Alaptörvény-ellenes lehet a kölcsönszerződések érvényessé nyilvánítása?

Bankkal szembeni pernél gyakori a szerződés ítélethozatallal történő visszamenőleges hatályú módosítása, amit úgy kell tekinteni, mintha a szerződés az elejétől fogva érvényes lett volna. Ezáltal a bíróság mentesítette a szerződés érvénytelenségéért felelős felet (a hitelezőt) az érvénytelenség jogkövetkezményei alól, a hitelezőnek hátránya nem származott abból, hogy eredetileg egy érvénytelen szerződés került aláírásra. Néma József, sorozatunk szakértőjét most e furcsa, szerinte alaptörvény-ellenes eljárásról kérdeztük.

Munkások Újságja: Az adós ok rendre pervesztesek lett annak ellenére, hogy a bíróság elsődlegesen megállapította a szerződés érvénytelenségét.?

Néma J.: Sajnos a devizahiteles perekben többször is érdekes ítélet született:
Amennyiben a kölcsönszerződés érvénytelenségét valamelyik kötelező tartalmi elem (pl. a kamat éves százalékos mértéke) hiánya okozta, a bíróságok megállapították a szerződés érvénytelenségét, viszont a hitelezőtől kapott információra való hivatkozással, mely szerint az adós a hiányzó tartalmi elemet – pl. a kamat éves százalékos mértékét az Elszámoló levélből – megismerhette, a szerződést érvényessé nyilvánították. A bíróságok szerint ilyen esetben a felek maguk orvosolták az érvénytelenség okát, az így elhárult.
Még abban az esetben is így jártak el, amikor a szerződés valamilyen okból kifolyólag (felmondás, vagy a tartozás kiegyenlítése miatt) megszűnt!
A keresetet elutasították, az adóst pedig a perrel kapcsolatos költségek megtérítésére kötelezték.

A dolog érdekessége az, hogy a kereseti kérelemben az adósok a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérték. A bíróság megállapította, hogy az adott szerződés érvénytelen, mert nem tartalmazza az ügyleti kamat éves, százalékos mértékét, viszont hivatkozott a Kúria 6/2013 jogegységi határozatára, mely szerint a bíróságnak elsődlegesen a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie, így a szerződést visszamenőleges hatállyal érvényessé nyilvánította.

Munkások Újságja: Mindez azzal járt, hogy az adóst pervesztes lett és a bíróság a perköltségek megfizetésére kötelezte?

Néma J.: – Igen, s az ilyen ítélkezési gyakorlat teljes egészében jogsértő! Megítélésem szerint a bíróságok nem megfelelően értelmezték a jogegységi határozatban leírtakat.
A Kúria 6/2013. PJE határozat „Indokolás” c. részének III. 4. pontjának második bekezdése alapján a szerződés érvényessé nyilvánításával kapcsolatban a következőképpen foglalt állást:
„A jogegységi tanács álláspontja szerint, a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos jogvitákban, a bíróságoknak különösen arra kell törekedniük, hogy minden lehetséges esetben kiküszöböljék az érvénytelenség okát és a szerződést érvényessé nyilvánítsák. A szerződés érvényessé nyilvánítása olyan helyzetet teremt, mintha a felek már eredetileg is érvényes szerződést kötöttek volna (ex tunc hatályú érvényessé nyilvánítás). A bíróság ilyen esetben a szerződés módosításával (kiegészítésével) az érvénytelenségi ok folytán előállt érdeksérelmet küszöböli ki.”

Munkások Újságja: A jogegységi határozat fent jelzett részéből egyértelműen kitűnik, hogy a jogegységi tanács sem úgy foglalt állás, hogy a szerződéseket minden esetben, minden áron érvényessé kell nyilvánítani, hanem úgy foglalt állást, hogy minden lehetséges esetben.

Néma J.: -A Kúria egyik jogegységi határozata sem tartalmaz a bíróságok számára olyan kötelezettséget (sőt a jogszabály még lehetőséget sem!), hogy a kifogásolt szerződéseket a kötelező tartalmi elemek hiánya esetén, a hiányzó tartalmi elemek utólagos pótlásával – azaz a szerződés erre vonatkozó módosításával – visszamenőleges hatállyal érvényessé kell nyilvánítani!

