Hiába támadják őket, elszántak a munkásőr hagyományőrzők

Néhány héttel ezelőtt röppent fel a hír, hogy civil hagyományörző egyesület alakul azzal a céllal, hogy az 1989-ben feloszlatott Munkásőrség hagyományőrzésével foglalkozzon. Juhász Norbert “országos parancsnokkal”, az egyesület vezetőjével készítettünk interjút.

Mikor született meg a döntés, hogy bevállaljátok a nyilvánosságot és civil szervezetként akartok foglalkozni a munkásőr hagyományőrzéssel?
Először is köszönöm a lehetőséget, a megkeresést szervezetünk nevében.
A munkásőr hagyományőrzési tevékenységet sosem akartuk elrejteni a nyilvánosság elől. Az anyagi és technikai feltételek előkészítése egy ilyen tevékenységet folytató szervezetnek, hosszú, közel 10 esztendős munka volt. A kezdetben induló elvtársaim közül ma már csak néhányan vannak velünk. Büszkén jelentem ki, hogy ők az 1957-ben létrehozott Munkásőrségnek alapító tagjai voltak. Eredetileg a tavalyi évre, mintegy a Munkásőrség centenáriumi emlékévére datáltuk volna a nyílt színre lépést, ám néhány körülmény miatt ezt halasztottuk. Például csak mostanra kaptunk meg jelentős anyagi és természetbeni támogatásokat munkásőr hozzátartozóktól és egy kivételesen jelentős ingatlan felajánlást is, melyben képesek leszünk egy állandó történeti tárlatot működtetni, lesz konferenciatermünk, klubszobánk, pihenőkertünk, és egy oktatóterem is, ahol történelmi-munkásmozgalmi témában szervezhetünk célirányos kis fejtágítást az arra fogékonyak számára.
Nehéz időszak áll mögöttünk. A legnagyobb munka talán – megjegyzem jelenleg is folyik – a Munkásőrség egykori társadalmi állományának, ma élő tagjainak fölkeresése. Ehhez rendelkezésünkre áll minden anyag, csak gigászi munkát igényel. Gondolj csak bele, nagyjából az 1989-ben kb. 60 ezer fős létszámból ez ma is közel 15-18 ezer fő. Majd persze ehhez járul külön hozzá a ma már nem élő munkásőr elvtársak hozzátartozóinak létszáma.

Nem féltek attól, hogy Magyarország nyíltan antikommunista kormánya, a Fidesz ellenetek fordul minden rendelkezésre álló eszközzel?
Nézd, az antikommunista légkör mely idehaza uralkodik nem újkeletű. Az ami az utóbbi évek kormányzása alatt pedig e téren végbement szintén nem pozitív tendencia. Ám amit itt fontos látni, hogy mi egy törvényesen működő és elsősorban nem politikai jellegű társaság és váltig jogkövetők vagyunk. Tulajdonképpen nagyobb körülöttünk a hacacáré mint az különben “indokolt” volna. Körbeleng minket az “acélszürke párthadsereg” mítosza. Természetesen ez így helyes, de ez nem azt jelenti hogy tevékenységünkkel ártani kívánunk, nem fenyegetjük hazánk állampolgárainak békéjét és biztonságát. Legfőbb céljaink közé tartozik a nép és a haza felemelkedésének szolgálata, az emberi és demokratikus szabadságjogok történelmi értékeinek védelme, nemzeti hagyományaink ápolása, és azok támogatása, segítése akik készek fellépni a magyar társadalom békéjéért, s hogy kis országunk minden állampolgárnak méltó otthona lehessen. Tulajdonképpen síkra szállunk célkitűzéseinket tekintve a rendvédelmi hivatás társadalmi presztízsének növelése érdekében, s felvilágosító szóval élünk mindenkor a közbiztonsági erők elleni méltatlan hangulatkeltéseknek. Ha tőlünk kicsit nyugatabbra tekintünk, láthatjuk hogy pl. működnek hozzánk hasonló hagyományörző egyesületek, például lovagrendek, amelyek máig ápolják a keresztes rendek örökségét is. Olyan szervezetek is vannak, amelyek néhány évszázada még a muzulmán világgal harcoltak a “Szent Földért”, de ma már humanitárius közösségekként működnek társadalmaikban. Támadások persze vannak, ez létező jelenség. Én például szerdán voltam részese egy kalandos kis eseménynek. Eddig nem tulajdonítottam nagy jelentőséget azon főleg szélsőjobboldalról érkező rágalmaknak hogy mi biztosan titokban fegyvereket rejtegetünk, netán még katonai jellegű kiképzést is folytatunk. Ezeken jót derültem hiszen ha valaki elolvassa célkitűzéseinket, alapszabályunkat, megnézi egyébként minden téren nyilvános tevékenységünket az interneten, az meggyőződhet róla, hogy mindez merő fantazmagória. Ennek ellenére a napokban lakossági bejelentés alapján megjelent nálam a rendőrség és családom mindhárom ingatlanában házkutatást tartott mert állítólag én “engedély nélkül lőfegyvert és lőszert tartok magamnál” Nos, találtak nálam egy a majdani tárlat anyagába szánt hatástalanított géppisztolyt melyet most az igazságügyi szakértő vizsgál, még úgy is, hogy én közben annak legalitását, tehát megszűnt lőfegyver mivoltát a Magyar Honvédség szakemberei által kiadott igazolással bizonyítottam. Hogy egy filmtörténeti klasszikust idézzek: “Kutassanak csak, a feljelentés szent dolog” Én úgy vélem nincs okunk félelemre, hiszen magatartásunk mindenkor jogszerű, és az is marad.

