Horthy Miklósnak vörös elődöket és utódokat tulajdonítani már klinikai eset…

“Miután a törvényesség minden rend alapja, annak védelmében nem habozhatunk átlépni a törvényesség határait. Ezt a bölcsességet vette át vörös elődeitől és adta tovább barna és vörös utódainak Horthy Miklós kormányzó.” Így fogalmaz Révész Sándor, az egykori Népszabadság publicisztika rovatának utolsó vezetője a “Barátaink, példaképeink” c. cikkében. Megjelent a hazai liberális kapitalizmus szócsövében, a Heti Világgazdaságban (itt kapott Révész beosztott munkatársi elhelyezést). Lásd hvg.hu. 2017. 07. 02. http://hvg.hu/itthon/201726_barataink_peldakepeink

Tételében semmi meglepő, hiszen a burzsoázia Magyarországon, akárcsak a többi félperifériás társadalomban (leginkább a volt szocialista országokra gondoljunk), sokkal kulturálatlanabb, sokkal önzőbb, sokkal éhesebb, meg sokkal durvább és hazugabb, mint a világgazdasági centrumot uraló gazdái. Régiónkban – nagyrészt – nem különbek a tudatbefolyásoló professzionális ágensek sem, legyenek akár kormányzatiak, illetve kormánypártiak, akár ellenzékhez tartozók. Ilyenek a fennálló rendet, a tőke hatalmát kiszolgáló médiumok is, amelyek kisajátítják a nyilvánosságot.

Térjünk vissza Révész szövegéhez. Horthy “vörös elődei”… Szörnyű, de nem kerülhető ki a gondolat. E kijelentés fölveti az épelméjűség problémáját. Legalábbis köznyelvi értelemben.

 Mert Révész Sándor jellegzetesen dogmatikus-doktriner gondolkodása, történelemszemlélete – a diktatúrás hatalomgyakorlás túlértelmezése mentén – eljutott oda, hogy széles és egyben mély műveltségét számtalanszor bizonyító humán értelmiségi létére – keresetlenül szólva – keveri a “Gizikét és a gőzekét”, a “radiátort és a gladiátort”, a “kombinét és a kombinációt”, hiszen Horthynál kevés fanatikusabb antikommunista volt, nemhogy vörös elődei lettek volna. Vörös utóda meg az a szocialista rendszer, amely az állampolgároknál a nyersebb időszakaiban jogilag is büntetendő politikai bűnnek, de legalábbis ideológiai vétségnek tekintette a Horthy-korszakhoz való bármilyen pozitív kapcsolódást, akár a felmenők révén?

Történelemből felelve megbukna Révész azért is, mert a “Győri programot”, Magyarország katonai-hadiipari felkészítését szolgálta a második világháborúra, összemossa az államszocializmus ötéves terveivel. E logikával Roosevelt amerikai elnököt levörösözhetné a New Deal miatt, s ugyanígy lekommunistázhatná az 1945-ben Churchillt leváltó munkáspárti brit kormányzatot.Nem kételkedem, hogy Révész barátunk mélységesen utálja a “vörösöket”, ám hetet-havat még se illik összehordania.

Végezetül. Azt még meg lehet érteni, hogy Révész mostani főnöke, Hont András összevissza kommunistázik, amikor csak alkalmat lát rá. Kompenzálnia kell ezt-azt a családi politikai múltból. Ám Révész, aki egy nagybácsin kívül csupa centrista meg jobboldali szociáldemokrata felmenőt bír (az utalt nagybácsi baloldali szocdemként lázadt a familiáris tekintély ellen), mi okból vagy mi végre vezet már több mint negyedszázada újra és újra antikommunista büntető expedíciókat újságíróként és önjelölt jelenkortörténészként, nem tudhatjuk.

Epilógus.

Révész Sándort természetesen most is, hogy Horthy Miklós “vörös” elődeit és utódait híresztelte, védik a barátai. Külön megemlíthető Závada Pál író megszólalása (lásd Révész Facebook-oldala), aki szerint Révész e bődületes furasága (az én minősítésem, pardon!) nem kifogásolható, hiszen az pamflet. Závada azonban – legalábbis ezúttal – könnyen cáfolható. Konkrétan a következők okán.

Rendben van, fogadjuk el, lehet Horthyt ironizálni kommunistázással. Ám ez korunk liberálisaitól hiteltelen. Sőt, tőlük különösen az, hiszen éppen ők esküsznek Hanna Arendt hamis relativizáló totalitarizmus-elméletének igazára. Amelyet Révész szintén érvényesnek tart (tudom, beszéltem vele erről). Márpedig Révész ugyanarra a tételre építi jelen “paródiáját”, mint Arendt az utalt koncepcióját. Révész a demokrácia elfojtását a Horthyt és a “vörösöket” összekötő lényegi közös jegyként, Arendt a diktatúra mindenek felettiségét a bolsevik és a náci rendszert egymással rokonító jellemzőként fogalmazza meg. Tehát nem fér össze egyszerre parodizálni Horthyt “vörösözéssel” és ugyanakkor Arendt hívének mutatkozni.

Révész Sándor logikájával odajutunk, hogy őt antikommunistába oltott Révai Józsefnek kell tartanunk…

Fekete György

Ha érdekel a radikális hangvételt vállaló újságírás és hírszerkesztés,
szívesen foglalkoznál alapos és igényes tényfeltáró anyagok írásával
esélyegyenlőségi, szociális, érdekvédelmi vagy politikai területen,
akkor az alábbi címre várjuk jelentkezésedet: muonszerk(kukac)gmail.com
  •  
  •  
  •  
  •