Ezt plakátolja ki a Fidesz! – Minden negyedik magyar gyerek szegény

Ezt plakátolja ki a Fidesz! – Minden negyedik magyar gyerek szegény

308
0
SHARE

A gyerekek 21 százaléka él relatív jövedelmi szegénységben a magas jövedelmű országokban az UNICEF jelentése szerint. Magyarország több tekintetben is a legrosszabbul teljesítő országok közé tartozik.

Magyarországon a 0-17 évesek 25 százaléka, vagyis minden negyedik gyermek relatív jövedelmi szegénységben él – derült ki az UNICEF Innocenti Kutatóközpontja által kiadott jelentésből. Ez az első olyan jelentés a gyerekek helyzetéről, amely 41 magas jövedelmű országban, a fenntartható fejlődési célokkal összefüggésben vizsgálja a gyermekek jól-létét. Kiderült: a felmért országok eredményeinek átlagai alapján minden ötödik gyermek él relatív jövedelmi szegénységben (a szegénységi küszöbnél kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásban).

A jelentés teljesítményük alapján rangsorolta az országokat, az eltérések nagyok: a legjobban teljesítő Dániában, Izlandon és Norvégiában minden tizedik, a lista végén elhelyezkedő Romániában, Izraelben és Törökországban viszont már minden harmadik gyerek él olyan háztartásban, amelynek jövedelme nem haladja meg a szegénységi küszöböt. Magyarország a 26. helyen végzett. A jelentés készítői szerint ehhez hozzátartozik a szociális transzferjövedelmek szegénységenyhítő hatása, ám a helyzet így sem rózsás, sőt egy legutóbbi, 2008-as hasonló mérés szerint romlott, akkor a magyar gyerekek 19 százaléka tartozott az említett kategóriába, szemben a mostani 25 százalékkal. A 18 évesnél fiatalabbak 16 százaléka olyan háztartásban él, ahol egyetlen felnőttnek sincs munkája.

A magas jövedelmű országokban átlagosan minden nyolcadik gyermek biztonságos táplálkozása is veszélyeztetett: Mexikóban, Törökországban ez minden harmadik gyereket érint, az Egyesült Királyságban, valamint az Egyesült Államokban minden ötödiket, míg az ebből a szempontból legjobban teljesítő Japánban a gyerekek “csupán” 1,4, Svédországban 4 százalékát. Magyarország a középmezőnyben, a 22. helyen áll. Nálunk a 15 évesnél fiatalabb gyerekek 11,8 százaléka olyan felnőttel él, akinek nem biztosított a megfelelő táplálkozása (az országok összesített átlaga 12,7 százalék).

A gyermekek egészségét tekintve viszont már a legrosszabbul teljesítő országok közé tartozunk (30.hely). A legsúlyosabb problémákat nálunk a kamaszok túlzott alkoholfogyasztása (4. legrosszabb eredmény), valamint a korai gyermekvállalás veti fel. Ugyancsak a 30. helyen végeztünk a minőségi oktatás biztosítása tekintetében. Ugyanakkor még a legjobban teljesítő országokban (Japánban, Finnországban) se éri el a 15 évesek ötöde a minimális kompetencia-szintet olvasásban, matematikában, természettudományokban. Magyarországon ez a diákok 36 százalékára jellemző, ami lesújtó eredmény, s 6-7 százalékos romlás az elmúlt évekhez képest.

Ennél is rosszabb eredményt értünk el az egyenlőtlenségek csökkentése terén: Magyarország 33. a rangsorban. Holott a fenntartható fejlődés céljai hangsúlyozzák a méltányos fejlődés követelményét, valamint azt, hogy senkit sem szabad hátrahagyni. Itt leginkább a jövedelmi egyenlőtlenségeket, valamint a szülők társadalmi státuszának a gyerek iskolai teljesítményére gyakorolt hatását mérték. Az egyenlőtlenségek Izlandon, Norvégiában a legkisebbek, Mexikóban, Bulgáriában a legnagyobbak. Magyarországon a 15-19 évesek 6,8 százaléka nem tanul és nem is dolgozik.

Összegzésként elmondható: a legtöbb esetben azok az országok teljesítenek jól, amelyek amúgy is élen járnak a fejlesztési programokban. Ugyanakkor egyes részterületeken nekik is van még hova fejlődniük. Az összesített rangsorban Magyarország a 32. helyet foglalja el, vagyis az országok alsó harmadában végzett. Az UNICEF felszólította a magas jövedelmű országokat: tegyenek lépéseket a kulcsfontosságú területeken.

A gyerek ne közmunkás, hanem űrhajós akarjon lenni
Az UNICEF felméréséről Tausz Katalint, az UNICEF Magyarország gyermekjogi igazgatóját kérdeztük.

– A jelentésben kitérnek arra, hogy a magyar gyerekek 58 százaléka többszörös megfosztottságban él. Mit jelent ez pontosan?

– Ezt hét mutató összesítésével mérik: egészséges táplálkozás, megfelelő ruházkodás, oktatás, szabadidős tevékenységek, társas kapcsolatok, információkhoz hozzáférés, lakhatás. Azokat tekintik többszörös megfosztottságban élőknek, akiknél ezekből legalább kettő nem kielégítően teljesül.

– Sokszor hallani, hogy javult a helyzet, megállítottuk a leszakadást.

– A statisztikák valóban azt mutatják, hogy a jövedelmi szegénység, és az anyagi deprivációs adatok is javulást mutatnak. Ennek több oka van. Az egyik kétség kívül a közfoglalkoztatás, ami a segélyekhez képest valamivel magasabb összeghez juttatja a családokat. Kérdés, ez mennyire fenntartható, hosszútávú megoldás. Ugyanakkor az is tapasztalati tény, hogy a szegénység gettósodik, bizonyos területeken megkövesedik, életformává válik, tartósan jelen van.

– Hogyan lehetne elérni, hogy javuljanak a jelentésben leírt eredmények?

– Ott, ahol területileg is tömörül a szegénység, tartósan munkaerőhiány van, nagyon erőteljes beavatkozások szükségesek. Ezek életcélokat, személyiséget, pszichés stabilitást megroppantó helyzetek. Gyerekek képesek olyat mondani, amikor megkérdezik tőlük, mik szeretnének lenni, hogy közmunkás. Nekik a szüleik is közmunkások, akik boldogak attól, hogy közmunkát sikerült kapniuk. De egy gyereknek ne az legyen az álma, hogy közmunkás legyen, hanem mondjuk űrhajós.

 

 

Forrás: http://nepszava.hu/cikk/1132217-ezt-plakatolja-ki-a-fidesz—minden-negyedik-magyar-gyerek-szegeny