A Ptk. 226. § (2) bekezdése értelmében a szerződés tartalmát visszamenőleges hatállyal jogszabály is csak kivételesen változtathatja meg. Mivel az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítása csak a szerződés tartalmának megváltoztatásával lehetséges, jogszabályi rendelkezés hiányában nincs lehetőség a szerződés tartalmának visszamenőleges hatállyal történő módosítására.
A fent jelzett jogszabályhely azt is kimondja, hogy „Ha a szerződés megváltozott tartalma bármelyik fél lényeges jogos érdekét sérti, a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását, vagy – ha jogszabály másképpen nem rendelkezik – a szerződéstől elállhat.”
A 2013. évi CLXXVII. törvény 1. §-ában leírtakat figyelembe véve a szerződés tartalma visszamenőleges hatállyal nem változtatható meg, ugyanis az új Ptk.-ban leírtak a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint jognyilatkozatokra alkalmazhatók.

Munkások Újságja: – Ez nem okoz a bankot perlő adós számára érdeksérelmet?

Néma J.: – Jogszabályi rendelkezés esetén a visszamenőleges hatállyal történő érvényessé nyilvánítás akkor nem okoz jog-, illetve érdeksérelmet, ha az érvénytelenségi ok fennállásáig történő időszakra vonatkozóan az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazásáról a bíróság rendelkezik.
Több bíróság viszont a fentiekben idézett jogegységi határozatot úgy értelmezik, hogy a szerződés visszamenőleges hatállyal történő érvényessé nyilvánítása kizárja az érvénytelenség jogkövetkezményinek alkalmazását. Ez viszont törvénysértő, mert az érvénytelenségi okért felelős felet mentesíti az érvénytelenség jogkövetkezményei alól.

Úgy a szerződések megkötésekor hatályos Ptk., mint az új Ptk. szabályozza azokat az eseteket, amikor a bíróság módosíthatja a szerződést.
A szerződés megkötésekor hatályos Ptk. a szerződés tartalmának megváltoztatásával – a szerződés módosításával – kapcsolatosan a következőképpen rendelkezik:

Ptk. 240. § (1) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát vagy megváltoztathatják kötelezettségvállalásuk jogcímét.

Ptk. 241. § A bíróság módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.
A szerződés valamelyik kötelező tartalmi elemének hiánya nem sorolható a szerződéskötést követően beállott körülmények közé, ezen túlmenően nem okozott érdeksérelmet, nem okozott vagyoni hátrányt.

Munkások Újságja: – Mit jelent pontosan az érdeksérelem?

Néma J.: – Az érdeksérelem olyan hátrány létrejötte, amely a sértett személyi, vagyoni viszonyaival kapcsolatos. A bíróság nem jogosult a kötelező tartalmi elemek pótlásával a szerződést módosítani, valamint ilyen módon a szerződést az érvénytelenségi ok megszűnésére való hivatkozással érvényessé nyilvánítani.

A 6/2013. PJE határozat 7. pontja értelmében „A bírói szerződésmódosítás arra szolgáló jogi eszköz, hogy egy-egy konkrét esetben orvosolja a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik fél lényeges jogos érdekét sértő hatását.”

A fentiekkel részben azonos tartalmú Wellmann György: A szerződések általános szabályai az Új Ptk.-ban II. rész 7.1. pontjának utolsó bekezdése is:

„Ami a szerződés módosítását illeti, változás, hogy jelentősen leszűkült a bírósági szerződésmódosítás lehetősége. Ehhez ugyanis már nem elegendő az, hogy a felek tartós jogviszonyában utóbb olyan körülményváltozás következett be, hogy a szerződés változatlan feltételekkel történő teljesítése már a fél lényeges jogos érdekét sértené, hanem három együttes további feltétel is szükséges. A bírói szerződésmódosítást kérő félnek bizonyítania kell, hogy a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előre látható, a körülmények megváltozását nem ő idézte elő, és a körülmények változása nem tartozik a rendes üzleti kockázat körébe.
A bíróság a szerződést legkorábban a szerződésmódosításra irányuló igény bíróság előtti érvényesítésének időpontjától kezdődően módosíthatja, és csak úgy, hogy a körülmények megváltozása miatt egyik fél jogos érdeke se sérüljön.”

