BEKIÁLTÁS (Kabai Domokos): Az USA RÉMÁLMA A NÉMET-OROSZ ÖSSZEFOGÁS

„Akár marad, akár megy Donald Trump, Oroszországot próbálja elszigetelni Washington.”

Mintha Donald Trump amerikai elnök adminisztrációja úgy döntött volna, hogy újjáéleszti az egykor hatalmas Habsburg Birodalmat abban a reményben, hogy Németországot és Oroszországot távol tartja egymástól. Ez a gondolat jelent meg a Financial Times (FT) egyik augusztus 20-i cikkében, amit Ivan Krasztyev, a szófiai Liberális Stratégiai Központ elnöke, a bécsi IWM Humántudományi Intézet munkatársa jegyzett.

Hozzáteszem, a gondolat annyira kézenfekvő, hogy a Bekiáltás blogban közölt nem egy cikkemben megjelenik ez a feltételezés. 2019. december 31-én például ezt tettem közzé a „Moszkvából már alig látszik Budapest” című, egy orosz tévévitát ismertető jegyzetemben:

„a közép-kelet-európai országok összefogásának feladatát feltehetően Ausztria oldja meg. Nagy az esélye annak, hogy Bécs – a katolicizmus által is összekapcsolva – Varsóval működik együtt.”

Az FT bolgár szerzője annak apropóján vont le hasonló következtetést, hogy az Egyesült Államok külügyminisztere, Mike Pompeo a közelmúltban Csehországba, Ausztriába, Szlovéniába, majd Lengyelországba látogatott. A körút részeként Varsóban amerikai–lengyel katonai megállapodást írt alá újabb amerikai egységek Lengyelországba telepítéséről.

Ivan Krasztyev utal arra, hogy Wess Mitchell, aki a Trump-kormányban nem egészen másfél éven át helyettes államtitkárként felelt az európai és eurázsiai ügyekért, szintén azt képviselte, hogy egy Németország által vezetett Európa feltehetően Oroszország-barát Európát jelentene. Bennragadást úgymond a történelmi meghatározottságok világában, amit ő – nyilván az USA szemszögéből – valóságos rémálomként festett le. Ezért Trump azt tartja – véli a bolgár politológus –, hogy az Európai Unió szétesése megfelelne az Egyesült Államok érdekeinek.

Bizony bizony! Mégiscsak kiderül, hogy volt abban valami, amit a csak a nyugati körökből és médiumokból tájékozódó, liberális újságírókkal szemben éveken át leszögeztem: lehet, hogy az EU gyengítése érdeke Vlagyimir Putyin Oroszországának, de egyes amerikai köröknek ugyanígy. És lám mára a Financial Timesnál is megvilágosodtak:

„Pompeo úr szerint a közép-európaiak Amerika természetes szövetségesei. Bécsnek – Közép-Európa politikai fővárosának fel kellene váltania Berlint. Sebastian Kurz, a konzervatív osztrák kancellár, aki olykor kritikusan viszonyul Angela Merkelhez, az USA-barát, ex-Habsburg blokk ígéretes vezetője lehetne” – írja Krasztyev.

S hogy miért épp most? Mert immár azt is mérlegelni kell, mi történik, ha a novemberben esedékes választáson a republikánus Donald Trump vereséget szenved. Erre az esetre a jelenlegivel ellentétes koncepció érvényesülésére számít a bolgár szakértő. Szerinte a demokrata Joe Biden győzelme csapást jelentene az európai populizmusra és lendületet adna a liberálisoknak a volt Habsburg Birodalom térségében. Javulhatnának a Washington és Berlin, valamint a Washington és Párizs közötti kapcsolatok, s ezzel azok az amerikai érdekcsoportok kerülnének helyzetbe, akik az EU erősítésére teszik a tétjeiket. Méghozzá a következők miatt:

– Az Amerika és Kína közötti versengés miatt Washingtonnak az az érdeke, hogy erős, megbízható, a kiszámítható Németország által vezetett Európai Unió legyen a szövetségese.
– Viszont ennek egyik akadálya, hogy a COVID-19 által okozott helyzet katasztrofális kezelése, illetve Trumpnak az USA-t mindenki elé helyező nemzetközi politikája következtében a nyugat-európaiak szemében mélyponton van az amerikai kormány iránti bizalom és tisztelet, amit javítani kell.
– Az erős, a jelenleginél egységesebb EU létrehozását akadályozó, részben külön utas varsói és budapesti
illiberális kormányok egy liberális amerikai vezetéshez való igazodási kényszer miatt feltehetően megbékélésre törekednének Brüsszellel. A szerző azt sugallja, hogy ebben, például a 2010 óta egyfolytában hatalmon lévő Orbán Viktor öregedésből eredő kifáradásának is lehet szerepe.

A Financial Times cikkírójának eszmefuttatása fölöttébb logikus. Amire azonban nem világít rá egyértelműen, hogy akár marad, akár megy Donald Trump, s helyette jön – egészségi állapotára tekintettel erős kontroll mellett, sőt lehet, hogy csak átmenetileg – Joe Biden, a fő mumus mégiscsak Oroszország marad. A különbség csupán az, hogy amíg a Trump-kormány a lengyeleknek nagyon is tetsző Habsburg-modell, azaz egyfajta közép-európai pufferzóna kialakításával gondolja elszigetelni Moszkvát Berlintől, addig a washingtoni őrségváltásra készülők Németország (és Franciaország) EU-pozíciójának erősítésével, a Berlin által uralt Brüsszel szerepének szilárdításával és Washingtonhoz való kapcsolásával képzelik el ugyanezt.

Ugyanis a nyugati kormányok jönnek és mennek, de a tervek Oroszország semlegesítésére, meggyengítésére, felosztására, piacának és nyersanyagkincseinek megszerzésére több mint két évszázadra nyúlnak vissza. Végrehajtásukra korábban Napóleont, majd Hitlert hozta helyzetbe a tőkés világ. De idesorolhatjuk az 1853 és 1856 közötti krími háborút, amely egyfelől az Orosz Birodalom és szövetségesei, másfelől az Oszmán Birodalom és az azt támogató brit–francia–szárd szövetséges erők részvételével zajlott. Következett az I. világháború, majd a Szovjet-Oroszország elleni, 1920-as nyugati intervenció, amelyben már helyet kért magának a világhatalmi szerepre törő USA is. Amivel természetesen nem azt akarom állítani, hogy Oroszországnak ne lettek volna birodalomgyarapítási, illetve az általa geopolitikai fontosságúnak tartott térségben hegemón törekvései.  #

TÉRKÉPMAGYARÁZAT: Az orosz nyelvű térképen az 1600-as évek elején a Baltitól a csaknem az Azovi-tengerig húzódó, a Lengyel Királyság és a Litván nagyfejedelemség által létrehozott szövetség által uralt területet mutatja a jelenlegi országok határaival. A Trump-kormány a lengyeleknek történelmi okokból nagyon is tetsző Habsburg-modell szerint, azaz egyfajta közép-európai pufferzóna kialakításával gondolja elszigetelni Moszkvát Berlintől

Ha érdekel a radikális hangvételt vállaló újságírás és hírszerkesztés,
szívesen foglalkoznál alapos és igényes tényfeltáró anyagok írásával
esélyegyenlőségi, szociális, érdekvédelmi vagy politikai területen,
akkor az alábbi címre várjuk jelentkezésedet: kalmarszilard(kukac)gmail.com
  •  
  •  
  •  
  •