A szupergazdagok szeretik a válságot, ömlik a pénz a zsebükbe

Az állam szinte minden országban legfontosabb feladatának tekinti, hogy megmentse a covidjárvány áldozatait. Nem, nem a vendéglátóiparból kidobott pincéreket vagy szakácsokat, hanem a tőkéseket elsősorban. A politikai elit ugyanis azt gondolja, hogy a legfontosabb a nekik való segítség. Miközben a kormányok a károsultak megmentését hangoztatja, aközben a gazdagok, szupergazdagok vagyona a járvány idején is meredeken nő.

A második világháború utáni legnagyobb gazdasági válság alatt például a német szövetségi kormány a vállalatokat segítő mentőcsomagokat állít össze és emiatt még Németországban is kevés jut a a valóban bajban lévő dolgozóknak. A koronavírusnak ők a valódi vesztesei és jól láthatóak a nyertesek is, a gazdagok és még inkább a szupergazdagok.
Az UBS svájci bank becslései szerint a világ 500 leggazdagabb milliárdosa már 15 százalékkal tudta növelni vagyonát 2019 vége és 2020 októbere között, vagyis a világjárvány első néhány hónapja alatt. A 100 leggazdagabb német ebben a tekintetben még sikeresebb volt, az ő vagyonuk 20 százalékkal nőtt. Azóta, mint azt a részvényindexek is megmutatják, a dolgok változatlanul jól alakulnak a számukra. Amint azt a Forbes milliárdosainak folyamatosan frissülő listája mutatja, a tíz leggazdagabb német képes volt több mint 50 százalékkal, mintegy 240 milliárd dollárra növelni vagyonát 2020 áprilisa és 2021 márciusa vége közti tizenkét hónap alatt.

Mindegyikük nyert. Annak ellenére is, a legkülönbözőbb területeken működő vállalatokról van szó az autóipartól a nagykereskedelemig és kiskereskedelemig, a logisztikán át a gyógyszeriparig és az ingatlanfejlesztésig. Még olyan gazdasági szereplők is nyertek, akik az autóiparban utaznak.
2019 óta különösen azok a milliárdosok jártak jól, akiknek a cégei a világjárványnak köszönhetően bővíthették üzleti tevékenységüket és így nőtt a nyereségük. Ez különösen igaz például a Lidl tulajdonosaira, Dieter Schwarzra és Klaus-Michael Kühne-re és logisztikai csoportjukra, két év alatt simán megduplázták vagyonukat. A két Strüngmann testvér, akik holtversenyben a leggazdagabb németek listájának 10. helyén állnak, vagyonukat szintén brutálisan megnövelték annak köszönhetően, hogy nagy részvényesei a Biontech oltóanyaggyártó cégnek. 9 milliárd dollárról 23 milliárd dollárra.

A helyzetet tragikomikussá az teszi, hogy azok is nőttek, akiknek a cégei elméletileg meg kellene szenvedjék a járvány következményeit. Georg Schaeffler és Alexander Otto (Schaeffler és a Continental) autóipari beszállítók, de számos bevásárlóközponttal is rendelkező ECE ingatlanszolgáltató fő részvényesei és tulajdonosai, a kezdeti nagy vagyonveszteségük után vagyonuk 2019 áprilisához képest több mint tíz százalékkal nőtt mára.

A világjárvány elleni kormányzati intézkedések központi szerepet játszanak a szupergazdagok és a gazdagok vagyonának növelésében. Ez leginkább a nagyvállalatoknak nyújtott közvetlen állami támogatásokban mutatkozik meg. Heinz Hermann Thiele-nek, a tíz leggazdagabb német egyikének február végi halála elvileg pénzügyi katasztrófát kellett volna okozzon a Lufthansa számára, de a német szövetségi kormány gyorsan dobott 9 milliárd eurót segítségül. Ezzel a hatalmas összeggel a főrészvényes Thiele pénzét is megvédték.
Kevésbé nyilvánvaló módon, de a kormányzati segélycsomagok, valamint a központi bankok által hozott támogatási intézkedések, különösen a rendkívül alacsony kamatozású hitelek haszna is a szupergazdagoknál csapódik le. Pluszforrásokhoz jutnak ahhoz, hogy a tőzsdén nyomott áron menő részvényekből bevásároljanak. Aki például tavaly tavasszal vásárolt részvényeket a Daimlerben 22 és 25 euró közötti áron, egy év alatt 200 százalék körüli nyereséget érhetett el.

A probléma csak az, hogy mindehhez a forrásokat az adófizetők adják és ezek az állami támogatási programok költségeit ők fizetik meg úgy, hogy valós segítséget nem kapnak ha bajba jutnak.

Munkások Újsága

MUON TV

  •  
  •  
  •  
  •