Egy elhallgatott kiáltás

A vörösiszapról továbbra is hallgatnak. Mindenki hallgat, a sajtó a kormány, a katasztrófavédelem. Pedig egy olyan eseményen vagyunk túl, amit a devecseri, kolontári és somlóvásárhelyi lakosok legnagyobb kiáltásának nevezhetünk. Április 11-én az iszapos területről Budapestre érkeztek az Esélyt az Életre a Vörösiszap Után érdekvédő civilszervezet képviselői majd’ 1300 aláírással a kezükben. Az aláírások egy petícióhoz tartoztak, amit Magyarország legfőbb közjogi méltóságainak címeztek; a miniszterelnöknek, a köztársasági elnöknek és a parlament elnökének.

A petícióban többek között kérték a közjogi méltóságokat arra, hogy aki el akar költözni azt segítsék, tekintettel az egészségkárosodás veszélyére és megfelelő, az iszaphoz nem volt legetőségük.

Helyzetük egyre reménytelenebb, az idő telik és egyre több káros anyag jut a szervezetükbe a még ma is elterülő vörösiszapnak köszönhetően. Segítség reményében érkeztek Budapestre, de eddig úgy tűnik, hogy süket fülekre talàltak, pedig a közel 1300 aláírást két hét alatt gyűjtötték össze az egyesület tagjai. A számadatokhoz hozzátartozik, hogy a három településen körübelül 5400 vàlasztásra jogosult, azaz felnőtt korú lakost regisztráltak az október 3-i választásokon, ebből a helyi lakosok elmondására alapozott becslések szerint legalább 1000 fő már elhagyta a vörös mocsok területét, azaz a felnőtt lakosok egyharmada aláírta a petíciót.

Az átadásra a parlamentnél került sor, Kövér Lászlónak szerették volna átadni, végül ő mást küldött maga helyett. Magát az eseményt újságírók, tv-sek és rádiósok hada kísérte figyelemmel, de ehhez kèpest mègis nagy csönd követte a történéseket, de legalább sikerült áttörni a médián.

Most már nincs megállás, a felnőtt lakosság 1/3-a írta alá a petíciót – úgy hogy sokakhoz még el sem jutott – ezt már nem lehet elhallgatni! Ezeknek az embereknek a kiáltása túljut a határokon, el fog jutni az emberekhez, eljut külföldre. De a legfontosabb, hogy ithhon az emberekhez eljusson a hangjuk, szolidaritásra van szügségük, egyszer már összefogtak a magyar lakosok, hogy segítsenek nekik, de ők még mindig bajban vannak és hasonló méretű összefogásra van szükségük. Igazi harcuk még csak most kezdődött el és nincs visszút! Nekik már nincs veszíteni valójuk, amit lehetett már elveszítettek vagy veszélyben van és a végsőkig el fognak menni!

  •  
  •  
  •  
  •