Egy munkás húsz év alatt se keres annyit, hogy lakást vehessen magának

A koronavírus-járvány okozott ugyan némi megtorpanást, de a lakásárak emelkedése nem áll meg, és a nemzetközi trendeket követve elsősorban a nagyvárosokban nő dinamikusan Magyarországon is. 2014 eleje óta a lakóingatlanok értéke 146 százalékkal, míg reálértelemben több mint 121 százalékkal növekedett. A jövedelmek mára jelentősen elszakadtak a lakásáraktól. Egy fővárosi romos bérházban lévő felújítandó lakásáért ma már 11 évet kell dolgoznia annak, aki megkapja a KSH szerint átlagbért, azaz a havi nettó 400 ezer forintot.

Lakáshoz jutni 2019-ben és 2020-ban legnehezebb Budapesten, valamint Somogy, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron és Pest megyében volt. Ezeken a helyszíneken legalább másfél havi nettó átlagjövedelmet kellett kifizetni egy otthon egy négyzetméterének megvételéhez. Ami azt is jelenti, hogy egy 60 négyzetméteres lakás megszerzéséhez legalább 7 és fél évnyi jövedelemre volt szükség, Budapesten pedig a 10-11 évinél is többre.

A legkedvezőbb helyzetben a megfizethetőség alapján a Nógrád, Heves, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megyében élők voltak, ahol a lakás egy négyzetméteréért kevesebb mint egy havi nettó jövedelmet kellett adni, így egy 60 négyzetméteres lakásért elég “csak” öt évet dolgozni.

Egyértelmű, hogy a legrosszabb helyzetben azok a fizikai dolgozók, közalkalmazottak, kényszervállalkozók vannak, akik a minimálbér környékén keresnek. Ők fél életüket ledolgozva sem keresnek meg annyit, hogy abból egy omladozó lyukat tudjanak venni maguknak a fővárosban vagy valamely megyeszékhelyen.

Munkások Újsága

  •  
  •  
  •  
  •