Hatalmi érdekből rúgna a tanulatlanokba a Jobbik

A tavaszi és az őszi parlamenti ülésszak közötti holtszezon, főleg ha néhány hónap van csak a következő választásig, remek alkalom a pártoknak, hogy rendezzék soraikat. És arra is, hogy bedobjanak olyan javaslatokat, amik egyébként elvesznének a mozgalmasabb időszakok hírözönében. A Jobbikban úgy gondolták, itt az idő felmelegíteni egy korábbi javaslatukat, a műveltségi cenzus bevezetését.

Az ötlet gazdájának kijelölt Dúró Dóra, jobbikos országgyűlési képviselő ilyeneket nyilatkozik:-„Ez nem idegen a magyar jogrendszertől, hiszen például gépkocsit sem lehet vezetni általános iskolai végzettség nélkül, az ország vezetésébe való beleszóláshoz pedig ugyanúgy elvárható az alapfokú iskolai végzettség.”

Vona Gábor pártelnök a Facebook-oldalán nyilvánult meg a témában:-„A Fidesz kizárja a választásból azokat a magyarokat, akik külföldre kényszerültek. Ez gyalázat. A mi javaslatunk azokat érintené, akik nem fejezték be az elemi iskolát, vagyis nem rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, amelyek egy ország jövőjéről való döntéshez szükségesek. Akik gyakran céltáblái a szavazatvásárlásnak. A Jobbik 2018-tól kormányra kerülve olyan oktatáspolitikát folytat majd, hogy ne legyen többé ilyen réteg.”

Vona posztja alatt további kiváló ötleteket sorolnak a kommentelők, hogy kiktől és miért lehetne még elvenni még a választójogot. De a Jobbik felvetése után balos, liberális oldalakon is sokan védték az ötletet, a megszokott „nehogy már a hülyék döntsenek” stílusban.

Önmagában kommentekből persze butaság lenne messzemenő következtetéseket levonni, de az biztos, hogy az általános választójog bármilyen korlátozása kinyitja azt a kérdést, hogy hol húzzák meg a határt? Vonáék most épp azt mondják, hogy nyolc osztály és írni-olvasni tudás elég, ezek azok az ismeretek, „amelyek egy ország jövőjéről való döntéshez szükségesek.” X szerint ehhez érettségi kell, Y pszichológiai tesztet akar, Z meg kérdőívet töltetne ki a választókkal, ötletekből nincs hiány.

Csakhogy nem az „ország jövőjéről” szavazunk egy országgyűlési választáson, az ilyen döntéshez legközelebb egy népszavazáson, vagy a közvetlen demokrácia más műfajában kerülünk. Hanem arról szavazunk, hogy kik döntsenek az ország jövőjéről, a felelősség így csak áttételes, így működik a képviseleti demokrácia. Rábízzuk egy csapat emberre a döntést, de nem azért, mert egyetemet végeztek mondjuk, vagy olyan okosok (vajon a Jobbik a választhatóságot is cenzushoz kötné?), hanem mert úgy tűnik, egy bonyolult, modern állam működtetéséhez ez a politikai rendszer passzol.

De ez nem jelenti azt, hogy ne szólhatna bele egy állampolgár máskor is, mint egy választáson a politikába, vagy ha ragaszkodunk ehhez a kifejezéshez, a jövőjébe. Sztrájk, demonstráció, tüntetés, petíciók, népszavazási ívek aláírása, stb., egy sor lehetőség, hogy valaki éljen a polgári- és a politikai jogaival. Ezek okék, csak a szavazás nem? A jobbikos érvelésből az következik, hogy ezek sem okék.

És az elméleti ellenvetések közül ez a legfontosabb:-egy cenzus azt üzeni, hogy vannak az országban olyanok, akiknek kevesebbet szabad. Azért, mert kevesebbnek tartják őket, és ezért kizárják őket a társadalom teljesértékű tagjai közül.

Ahhoz nem kell szociológia diploma, hogy kimondjuk: akinek ma nincs nyolc általánosa, az szinte biztosan valahol a társadalom legalján van. És ahhoz sem, hogy tudjuk: nem azért nincs neki, mert lustább, vagy butább, vagy tehetségtelenebb, mint akiknek van, hanem javarészt azért, mert olyan körülmények közé született, ahol nem csak szorgalom, ész, vagy tehetség kell, hanem segítség is. Hogy leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyeket a szegénység, a rossz családi minták és az underclass-kultúra a vállára pakol. Azt írta Vona Gábor, hogy ha ők kormányoznak, akkor egyre kevesebb ilyen ember lesz, mert ennek a célnak megfelelő oktatáspolitikát fognak folytatni. De addig is elvennék a választójogukat. Ki hiszi el, hogy pont annak a társadalmi csoportnak az érdekében kormányozna a Jobbik, amelyiknek most épp azt üzeni, hogy nem tartja őket a társadalom teljes értékű tagjainak? Illetve miért érné meg bárkinek képviselni az érdekeit onnantól, hogy nem szavazhatnak? Jobbik, a nép (mínusz tanulatlan szegények = cigányok?) pártján.

