A kurva életbe, egy igazi hős

Nagyon emberi történetről adott hírt az Index. Még tavaly decemberben, egy igen erősre sikerült év végi koncerten, amit bombariadó miatt kellet félbeszakítani, tömegverekedés tört ki.

Hősünk is kivette a részét a Rock and Roll életérzésből, úgy érezte egy ablak kitörésével kell jeleznie a bolygó közvéleményének, hogy ő is itt van.

Sajnos az intézkedő rendörök, nem vették észre, vagy nem akarták észrevenni tevékenységét, mert éppen el voltak foglalva a nem mozgássérült rajongók lecsillapításával, hiszen azok éppen agyon akarták verni egymást több-kevesebb sikerrel.

Mivel a rend őrei nem vették a lapot, az önérzetes kerekes székes emberi jogi harcos úgy érezte, hogy számára már nincs vissza út, így hangosan káromkodva megtámadta a rendőrök autóját, közben hangosan jelezte, hogy kikéri magának, hogy nem tartóztatják le.

“Vádat emeletek egy szombathelyi férfi ellen, aki januárban a sportcsarnok előtt ittasan kétszer nekihajtott mozgáskorlátozottak által használatos elektromos mopedjével a rendőrök autójának.“

Mielőtt bárki is azt gondolná, hogy gúnyolódnánk a helyzeten, ki kell jelentenem, hogy ez egyáltalán nincsen így. Tökéletesen tisztában vagyok azzal, hogy micsoda frusztráció lehet kerekes székben (vagy bármilyen más betegség, fogyatékosság okán) úgy élni, hogy az úgynevezett „normális” emberek nem vesznek tudomást a létezésünkről.

Komolyan azt gondolom, hogy amit a cikkben említett, ember tett a kerekesszékével az fantasztikus cselekedet. Kiharcolta magának a jogot arra, hogy emberszámba vegyék és megbüntessék.

Mélyen emberi és mélyen megható cselekedet, amit őszintén szólva csak elismerni lehet. Még akkor is, ha első vagy második hallásra nagyon vicces is lehet.

Eszes Péter

  •  
  •  
  •  
  •