A tagság és a szervezet mennyiben elkötelezett ideológiailag? Magyarországon például a szovjet katonai hagyományőrzők mindenhol értéksemlegességüket hangoztatják.
Tagságunk ideológiai elkötelezettségét tekintve szinte kizárólag baloldaliakból áll, kisebb részt szociáldemokrata, nagyobb részt kommunista meggyőződésű emberekből. Persze jelen van egy apolitikus réteg is, s emellett különböző vallási felekezetekhez tartozók, kik javarészt gyakorolják is a vallási életet. Van köztünk pl. katolikus plébános is, aki egyetért céljainkkal. Sokan megrökönyödve tapasztalják hogy sorainkban áll néhány történelmi magyar arisztokrata család ma élő tagja is. Nálunk első helyen áll mindig a közös pontok keresése és az ezek alapján való konszenzus megteremtése, a közös cél megvalósításának előmozdítása. Ma már kevesen emlékeznek rá, de pont a mi hivatásunk része arra emlékeztetni az embereket hogy ez magában a rendszerváltozás előtti időszakban is így volt a Munkásőrségben. Le kell rombolni a gonosz mítoszt “Kádár pufajkás terrorlegényeiről” és az ezzel kapcsolatos rémmeséknek is útját kell állnunk. Ma az országban pl. működik szervezeti életében hasonló egyesülete az egykori Magyar Királyi Csendőrségnek. Nyilvánosan hordanak egyenruhát, legutóbb részt vettek a Szent-Jobb körmeneten is például. Mint azt tudjuk, annak a testületnek közel 900.000 magyar állampolgár vére tapad a kezéhez. Megjegyzem ez egykori tagjai közül koránt sem érint mindenkit, de a történelmi tények fölött nem lehet szemet hunyni. Ezzel szemben a Munkásőrség soha nem oltott ki egyetlen emberéletet sem annak több mint 30 esztendős története során. Tulajdonképpen maga volt például egy Amerikai Nemzeti Gárdának egy magyar szocialista viszonyok közepette létező megfelelője.

Olvashattunk arról, hogy elég sok szélsőjobboldali támadt rátok a közösségi oldalakon. Nagyon ki vannak akadva? Magyarországon a “polgári demokratikus” pártok a sokszor antikommunistábbak, mint Orbán vagy Vona. Irányukból is érkeztek már támadások?
A támadások zöme nem maguktól a pártoktól érkezik, -legalábbis eddig ennek konkrét jelét nem látjuk- hanem inkább azok vidéki kis szervezeteinek e téren igen buzgónak bizonyuló elemeitől. Azt természetesen megértem ha valaki személyes indíttatásból úgy érzi benne félelmet keltünk. Sajnos túl sok honfitársunkat képesek túlzottan befolyásolni az érzelmei. Minap egy fiatalembertől kaptam elég durva hangvételű levelet melyben nyomdafestéket nem tűrő szavakkal illetett minket, és azt kívánta mielőbb hagyjam el az élők sorát, mert Ő miattunk, “mocskos kommunisták miatt nem ismerhette meg nagyapját”. Én sem ismerhettem meg apai dédnagyapámat, mert előbb 8 évet töltött a Sztálini Szovjetunió GULÁG-táboraiban, majd idehaza a Rákosi érában kétszer is internálták. A halál a rendszerváltáskor érte hosszú ágyhoz kötött beteg évek után mikor én épp járni tanultam. Bár nem ismertük egymást, de az utókorra hagyott emlékirataiból és gyermekei történeteiből tudom, meglepő módon mindketten egyet értünk abban a kérdésben hogy a szocializmus az, mely képes a legtöbbet adni egy nép legszélesebb tömegeinek, és a nevében elkövetett bűnök nem az eszme és az ideológia velejárói. Azok az emberi gyarlóság, gonoszság, és kapzsiság szégyenletes termékei.