Úgy hiányzik még egy ék a magyar társadalomba, mint egy falat kenyér. Egy életbiztosítás a társadalom alján élőket még egyszer megalázni, és a pofájukba vágni, hogy kevesebbek vagytok. Ezzel biztos, ahogy Dúró Dóra mondta, „egy ösztönzőt is képesek vagyunk felállítani”, hogy befejezzék a nyolc általánost. És akkor most hagyjuk a divatjamúlt libsi dumát, ami mindenféle emberi-, politikai-, ésattöbbi jogi alapra, meg egyenlőségre hivatkozik. Érezhető, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszere is azért nem hozza el az általános jólétet, mert a joguralom meg a PC fojtogatja. De ennek vége, végre lehet illusztrálni egy cenzusról szóló cikket egy tartós élelmiszert cipelő cigány emberrel.

Úgyhogy hagyjuk a jogi és morális aggályokat, és koncentráljunk arra, amire a Jobbik szeretné irányítani a figyelmet: szegény emberek szavazatait veszik meg a pártok, és ezzel sérül a demokrácia. Igaz ez? Igaz, számtalan ilyen eset történik, és fog is történni. Ez eldönt választásokat? Simán előfordulhat, főleg egy helyhatósági választáson, de az elmúlt két országgyűlési választás fideszes fölényét nem magyarázza, és a közvélemény-kutatási adatokat elnézve a következő sem ezen fog múlni. Ha tényleg a szavazatvásárlás érdekelné a Jobbikot, akkor arra a problémára keresnének megoldást, de a cenzus bevezetése a verébre ágyúval tipikus esete. Na meg van elég nyolc osztályt végzett szegény ebben az országban, akiket továbbra is meg lehetne venni.

A Jobbikot sokkal jobban zavarhatja, hogy a Fidesz, ahogy minden pártra, úgy rájuk is köröket ver demagógiában, ami pedig valóban nagy előny az alacsonyabb végzettségűek szavazataiért folytatott versenyben. Vagyis inkább van itt szó a kormány gyűlöletkampányáról, amit kitartóan folytatni fog a választásokig: ez sem áll távol a Jobbiktól, de a migrációs témában bukták ezt a csatát. Azt pedig biztosan megmérte már százszor a Jobbikhoz közeli Iránytű Intézet a pártnak, hogy a nyolc osztályt sem végzett szavazóktól hány szavazatra számíthatnak: mint ebből a javaslatból kiderül, nem sokra. Ezt a Publicus mérései is megerősítik: az alacsony végzettségűek között a Fidesz és az MSZP is veri bőven az itt gyengén teljesítő Jobbikot.

Az viszont érdekesebb kérdés, hogy kiknek akarnak hízelegni ennek a témának a bedobásával, mert azt ők is tudják, hogy egyetlen párt sem fogja támogatni őket ebben. A néppártosodás miatt elfordult radikálisoknak? Sok az olyan fideszes, akinek a Jobbik a másodlagos pártpreferenciája, és ezt jó gondolatnak tartja? Vagy azokra a “balosokra” utaznak, akiknek elegük van a szocikból, és azt hiszik azért nyer a Fidesz, “mert a sok hülye rájuk szavaz?” Vagy azt gondolják a Jobbikban, hogy a cenzussal fognak visszakapaszkodni a médiába, ahonnan az utóbbi időben eléggé el voltak tűnve? Ezek a releváns kérdések, ilyesmiken múlik egy ilyen ötlet bedobása. Nehogy azt higgye bárki, hogy úgy indult az egész, hogy Jobbik elnökségin bedobta valaki, hogy úgy félti a demokráciát a szavazatvásárlástól.

A demokráciát inkább azoktól kell félteni, akik azon gondolkoznak, hogy kellene embereket kizárni a politikai közösségből, ahelyett, hogy a bevonáson dolgoznának.Mert az igenis a politikusok felelőssége is, hogy sokaknak többet ér pár ezer forint, vagy egy meleg vacsora, mint a választójoguk. Ennek a méltatlan helyzetnek a feloldása viszont csak hosszú kifutású közpolitikai programokkal érhető el demokratikus keretek között úgy, hogy értelmetlenné tesszük a fenti dilemmát.

Forrás: http://kettosmerce.blog.hu/2017/08/05/hatalmi_erdekbol_rugna_a_tanulatlanokba_a_jobbik