“A kormány tátott szájjal nézte a munkavállalók utcára kerülését”

Székely Tamás
Migránsok, Soros, Fletó és még számos, a valósággal mit sem törődő témákkal uralja a kormány a kommunikációt, a sajtót, mellyel a koronavírus kapcsán berobbanó szociális válságról terelik el a szót, Székely Tamás a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint a kormány tátott szájjal nézte százezrek utcára kerülését, és sajnos nem is látszik olyan döntés, ami pozitív irányba vinné a szociális válságot.

Munkások Újsága: – A regisztrált munkanélküliek száma 2020 áprilisában meghaladhatta a 400 ezer főt, ami nagyjából 120 ezres növekedést jelent a februári állapothoz képest, ez a szám még emelkedni fog. Ön szerint ez az emelkedés valóban csak a járványnak tudható be vagy az eddig kozmetikázott statisztikai adatok most válnak valóssá?

Székely Tamás: – Az adatok folyamatosan kozmetikázottak, már csak a módszertan miatt is. Tény, hogy az elmúlt hetekben drasztikusan megnőtt a munkanélküliek száma. Az is tény, hogy az autóiparban már 2019 végén látszottak a visszaesés jelei. A kormánynak azonban most jól jött a koronavírus-járvány, amire rá lehet fogni azt, ami nem teljesen valós. Ugyanakkor az is igaz, hogy a turizmus, vendéglátás területén óriási pusztítást végzett a védekezésből fakadó korlátozás. Ennek ellenére összességében elmondható, hogy a hatások sajnos erősítik egymást.

Munkások Újsága: – Milyen folyamatok voltak érzékelhetők a járvány alatt? Gondolok itt arra, hogy Orbán Viktor a járvány elején azt mondta, hogy a munkáltatóknak és a munkavállalóknak kell megegyezniük, a kormány ebbe nem akar beleszólni. Milyen lehetőségei vannak egy munkavállalónak, hogy adott esetben ne rúgják ki? A szakszervezeteknek – már ha vannak- milyen lehetőségei vannak egyáltalán ilyen helyzetben?

Székely Tamás: – A kormány tátott szájjal nézte a munkavállalók utcára kerülését, miközben a szomszédos országokban milliárdokat fordítottak a kormányok a munkahelyvédelem érdekében. Sikerrel. Ott a közvetlen támogatás mellett döntöttek, és a dolgozók akár 100%-os bérét megadták.

Nálunk pedig ment a népámítás. A blöffölés. Olyan feltételek mellett lehet most is pályázni – pedig még módosították is a szabályokat-, ami tömegével nem védi meg a munkahelyeket. Ezzel párhuzamosan a gazdaságvédelmi akcióterv egyik új eleme a 24 havi munkaidőkeret megállapodás nélküli bevezethetősége, ami további kiszolgáltatottságba taszítja a munkavállalókat. Ennek értelmében a munkáltató egyoldalúan elrendelhet 24 hónapos munkaidőkeretet úgy, hogy nem kell megállapodnia a szakszervezettel.

Két éven belül, ha a munkavállaló valamilyen oknál fogva több hónapon keresztül kevesebbet dolgozik, akkor ezt 24 hónapon belül a vállalat ledolgoztathatja vele. Például most a járvány miatt a munkáltatóknak erre lesz lehetőségük. Így nem lesz túlórakifizetésre mód.

A szakszervezetek lehetőségeinek szűkítése minden kormányzati lépésben benne van. Ez a bosszú a rabszolgatörvény tüntetéseire. Ennek ellenére több lehetőség van a megállapodásra. Leginkább a munkaidő csökkentését, vagy az állásidő elrendelését látták a szakszervezetek megoldásnak. Ha már a kormány érdemi lépéseket nem tett a munkások védelme érdekében.

Munkások Újsága: – A legtöbb szakértő úgy véli, hogy a leépítésekben a vállalatok működésének ellehetetlenülése és a bevételek visszaesése mellett az is fontos szerepelt játszott, hogy a kormányzati mentőcsomag késlekedett. A német Kurzarbeit mintájára számos országban az állam finanszírozza a fizetés egy részét, – ahogy ezt említette is -, hogy a vállalatok ne kezdjenek tömeges létszámleépítésbe. Áprilisban a kormány nálunk is meghirdette a szabályozást. Kikérték ebben a szakszervezetek véleményét vagy csak a Kereskedelmi és Iparkamaráét?

Székely Tamás: – Az utóbbiét biztos. Sok marhaság meg is valósult, miközben a szakszervezetek érdemi javaslatai közül semmit sem vett figyelembe a kormányzat. Többek között az álláskeresési járadék fizetésének időszakát már rég fel kellett volna 90 napról 270 napra emelni. Az országok nem csak a Kurtzatbeit modellt alkalmazták. Ausztriában a jövedelem figyelembe vételével 3 sávot hoztak létre. Van olyan ország, ahol a közvetlenül a dolgozóknak juttattak bértámogatást, van ahol a munkáltatókon keresztül. Minden megoldás jobb, mint ami most működik nálunk.

A német Kurtzarbeit rendszere alkalmazható lett volna nálunk is. A német modell ráadásul a 2008-ban kitört válság idején sikeres volt.

Nálunk csak a nevében hangzik jól, a kivitelezés azonban tragikus. Nem elég, hogy a feltételek miatt nagyon nehéz igénybe venni ráadásul, aki igazán rászorul, az nem is jogosult arra. Ugyanis, ha a vállalat vagy a szolgáltatás leállt vagy bezárt – gondoljunk csak az éttermekre vagy a szállodákra -, akkor a kiesés mértéke 100% -os, vagyis a kormány által szabott feltételeknek nem tesz eleget.

Összességében elmondható, hatalmas szociális válság alakulhat ki, hiszen az Orbán-kormány a pénzt választotta és nem az embereket. A kormányrendeletek érdemi, tömeges munkahelyvédelmet nem jelentettek és nem is fognak.

Fotó: Facebook

Ha érdekel a radikális hangvételt vállaló újságírás és hírszerkesztés,
szívesen foglalkoznál alapos és igényes tényfeltáró anyagok írásával
esélyegyenlőségi, szociális, érdekvédelmi vagy politikai területen,
akkor az alábbi címre várjuk jelentkezésedet: kalmarszilard(kukac)gmail.com
  •  
  •  
  •  
  •