Mennyire vagytok elszántak? Ha a bíróság megtagadja a hagyományőrző egyesület bejegyzését, akkor hogy folytatjátok?
Szerencsére a magyar bíróságok, azért ilyen kérdésekben sokkal lojálisabbak, mint azt egyesek látni vélik. Tény hogy sok minden megváltozott az utóbbi 8 esztendőben hazánkban a teljes államigazgatás területén, valóban kissé autoriter jellegű torzulások mutatkoznak, de nem diktatúrában élünk. Az illetékes Törvényszék munkához látott annak rendje és módja szerint, nem pedig fölényesen elutasított minket. Ehhez egyébként minden joga meg lett volna 15-20 esztendeje is ugyanúgy. Kezdetben persze számoltunk ennek lehetőségével is. Tulajdonképpen létezik a civil szervezeteknek a legegyszerűbb formája is, az ide vonatkozó ptk. rendelkezés alapján, az ún. civil társaság. Ez szinte ugyanazt a funkciót láthatja el mint egy egyesület, és bírósági eljárás sem szükséges hozzá. Azonban mint láthatjuk ennek igénybevételének a szükségszerűségére nem utalnak jelek.

Miként lehet csatlakozni hozzátok? Milyen akcióterveitek vannak?
Aki hozzánk csatlakozni szeretne annak facebook oldalunkon vagy az ott található email címen, esetleg az én fölkeresésemmel, tehát nálam való jelentkezéssel van lehetősége erre. A jelentkező megismeri az alapszabályunkat, és azt aláírásával elfogadja, a mellé kapott, személyes adataival kitöltendő belépési nyilatkozaton. Többek között a legfontosabb feladat ami előttünk áll, az a jövő évi első közgyűlésünk, azaz nálunk közkedveltebb nevén, első országos egységgyűlésünk. Ezt 2019. április 20.-ra datáljuk. Itt indul meg igazából a munka immáron teljes fokozatban, zászlóbontással a régi munkásőr egységgyűlések protokollját követve. Persze az idei évben is vannak fontos teendőink. Rengeteg a munkásőr unoka, és a köreinkben élő szociálisan is rászoruló gyermek akiknek szeretnénk ha a “Munkásőr télapó” is hozna ajándékot mikor az idő odaér. Számos problémával találjuk magunkat szembe a mi tömegbázisunkon belül. Sokan élnek a létminimum alatt, akiknek segítségére sokszor kell siessünk vagy egy-egy jótékonysági árveréssel a javukra, vagy épp téli tüzelőt kell beszerezni egy idős elvtársnak aki elszegényedett körülményei közepette választhat vagy gyógyszert-ételt vagy pedig tüzelőt vesz. Sokan élnek magányosan, és szervezetünkre bízzák munkásőr és munkásmozgalmi jellegű hagyatékukat, vagy más jellegű dolgokban van szükségük a jelenlétünkre, akár még jogsegély formájában is, sajnos nagyon széles a paletta, ezer sebből vérzik társadalmunk. Emellett folyik az elméleti munka, folyamatosan adunk ki munkásmozgalmi és történelmi jellegű rövid tanulmányokat, cikkeket, de reagálunk a jelen közéleti eseményeire is. Szintén jövő évben tervezzünk kiadni például egy könyvet a Munkásőrség Győr-Moson-Sopron megyei teljes történetéről, melyet ugyan egy erre hivatott bizottság kéziratban előkészített, de a rendszerváltozás miatt már kiadásra nem került. Az ebből származó bevételt szervezetünk nemes céljainak mind hatékonyabb megvalósítására kívánjuk majd fordítani, és persze tartalma már eleve elősegíti majd mindezt az olvasók elé kerülvén. Emellett pedig fokozatosan megjelenünk majd az utcán, a gyermektáboroztatásokkal, megemlékezéseken nemzeti, és munkásmozgalmi ünnepeink során, de ott leszünk a legváltozatosabb társadalmi eseményekben, munkálatokban a lakosság mellett.

Munkások Újsága