Az éhezés elkerülésére már csak a közmunka a megoldás

A települések egyharmadában élőket hosszú távon is csak a közfoglalkoztatás menti meg az éhezéstől – derült ki Kóti Tibor, a Debreceni Egyetem kutatójának értékeléséből, írja a Népszava.

A közmunka területi összefüggéseit kutató Kóti Tibor a Népszavának lassú és nem dinamikus létszámemelkedésről beszélt, a létszám bővülése március óta hétezer főt tesz ki.

A legfrissebb októberi adatok szerint 95,3 ezren dolgoztak közmunkásként Magyarországon.

A közfoglalkoztatás eredeti célja az volt, hogy minél hamarabb vezessük ki a munka nélkül maradtakat az elsődleges munkaerőpiacra, de ma már az a fő kérdés, hogy attól a majdnem százezer embertől, aki így dolgozik, egyáltalán elvárható-e, hogy piaci munkát végezzen – mutatott rá a szemléletváltozásra.

A pluszlétszám területi eloszlása igazodik a hagyományosan hátrányos helyzetű térségekhez, de például Hajdú-Biharban meghaladta az ezer főt, ami a Debreceni Egyetem munkatársa szerint egy viszonylag kis lélekszámú megyében nem is csekély növekedés.

A társadalomkutató a közelmúltban két tanulmányában is vizsgálta, hogyan alakult egyes térségekben a foglalkoztatás, ezen belül a közfoglalkoztatás. A KSH Területi statisztika című folyóiratában megjelent írása azt igazolta, hogy a közfoglalkoztatási adatok megyei arányai ugyan évek óta alig változnak, de a járások szintjén már van elmozdulás. Az közismert, hogy a legtöbb munkanélkülit hosszú ideje az Észak-Alföldön, illetve Észak-Magyarországon tartják számon, de az már kevéssé köztudott, hogy Északkelet-Magyarországon alig van különbség a szomszédos járások foglalkoztatási helyzete között, míg Baranyában az a tipikus, hogy egy rossz adottságú terület környezetében vannak magas foglalkoztatottsági adatokat mutató járások is.

A munkanélküliségi adatok területi eloszlása véletlenszerű a Duna–Tisza közén, illetve Zala, Vas és Veszprém megye egyes részein. A változás abban látszik, hogy míg az ezredfordulón a legkisebb munkanélküliséget az ország északnyugati peremén mérték a soproni járástól egészen a szobi járásig, illetve innen a siófoki járásig tartó sávban, ehhez képest 2017-re 15 korábbi sikeres járásban romlott a helyzet, míg 5 új térségben, például a balatonfüredi és tapolcai járásban, valamint a kecskeméti autóipar foglalkoztató hatásait élvező kiskunfélegyházi és csongrádi járásban javult.

A Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszékének munkatársa az adatok összevetésekor azt tapasztalta, hogy az országos átlagot háromszorosan is meghaladó munkanélküliséget 2009-ben még csak 10 településen mértek, de 2018-ban már 87 helyen. Elemzései igazolták, hogy az ezer fő alatti és a megyeszékhelyektől távol eső településeken a legmagasabb a munkanélküliség, de számos egyéb tényező befolyásolja a sikeres munkakeresést.

A legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező álláskeresők részaránya például Somogyban a legmagasabb, majdnem 70 százalékos a közfoglalkoztatottak között, a középfokú végzettséggel rendelkezők 51 százalékos jelenlétükkel Békés megyében vannak legtöbben, míg a diplomás közfoglalkoztatottak aránya Pest megyében a legmagasabb, hat százalékos. Az is fontos, hogy valaki mennyi időt töltött már el közmunkásként, mert minél többet, annál kisebb a kilépés esélye.

Népszava

MUON TV

  •  
  •  
  •  
  •