Ez a szövegrész lényegileg megegyezik a 2013. V. törvény 6:192. § (2) bekezdésében leírtakkal.
A jogszabályok teljes mértékben kizárják, hogy a bíróság a szerződést valamely kötelező tartalmi elem utólagos pótlásával módosítsa!
A jogszabályok alapján a bíróságok csak a szerződéskötést követően adódó érdeksérelmek kiküszöbölése esetén nyilváníthatják a szerződéseket érvényessé!

Munkások Újságja: – Az ön által idézett jogszabály szerint a szerződés érvényessé nyilvánítása mindkét fél érdekét szolgálja?

Néma J.: – Csak azokban az esetekben, amikor nincs mód a szerződés bíróság által történő módosítására. Ilyenkor a bíróság rendeli el a szerződés felek által egyezséggel történő érvényessé nyilvánítását a 2013. V. törvény 6:111. § (3) bekezdésének megfelelően, mely szerint
„Ha a felek az érvénytelenségi okot utólag kiküszöbölik és abban állapodnak meg, hogy a szerződés a jövőre nézve válik érvényessé, az addigi teljesítéseket az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazásával kell rendezni.”

Kizárólag ez a megoldás lenne elfogadható minden olyan esetben, amikor a szerződés érvénytelenségét valamely kötelező tartalmi elem hiánya váltotta ki. Ilyen esetben nem fogadható el a szerződés visszamenőleges hatállyal történő módosítása. A visszamenőleges érvényessé nyilvánítás felmentené az érvénytelenségi okot kiváltó felet az érvénytelenség jogkövetkezményei alól, az egyik félnek egyoldalú, jogosulatlan előnyt biztosítana.

Munkások Újságja: – Tehát azt állítja, hogy a bíróságok sajnálatos módon nem rendelkeztek az érvénytelenség jogkövetkezményeiről?

Néma J.: – Igen, mert egyértelmű, hogy amíg az érvénytelenségi ok fennállt, az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni, mivel a felek között nem volt érvényes szerződéses jogcím. Az 1/2010 (VI.28.) PK vélemény 10.8. pontja értelmében ilyen esetben a jogalap nélküli gazdagodás szabályait kell alkalmazni. (Egyenértéki kamattal kell elszámolni egymással.) A 2014. évi XL. törvény 5. § (4) bekezdése alapján a jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazása esetén a jegybanki alapkamattal kell számolni.

Munkások Újságja: – Amennyiben a szerződés megszűnt, a szerződés utólagos módosítására van lehetőség?

Néma J.: – Nincs, és ezt a BH1998.274.II; Ptk.241.§ jogszabály is kimondja.
A mi problémánk az, hogy a szerződések érvénytelenségi októl független érvényessé nyilvánításával a bíróságok nem érdeksérelmet szüntettek meg, hanem érdeksérelmet keletkeztettek! Mivel a bíróság nem rendelkezett az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazásáról, az adós jogsérelmet és érdeksérelmet, egyben vagyoni hátrányt szenvedett, a hitelező viszont egyoldalú, jogosulatlan előnyhöz jutott.

Mindez alaptörvény-ellenes, sérti a pártatlan bíráskodásra vonatkozó előírásokat, megkérdőjelezi a jogállamiságot!

Ha érdekel a radikális hangvételt vállaló újságírás és hírszerkesztés,
szívesen foglalkoznál alapos és igényes tényfeltáró anyagok írásával
esélyegyenlőségi, szociális, érdekvédelmi vagy politikai területen,
akkor az alábbi címre várjuk jelentkezésedet: kalmarszilard(kukac)gmail.com
  •  
  •  
  •  
  •