Havi hasraütés: 400.000 forintnál többet keresnek a magyarok a KSH szerint

Hitel
Nem jó ma pályakezdőnek lenni, de áprilisban a vendéglátásban sem keresték halálra magukat a munkavállalók.

Azt írja a KSH, hogy 2020. áprilisban a bruttó átlagkereset 400 200 forint volt, 7,8%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A koronavírus okozta járvány gazdasági következményeivel összefüggésben a keresetek növekedési üteme lassult, az előző év azonos időszakában mért 9%-os növekedéshez képest.

2020. január–áprilisban a bruttó átlagkereset 388 000, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 258 000 forint volt, mindkettő 8,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Ez az adat is csak a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásokra, költségvetési intézményekre vonatozik. A KSH maga is elismerte tavaly év végén Székely Sándor, független országgyűlési képviselő közérdekű adatigénylésére adott válaszában, hogy 1,7 millió munkavállaló adatival egyáltalán nem számol. És ezt a ma kiadott statisztika is tükrözi, amikor azt írja: ” A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 400 200, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 410 600 forint volt.”

A legmagasabb bruttó fizetést a pénzügyi és a biztosítási szektor adja, itt valamivel több, mint 732 000 forintot is haza lehet vinni egy hónapban.

Ami a pályakezdő fiatalok jövedelmét illeti, áprilisban a bruttó átlagkereset a 25 év alattiak körében 283 900 forint volt. Ami a mai albérlet- élelmiszerárak mellett azt jelenti, hogy nem nagyon tudnak félre tenni és a szülők támogatására még ebben az életkorban is szükségük van.

A legalacsonyabb jövedelem pedig a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén figyelhető meg, itt bruttó 247 700 forint volt az átlagbér. Persze itt is csak akkor igaz a fenti adat, ha az ebben a szektorban dolgozók munkahelye megmaradt. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke, Flesch Tamás nem régiben úgy nyilatkozott, hogy bár pontos adataik nincsenek, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy szállodáknál 30-40, a vendéglátásban ennél is nagyobb, 70-80 százalékos lehetett a leépítés. Azaz a két iparágban több tízezer munkahely szűnt meg.

Ez csak egy szektora a magyar gazdaságnak, ahol létszámleépítés volt. Március és május között a munkanélküliségi ráta ugyanis 4,1 százalék volt.

Ha érdekel a radikális hangvételt vállaló újságírás és hírszerkesztés,
szívesen foglalkoznál alapos és igényes tényfeltáró anyagok írásával
esélyegyenlőségi, szociális, érdekvédelmi vagy politikai területen,
akkor az alábbi címre várjuk jelentkezésedet: kalmarszilard(kukac)gmail.com
  •  
  •  
  •  
  •