették a forgalmi adót, átlagosan 25%-ost, és ezt már nem kompenzálták a fizetésekben.
– A rendszerváltás után pedig jöttek a különböző járulékok, az apróbb adók melyek szintén csökkentették a fizetéseket, mert ezeket sem kompenzálták a bérben. ( egészségügyi járulék, emelt nyugdíj járulék, munkanélküli adó, szolidaritási adó, gépjármű adó, útadó, stb.stb.)
Nyugodtan állíthatjuk, hogy az eredetileg 50%-ra becsült fizetés a rendszerváltás második évére, 1992-re 20%-ra csappant.

– Csakhogy itt nem állt meg a lakosság zsigerelése, mert az állam szépen, fokozatosan kivonult azokból a szolgáltatásokból, melyek az embereket a rendszerváltás előtt megillették. Megszűnt a kedvezményes üdülés, az olcsó kulturálódási lehetőségek, aztán az olcsó lakhatás is, a rezsiköltségek iszonyatos emelkedésével. Megszűnt mindenféle állami dotáció, aztán a továbbképzések váltak fizetőssé, végül a felsőoktatás is.

Mindezeket a szolgáltatásokat az embereknek meg kéne vásárolni a munkaerejük újratermeléséhez!
Abból a 20%-os maradék bérükből, mely a rendszerváltás utánra megmaradt!

Nyilván az emberek zöme akkor sem tudja ezeket a fizetőssé vált szolgáltatásokat megvásárolni, ha dolgozik. Ezért lemondanak a pihenésről, a sportról, a tanulásról és továbbtanulásról, a kulturálódásról, sokszor a normális étkezésről is.
Ezzel satnyul a tudás, satnyul a munkaerő is.

Hová tűnt a haszon, a pénz?

A pénz, a haszon megvan, csak másként került elosztásra.
Az állam a privatizációval átengedte a hasznot a tőkéseknek.
Saját magát és a társadalmi közös kiadásokat már nem a megtermelt haszonból, hanem az adókból finanszírozza.
Ezért, hogy kellő mennyiségű pénzhez jusson, megcsapolta az emberek (eredetileg is nyomott) bérét az áfával, a járulékokkal és a különböző kis adókkal.
Majd kivonult az állami szolgáltatásokból, mert a dolgozók már a tőkéseknek hajtanak hasznot, az államnak nem érdeke, hogy a munkaerő újratermelésére figyelmet fordítson.
A tőkéseknek sem érdeke, hogy a munkaerő újratermelésére figyeljenek, ha valakinek elvásik a munkaereje, megbetegszik, akkor mást alkalmaznak helyette. Az állam is segítséget nyújt a munkanélküliség megteremtésében. Ha másként nem megy, külföldiek letelepítésével.
Minden teher, minden nehézség az emberekre hárult, akiket a politikusok versenyre, öngondoskodásra sarkallnak, és időnként figyelmeztetik őket, hogy nincs ingyen ebéd!

Pedig a bérek kompenzálásáról bizony a rendszerváltó politikusok nem gondoskodtak, amikor még lehetett volna.
A tőkés munkáltatók pedig nem érdekeltek a béremelésben, nekik az a jó, ha a haszonból minél több marad náluk.

Ha a bér nem elég azokra a költségekre, amelyeken olyan javakat tudunk vásárolni, melyekkel a munkaerőnket újra tudjuk termelni, akkor bizony elbutulunk, elfáradunk, megbetegszünk, nem nevelünk gyerekeket és korán meghalunk.
A magyar társadalom túlnyomó többsége sajnos nem kap olyan nagyságú bért, amivel ezt a folyamatot meg lehetne állítani.
Ez nem most kezdődött, hanem 27 éve!

Ezért nem csak Orbánt, hanem a kapitalizmust is le kell váltani!

CS.E.