Eladta az állami földek nagyobb részét Orbán!

Az állami szántók közel felét adta el az Orbán-kormány, miközben ellenzékben még kritizálta a földeladásokat. Az eddig osztatlan földek kimérését követően már nagyon nehéz lesz földhöz jutni. A kabinet az állami kezelésben lévő földterület felét adta el az elmúlt években, nyilván olyanoknak, akik politikailag tudják, hogy hol a helyük. A “vevők” (haverok?) “beruházása” nagyon hamar megtérül, tíz év alatt már vissza is hozza az árát. Ráadásul a területalapú támogatások bevételei mellett azért is egyre jobb üzlet a földvásárlás, mert sok szántó értéke folyamatosan nő.

A Nemzeti Földügyi Központ adatai szerint 2015-ben még 354 ezer hektár szántó volt állami tulajdonban, 2018-ra ez 186 ezer hektárra csökkent, aztán a lap szerint 2020-ra már 183 ezer hektárnyi terület volt közösségi tulajdonban. Az állam papíron nehezítette a földvásárlást, mondván, hogy a külföldiek esélyét csökkentse, így a 2014-es új földtörvény kikötötte, hogy csak gazda szerezhet termőterületet. Viszont az Orbán Viktor vezette kormány gyorsan megteremtette annak a lehetőségét, hogy valaki 2 hónap alatt elvégezze az aranykalászos gazda tanfolyamot, aminek hála gyakorlatilag bárki lehet földvásárló.

Az üzlet amellett, hogy az államnak is egyszeri bevételt hozott az árverések után, a vásárlóknak is jó üzlet. “Hektáronként 70 ezer forintos uniós támogatás érkezik minden évben terület alapú támogatásként. Emellett gabona, vagy olajos magvak esetében éves szinten hektáronként 100-130 ezer forintos jövedelemre is szert lehet tenni. Mindezt adómentesen” – mondta el Raskó György agrárközgazdász a lapnak, miért is jó befektetés a termőföld. A szakértő számításai szerint évi 170 ezer forintos nettó jövedelemmel számolva a másfél millió forintba kerülő szántó tíz éven belül visszahozza az árát, mialatt a terület értéke is sokat nő.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint egy hektár szántó 2019-ben 1,5 millió forintba került átlagosan, de valójában ez egy elég elnagyolt érték. Sáhó Ákos, az Agrotax Kft. ügyvezetője a Szabad Európának azt mondta, hogy nemcsak az országon, vagy a régión belül, de sok esetben egy településen belül is eltérő minőségű termőföld található, vagyis nagyon eltérők az árak a piacon. Az értéket leginkább két tényező határozza meg: a termőföld minősége és a helyre jellemző piaci viszonyok. Előbbi magától értetődő, míg utóbbi esetében például számít az, hogy az adott környéken hány nagyobb gazdálkodó van, ha csak egy, akkor a föld ára is kisebb, mivel nincs piaci verseny.

A legolcsóbb termőföldek 600-700 ezer forintos hektáronkénti áron kaphatóak, míg a legdrágábbakért 4-5 millió forintot is elkérnek. A bérleti díjak esetében akár tízszeres különbségek is lehetnek a parcellák között. Az éves bérleti díjak hektáronként 30-40 ezer és 120-130 ezer forint között mozognak – tette hozzá a portálnak a szakértő.

Most a földüzletet hajtja még az osztatlan közös földtulajdonok felszámolása is: ez 2,4 millió hektárnyi területet és 3-3,5 millió embert érint.

Forrás: https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/szantofold-eladas-uzlet-ksh-orban-viktor-kormany-foldarveres.725573.html

Munkások Újsága

MUON TV

  •  
  •  
  •  
  •