Csak meghalni sikerült

Csak meghalni sikerült

273
0
SHARE
KV vilaghaboru OK

Érdekes könyvet tart kezében az olvasó, mert Bihari Péter legújabb kötete nem monográfia, nem tanulmánykötet, de fontos segédkönyv az első világháború kérdéseinek tisztázásához. A könyv nagy érdeme, hogy röviden igyekszik egy-egy fontos kérdést, problematikus jelenséget minél lehetőleg tömören megvilágítani.


Ezáltal kaphatunk egy jó áttekintést a „párducugrásról” vagy „puskaporos hordó” jelenségéről. Viszont a tömörítés kényszerű hiányokat is eredményezhet, így sem az előzmények, de még 1917 tárgyalása kapcsán is csak érintőlegesen érinti a szerző a munkásmozgalom, a hátországbeli sztrájkok kérdését, sőt mintha egyoldalúságról tanúskodna, a szocialista pártok megítélésében is, mivel nem volt más lehetőségük, mint támogatni a háborút (78. o.).
Bihari könyvében túl sokat beszél a felfokozott nacionalizmusról, érdekes módon kevéssé foglalkozik a békekötésekkel, így Trianonnal sem. Itt be kell vallanunk, nem a legszerencsésebb módon közelíti meg témáját, hiszen az olvasóval azt akarja érzékeltetni, hogy hazánkkal méltánytalanul és kíméletlenül bántak el, miközben „Magyarország abban a formájában, ahogy 1918-ig létezett, nem volt fenntartható” (75. o.), ez az olvasóban némi zavart kelthet, hiszen nem ejt szót a Monarchia átalakítását célzó elképzelésekről. Ellenben két válaszban is foglalkozik a később nagy karriert befutó turanizmussal, értékelése korrekt (104-106. o.). A háborús felelősség kérdésben Tiszával szemben elnéző (39. o.), többször leírja, hogy ügyetlen diplomaták és felelőtlen tábornokok rossz döntéseinek következménye volt a háború – holott lélekben már mindenki készül rá.
A hátország életéről ugyanolyan pontos képet kaphatunk, mint a frontok alakulásáról. Így olvashatunk a mozi aranykoráról, a tanárok sanyarú helyzetéről, a fiatalkorú bűnözés megnövekedéséről, a megváltozott női szerepekről vagy a hátországban dolgozó hadifoglyokról. Sajnáljuk, hogy nem hozott – holott széles a paletta – irodalmi példákat erre nézvést.
A könyv erényének tartom, hogy a frontok ismertetésénél igyekezett a zsebkönyv szabta kereteket maximálisan kihasználni, így kiderül, hogy a jütlandi ütközetekben mind az angol, mind a német hadiflottának elavult volt a híradótechnikája (45. o.) vagy a német hadvezetés mindössze 37 tengeralattjáróval mennyire szorongatta meg a brit utánpótlást. Ugyancsak tömören informatív az afrikai hadszíntér ismertetése, különösen Paul von Lettow-Vorbeck szerepét illetően.
A kötethez két, eléggé szerencsétlenül kinéző térképet is mellékelt a szerző, ugyanis szürke és szürkébb pacák váltakoznak bennünk, nehezen olvasható magyarázattal, különösen az első ábra esetében. Sajnáljuk, hogy a kötet végéről lemaradt egy időrendi áttekintés – holott a téma megkövetelte volna, másrészt pedig a könyv végén megadott ajánlott irodalomjegyzék meglehetősen szegényes.
Összességében Bihari zsebkönyve kezdők számára kitűnő bevezetés a témába, de a haladók számára is komoly értéket jelent a világháború tanulmányozásához, megértéséhez. Tanári kézikönyvként vagy érettségiző diákok számára rendkívül épületes, reméljük, haszonnal fogják forgatni.

Bihari Péter:
Kérdések és válaszok az I. világháborúról
Napvilág kiadó, Bp., 2014. 125. p.
2400 Ft