A nemzeti bank megpróbalja elhitetni, hogy a forint létező pénz

Forint
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal, 0,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén; a kamatfolyosó nem változott. Gyengült a forint az MNB kamatdöntése után

Az arany és a pénz fogalma évszázadokon át szorosan összekapcsolódott, majd aztán a II. Világháború vége felé, 1944 nyarán az amerikaiak és az angolok úgy határoztak, hogy a világégést követően új pénzügyi rendszert fognak diktálni a világnak, ezért az aranyat leváltották a garantőri pozíciójából, s helyébe a hitet állították.

Igen! Az, hogy a legerősebbek fizetni fognak, azt innentől kezdve nem az aranytartalékaik biztosították, hanem az, hogy kénytelen-kelletlen el kellett hinni nekik. Így van ez a mai napig.

Valamelyest új helyzetet teremtett az euró megjelenése, de inkább csak arról volt szó, hogy a közös európai valuta bejelentkezett a dobogó második fokára, az angol font helyébe. Ettől még az amerikai dollár maradt a király, hiszen gyakorlatilag minden tőzsdei jegyzés elsődlegesen ebben a valutában történik.

A kisebb pénzek – így a forint is – az átválthatóságuk biztosítása folytán bírnak értékkel (ld. konvertibilitás). Ennek pedig az a lényege, hogy az amerikai központi bank (Federal Reserve – egyébként magáncég!) elhiszi a Magyar Nemzeti Banknak, hogy a forint, az egy létező pénz.

A Magyar Nemzeti Bank tehát kibocsátja ezt a pénzt, amivel kapcsolatban egyetlen lényegi feladata van, éspedig az értékállóságának biztosítása. Ami persze mikor sikerül, mikor nem. A fenti hír szerint most éppen egy kicsit nem sikerült, mert a forint gyengült, azaz a “nagyok” kevesebb igazi értéket adnak egy egységért.

Egy fizetőeszköz két alapesetben szokott gyengülni. Az egyik az, amikor a külvilág nem hiszi el, hogy az annyit ér, mint amennyit a tulajdonosai hirdetnek, illetve amikor bizonytalanság adódik, azaz nem lehet pontosan tudni, hogy az adott jegybank mit miért csinál?

A fenti hír esetében ez utóbbi jelenség áll.

A magyar jegybank (MNB) ma valamelyest csökkentette az irányadó kamatát, aminek az az üzenete, hogy a bankok könnyebben jutnak továbbhitelezhető pénzhez, tehát hajrá vállalkozások, olcsóbban lehet a különböző beruházásokat kivitelezni.

Eddig rendben is volnánk, hiszen a járványválság igencsak megtépázta az üzleti világot, s tényleg ráfér némi mesterséges élénkítés. No, de mi is az a bizonyos kamatfolyosó, ami most éppen változatlan maradt?

A kamatfolyosó egyik oldala az a kamatmérték, amennyiért a nemzeti bank befogadja a nála elhelyezett kereskedelmi banki betéteket, a másik pedig az, amennyit felszámít nekik a tőle felvett hitelekért. Olyasmi ez, mint egy kétsávos útpálya, amely meghatározott szélességű, s a két padka között lehet oda, illetve vissza haladni. A teljes szélesség lehet kisebb vagy nagyobb (persze életszerűen), s a pénzügyérek azt vallják, hogy az a jó, ha a felezővonal, vagyis a jegybanki alapkamat pont középen van, tehát a pálya szimmetrikus.

Nomármost ennek a képzeletbeli felezővonalnak a jobbra-balra húzogatásával lehet üzengetni a gazdaságnak, hogy merre van az előre és a hátra, azaz ha a jegybanki alapkamatot valamelyik oldalhoz húzzák, az meghatározza a javasolt cselekvések irányát. Tehát ha a jobb pálya szélesebb, akkor könnyen lehet hiteleket felvenni, ha pedig a bal, akkor a bankok inkább a nemzeti bankhoz telepítik a betéteiket, ez esetben viszont nem túl okos dolog vállalkozói hitelekért folyamodni.

A Magyar Nemzeti Bank 2016 óta ezt a felezővonalat szinte egészen a baloldali padkához rajzolta, vagyis azt üzente, hogy pörög a gazdaság, csak tessék beruházgatni, s a bankok ne nagyon hordják hozzá a pénzt, inkább hitelezzenek a vállalkozásoknak!

Aztán idén április elején hirtelen kiszélesítette az utat balra, miközben a felezővonalat ott hagyta egyenesen folytatódni, ahol volt, azaz megváltozott az üzenet: fogalma sincs mi a jó, tehát mindkét irányba egyformán lehessen haladni! Ezt a bizonytalanságot honorálta a nemzetközi pénzpiac a forint padlóra küldésével, s lett 370 az euró árfolyama, a jövedelmeit zömmel megélhetésre fordító lakosság nagy bánatára.

Persze a piacok azt látták, hogy tulajdonképpen nincs itt semmi különösebb látnivaló, így az euró is visszakúszott 350 alá. Ám az MNB vezetőinek fejében mégis csak lehet valami látnivaló, mert a mai döntésükkel a felezővonalat ismét egy picit balra húzták az egyébként korábban szintén balra kiszélesített pályatesten, tehát a pálya újra aszimmetrikus lett, s eszerint inkább előre érdemes haladni, mint hátra.

No, de miért gyengült ettől a forint? Nos, azért, mert a külvilág messze nem látja olyan rózsásnak a magyar gazdasági helyzetet, mint amennyire az MNB hirdeti.

– bankski –

Ha érdekel a radikális hangvételt vállaló újságírás és hírszerkesztés,
szívesen foglalkoznál alapos és igényes tényfeltáró anyagok írásával
esélyegyenlőségi, szociális, érdekvédelmi vagy politikai területen,
akkor az alábbi címre várjuk jelentkezésedet: kalmarszilard(kukac)gmail.com
  •  
  •  
  •  
  •