A választások éveként emlegetik Spanyolországban a 2015-ös esztendőt, mert négy alkalommal is a szavazóurnákhoz hívták az embereket, ráadásul a katalán parlamenti választások eredményeként pozícióba kerülő függetlenségi pártok kinyilvánították, hogy megkezdik az elszakadási folyamatot Spanyolországtól. A belpolitikai csatározások mellett ez az év a terrorizmus elleni harcról szólt a Spanyolországban, ahol még soha annyi feltételezett dzsihadistát nem tartóztattak le mint idén.
A választási sorozat Andalúziában kezdődött márciusban, majd májusban folytatódott az országos helyhatósági választásokon, amelyen ugyan a legtöbb helyi győzelmet a konzervatív Néppárt (PP) aratta, de többnyire olyan kicsi előnnyel, hogy a többi párt összefogott, és így kiszorította őt a hatalomból több tartományban és városban is. Ez már jelezte, hogy a belpolitikában átalakulás várható. Szeptemberben Katalónia tartott parlamenti választásokat, ahol egy függetlenségi párttömörülés a Junts pel Sí (Együtt az igenért) nyert, amelynek legfőbb választási ígérete volt, hogy létrehoz egy önálló katalán köztársaságot. Azonnal hozzá is látott elképzelései megvalósításához. Az országos parlamenti választások decemberben megmutatták a politikai viszonyok átrendeződését: a Spanyolországot több mint 30 éve irányító Konzervatív Néppárt (PP) és a szocialista párt (PSOE) története legrosszabb eredményét produkálta, ami a kétpártrendszer végét jelenti. A politikai palettán feltűnt új, főként fiatalok vezette pártok, mint a baloldali Podemos (Képesek vagyunk rá) és a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középpárt pedig egyszerre meghatározó tényezőkké váltak.
Az már a következő év nagy kérdése, hogy a győztes PP képes lesz-e kormányt alakítani, annak ellenére, hogy nincs meg hozzá önállóan a stabil parlamenti többsége. Ha ez nem sikerül a pártnak, akkor bármi is történik, az példátlan lesz a spanyol demokrácia történetében. Ahogy eddig ismeretlen vizekre hajózott Katalónia is. A katalán parlament függetlenségi pártjai – a többi párt ellenében – elfogadtak egy határozatot, amelyben kinyilvánították, hogy megkezdik a Spanyolországtól való elszakadáshoz vezető folyamatot, és a jövőben nem tekintik magukra nézve kötelezőnek a spanyol alkotmánybíróság döntéseit. A spanyol kormány az alkotmánybírósághoz fordult, a bírói testület pedig kimondta, hogy alkotmánysértő a katalán parlament határozata. Ráadásul a katalán politikusok már büntethetőek, ha nem tartják magukat a bíróság döntéséhez: felfüggeszthetik őket tisztségükből, és pénzbírságot kaphatnak. Katalónia vezetői állítják, ez nem tartja őket vissza tervük véghezvitelétől. Megjósolhatatlan, hogy milyen kimenetele lesz az ügynek 2016-ban.
HARC A TERRORIZMUS ELLEN
Nem zárul le az év végével a terrorizmus elleni harc sem Spanyolországban, amely tíz éve nem látott méreteket öltött ebben az évben; több mint 90 embert tartóztattak le, amiért kapcsolatot tartott fenn az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista terrorszervezettel. Utoljára 2005-ben fogtak el az országban ennyi embert, miután iszlamisták több madridi vonat ellen hajtottak végre 191 ember halálát okozó robbantásos merényleteket. A legtöbbjükre Ceuta és Melilla észak-afrikai spanyol enklávékban, illetve Barcelona környékén csaptak le a hatóságok. Többségük marokkói származású, feladatuk propaganda terjesztés és toborzás volt, és új jelenség, hogy egyre több a nő közöttük.
Az országban jelentős belpolitikai összefogás alakult ki a terrorizmus elleni küzdelemben, kilenc párt írta alá a terrorellenes paktumot, mert Spanyolország komoly fenyegetésnek tartja a dzsihadizmust, annak ellenére, hogy jelenleg nem tart közvetlen veszélytől.
A terrorizmus elleni küzdelmet támogatja VI. Fülöp spanyol király is, aki első teljes uralkodói évét tudhatja maga mögött. Trónra kerülésének első évfordulóját azzal tette emlékezetessé, hogy megfosztotta nővérét a Palma Hercegnője cím viselésétől, mivel Krisztina és férje, Inaki Urdangarin ellen bírósági eljárás zajlik. Krisztina nászajándékba kapta 1997-ben Palma de Mallorca hercegségét apjától, I. János Károly spanyol királytól, aki 2011-ben már megkérte, hogy mondjon le a címről. Ugyanerre kérte trónra lépését követően testvére, VI. Fülöp is, de Krisztina ezt nem tette meg. Krisztina ugyanakkor születési jogán továbbra is hercegnő, és hatodik a trónöröklési sorban. Ettől megfosztani nem lehet, de ő maga lemondhat erről a jogáról, amit sokan el is várnak tőle Spanyolországban.
A spanyol újságok a király döntését úgy értékelték, mint egy újabb lépést az átláthatóság irányába, amellyel igyekszik helyreállítani a monarchia tekintélyét. A királyi család népszerűsége nagyot zuhant amiatt, hogy Krisztina férjét, az egykori kézilabdázó olimpikont azzal vádolják, hogy a Nóos nevű nonprofit alapítvány elnökeként éveken át 6,1 millió euró (1 milliárd 865 millió forint) közpénzt sikkasztott el. Urdangarinra tavaly 19 és fél éves börtönt és 3,5 millió eurós pénzbüntetést kért az ügyészség, és Krisztina ellen is vádat emeltek adócsalás címén. Az ügy első bírósági tárgyalását jövő év januárjában tartják.
Forrás: Magyar Idők
Kép forrása: Hispantv
