Home Vélemény Harmónia, Szövetkezet, Szocializmus, Tett

Harmónia, Szövetkezet, Szocializmus, Tett

490
0
SHARE

Robert Owen (1771. május 14.) születésnapjára

Politikai téma lett az igazságos Magyarország megteremtésének kérdése, a cél dicséretes elsősorban azért, mert hosszú évek után felveti az igazságosság kérdését. Így végre ismét téma lehet, a neoliberális kapitalizmus igazságtalansága, hogy mit kell tenni a létező igazságtalanságok felszámolása érdekében. Az elit baloldali pártok és tanácsadóik rendre csak a klasszikus szociáldemokrata válaszig jutnak el, konkrétan, hogy az állam feladata az adórendszeren keresztül a kapitalizmus teremtette igazságtalanságok korrigálása. Azonban ez a válasz nem az igazságtalanság keletkezését kívánja felszámolni, pusztán a tüneteit orvosolni. Valódi megoldást sem kínál, mert az igazságtalanság rendszerén belül próbál korrekciókat elérni a hatalom eszközével. A terv buktatója abban rejlik, hogy a szociáldemokrata igazságosság csak addig él, amíg hatalommal párosul, csak a kényszer erejével képes rendszerhibákat orvosolni. A szociáldemokrata típusú – az újraelosztást középpontba helyező – igazságosság védtelen egy liberális kormányváltástól, mert ekkor rendre minden gazdasági válság árát – ami periodikusam ismétlődnek a liberális kapitalizmusban- a gyengékkel fizettetik meg, feláldozva az igazságosságot a profit oltárán. Tehát olyan rendszerre lenne szükség, mely nem függ a kormányoktól és úgy teremt igazságosságot, hogy a ma csak a gazdagoknak járó szabadságot kiterjeszti a ma még vagyontalanokra, a munkájukból élőkre és a ma még munkanélküliekre. Ahol nem az egyéni gyarapodást és a vagyont védi az alkotmány, hanem a szabad emberek közösségét, a mindenkinek járó emberi jóllétet és azt a környezetet, ami ezt biztosítani képes. Olyanra melyben a demokrácia nem csak a jómódúak játékszere, hanem az egész társadalmat átszövi, ott van a városban, a faluban, az utcán, az iskolában és a munkahelyeken is. Valamikor a 19. század elején Marx és a Kommunista Kiáltvány előtt adott nevet Robert Owen ennek a rendszernek, úgy hívta szocializmus.
Owen szocializmusát utópisztikusnak szokás nevezni, ami jelen gondolkodásban egyenértékű a megvalósíthatatlan, bolond álmodozással. Owen ismeretlenségének ezen túl, oka, hogy a rendszerváltást megelőző szocialista terminológiába nem fért bele Owen, mert nem hirdetett osztályharcot, helyette a nevelés és a kooperáció útján vélte elérhetőnek az emberek szabad harmonikus közösségét, vagyis a szocializmust. A rendszerváltást követően meg a szocializmus gondolatát száműzték a gondolkodás struktúrájából, a tankönyvekből és a politikai diskurzusból, említője ma a „kommunista” vagy a „nem elég progresszív” címkéjét kapja, attól függően, hogy a mai elit jobb vagy bal szárnya aggatja azt.
Az Oweni szocializmus a feledésbe merült, pedig gondolatai az igazságosabb társadalmak szerves része ma is, akkor is, ha ezt elrejtik a szemeink elől. Owen gyakorlatban tettekkel bizonyította, hogy a munkaidő növelése csökkenti a termelékenységet, a rövidebb munkaidő egyszerre jó a munkásnak és az őt alkalmazónak. Az irányítása alá tartozó gyárakban ezért bevezette a 10 órás munkaidőt. Gondolatai nyomán alakult meg az első szakszervezet Angliában 1834-ben „Nagy Országos Egyesített Szakszervezet” néven. Üzletet nyitott a munkásainak, ahol kiküszöbölte a kereskedelmi láncolat okozta árdrágítást és felszámolta az akkoriban szokványos és elsősorban a szegény munkásokat sújtó áruhamisítást. Ezek az üzletek működési elve tovább élt az első fogyasztási szövetkezetekben, melyek ma minden országban megtalálhatók. Üzleti modellje mintául szolgáltak a Fair Trade mozgalomnak, a szociális gazdaságnak és lokális termelést előtérbe helyező antiglobalista mozgalmaknak. Oktatási nézetei szerves részét képezi a ma sikeres országok közszolgáltatásainak. Ő létesítette az első bölcsődét, óvodát és munkás iskolát és betiltotta a gyermekmunkát. A napóleoni háborút követő angol válság megoldására a közösségi földművelés megszervezését javasolta az angol parlamentnek, melyet Angliában nem sikerült megvalósítania, azonban Amerikában igen. 12 000 hektár földet vett Indiana államban és megalapította New Harmony közösségét, mely ugyan tönkrement, de mintául szolgát a későbbi demokratikus, közösségi termelőszövetkezetek számára.
Owen ma tovább él az antiglobalista mozgalmakban, a nemnövekedés gondolatában, a szövetkezeti mozgalomban, a szakszervezetekben és az ökoszocialista tanokban. Owen élete és munkássága TETTekre sarkalt és sarkal minden baloldalit.

Barát Endre