„AZ MTA közgazdászai szerint akár nulla százalékra is lassulhat a gazdaság növekedése 2023-ra”

Oh, imádom a címben szereplő előrejelzéseket, ezúttal a Népszavából. Mintha azt próbálnánk megmondani, hogy milyen idő lesz 2023-ban. Persze, az könnyebb: melegebb.

Szóval az OECD szerint jövőre 3,3 százalékkal bővülhet a bruttó hazai termék 2021-ben pedig 3,1 százalékkal nőhet a gazdaság. De most kijött az MTA Közgazdaság- és Regionális Kutatóközpontjának (KRTK) elemzése, melyben ennél messzebbre tekintve azt jósolják, hogy a munkaerőhiány miatt a gazdasági növekedés a jelenlegi öt százalék közeléből 2023-ra 1 százalékra lassulhat. És itt a jósolták a kulcsszó.

A jelenlegi növekedés fenntartásához szerintük „vagy munkaerő bővülésre, vagy sokkal erőteljesebb beruházási aktivitásra, vagy pedig lényegesen magasabb termelékenység-növekedésre lesz szükség”.

Hát igen. Ha jól belegondolunk, eltékozoltunk 9 évet.

Ugyanis a munkaerő külföldön van, aki ma nem dolgozik, az valószínű nem is akar, vagy nincs versenyképes tudása. A 4-5 év bitang jó gazdasági növekedése sem volt elég, hogy az európai versenyképes bérek közelébe jussunk. Mert 20-30%-al magasabb bérért senki nem megy külföldre, távol a családjától, barátaitól.

A sokkal erősebb beruházási aktivitás valószínű csak álom. Egyrészt jóval kevesebb uniós forrásra számíthatunk, mert valahogy nem akaródzik örülni a nettó finanszírozóknak, ha látják milyen értelmetlen dolgokra mennek el a saját adófizetői pénzeik. Vagyis a vállalatoknak kellene erősíteni a beruházási kedvét, de ez sose ment igazán jól. Hiszen támogatások kellenének, adókedvezmények, hogy a legkisebbeknek is megérje, nem csak a multiknak.

Vagy pedig lényegesen magasabb termelékenységre lenne szükség. Egyszer már polemizáltam azon, miként lehet az, hogy kimegy a lakatos, villanyszerelő, orvos, mérnök és nyugateurópai szinten versenyképes tudása és termelékenysége van, itthon meg ugyanez a tudás nem versenyképes.

Az olcsó munkaerő, a tanulatlan fiatal, a közmunkás nem pálya

Talán máshol a baj, a szervezéssel, a támogatással, az adórendszerrel, az ösztönzéssel, egyáltalán a jogi-gazdasági környezettel. De ezeket a feltételeket meg kell teremteni.

A közgazdaságtan nem egzakt tudomány. Nem lehet csak osztani, szorozni és kijön az eredmény. Nagyon sok összetevője van, még pszichológiája is.

Lehet, hogy sokkal jobb lesz a helyzet, vagy sokkal rosszabb, esetleg eltalálják. Egy biztos. A politikának óriási szerepe lesz benne. Remélem, a változás politikájának.

GJ

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük