Honnan lesznek idénymunkások Európában?

Míg itthon sok termelő számára a vásárlóik eltűnése okozza a legnagyobb fejfájást, Nyugat-Európában az idénymunkások hiánya okozza a legnagyobb fejtörést a szektor szereplői és a politikai döntéshozók számára – írja az Mfor.

Számos kisebb lengyel település ürült ki az elmúlt években, amikor elkezdődtek Európa-szerte a mezőgazdasági idénymunkák. Az útra kelők célpontja változatos volt, egyesek Angliába, mások Franciaországba vagy Spanyolországba utaztak dolgozni. De nem csak a lengyelek, hanem románok, bolgárok vagy éppen magyarok mentek az említett országok mellett Ausztriába, Németországba, Hollandiába és Olaszországba idénymunkásnak. A helyzet az érintettek számára előnyös volt, hiszen a nyugati termelők olcsón kapták meg a szükséges munkaerőt, míg a Kelet-Európából érkezők az otthoninál magasabb jövedelmet értek el szakképzettséget nem igénylő munkával.

Idén azonban új helyzet állt elő, hiszen minden ország bezárkózott, ezt megelőzően pedig vendégmunkások jelentős része a járvány elől hazamenekült.

Most viszont, amikor sok-sok dolgos kézre lenne szükség a gazdák kétségbeesve tapasztalják, hogy ez eddig megszokott kelet-európai vagy észak-afrikai munkavállalókra idén nem számíthatnak. Pedig számos korai zöldség esetén már eljött a betakarítás ideje, a spárgát például lehetne szedni, ha volna rá ember.

A Financial Times írása szerint Josef Schnidhuber, az ENSZ égisze alá tartozó FAO egyik vezetője szerint komoly hatással kell számolni. A kieső munkaerő komoly nehézséget okozhat az élelmiszer termelésben, összességében ugyanis milliós nagyságrendben lenne szükség idénymunkásokra.

A szervezet adatai szerint komoly problémák elé néznek a nyugati termelők, ugyanis Franciaországban 200 ezer, Spanyolországban 80 ezer, Olaszországban pedig negyedmillió munkás hiányzik. Emellett az Egyesült Királyságba is 80 ezer, míg Németországba 300 ezer emberre lenne most szükség a mezőgazdaságban.

Országonként eltérő, hogy hol milyen módszerrel próbálják megoldani a kialakult szituációt, van ugyanis, ahol a hatóságok lazítanak a korábbi szigoron, máshol pedig a helyben munkanélkülivé vált embereket próbálják időlegesen az agráriumba terelni. Minden módszer mellett szólnak érvek és ellenérvek, valószínűleg ebben a kérdésben is utólag lesz majd okos mindenki, hogy mi lett volna a legjobb megoldás. Az viszont egyértelmű, hogy a mezőgazdaságban nem lehet elodázni a szükséges lépéseket, hiszen most kell vetni, ültetni, betakarítani, a növények nem tudják megvárni, hogy a járvány mérséklődjön.

Németországban például a korábbi korlátozásokat jelentősen lazították és külföldről érkező vendégmunkásokkal próbálják pótolni a koronavírus miatti munkaerőhiányt a mezőgazdaságban. Ennek révén Romániából és Lengyelországból is több ezer ember érkezik légi úton a következő napokban. Őket ugyan a reptereken lázméréssel szűrik, de járványügyi szempontból vélhetőleg megkérdőjelezhető a német módszer.

mfor.hu

Fotó: MTI/Varga György

  •  
  •  
  •  
  •