Hülyék, és még élvezik is

A hír: az Országgyűlés Fideszes többsége ma két ún. “klímavédelmi” törvényt fogadott el, amelyek ugyan ellenzéki kezdeményezésen alapultak, de végül köszönő viszonyban sincsenek az előterjesztők eredeti szándékaival.

Bizony, sajnos megáll az ellenzékre a “dilettáns” jelző, amely eredendően annyival bővebb a közkeletű, “hozzá nem értő” leképezésnél, hogy a ‘delectare’, azaz ‘önmaga örömére tenni valamit’ kifejezést takarja.

Szóval, a kormányoldal ma ismét hülyét csinált az ellenzékéből, pontosabban az ellenzék saját magából, kormányzati ráerősítéssel.

Kezdetben, azaz még 2008 tavaszán volt vala egy, a Magyar Tudományos Akadémia-i alapokon álló, és Magyar Országgyűlés által szinte konszenzussal elfogadott Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, amely az akkori klímavédelmi világtrendek élvonalába hívta hazánkat.

Nos, rögtön ezt követően, mondhatnánk azon melegében, ugyanaz a ballibnek csúfolt, valójában kristálytisztán neoliberális többségű Országgyűlés gyorsan elfogadta az akkori kormány Energiapolitikai Koncepcióját (2008-2020), amely viszont már homlok egyenesen szembe ment az eredeti stratégiával. Ennek az ostoba merényletnek a mocskos levét isszuk a mai napig.

Nos, ha a mai ellenzék bátor lett volna, akkor 12 év múltán ebből az egykori, otromba disznóságból meríti a mostani nekifutásának a lendületét. Minthogy nem ezt tette, hanem csak mismásolva próbált a kormány tétova bohóckodására rálicitálni, ezért aztán csak arra futotta, hogy a mai gyalázatos szavazásokat követően sajtótájékoztatón szörnyülködhessen, miszerint Fideszék kiherélték a beadványát. Természetesen mindezt tragikusan önelégült ábrázattal, hogy aztán most marhára szolgálják a magyar népet, hiszen itt sivalkodhatnak a diktatúra boszorkánykonyhájában, arról panaszkodva, hogy belefőzték őket a levesbe.

Mi itt a baj?

A vírusválság ürügyével leállított világgazdaság egyik pozitív fejleménye, hogy sokfelé látványosan javultak a légszennyezettségi mutatók, s ennek következtében sok egyéb más is. A tudósok, szakintézmények rengeteg mérést végeztek, végeznek, hogy ezek alapján átdolgozott prognózisokat tegyenek a világ asztalára. Néhány ilyen már ott is van. Ezek közös lényege, hogy jó-jó, de kevés. Méghozzá nagyon kevés azon ambíciózus célkitűzések eléréséhez, amelyeket pont az elmúlt 10 évben fogalmazott meg megannyi nemzetközi szervezet és kormány. Ezek sorában a legambiciózusabb maga az EU, és lám, a mostani globális “leállás” tempója sem elégséges. Íme, itt a bizonyság, hogy a maszatolással az emberiség csak ide-odázgatja a maga földi poklát.

Nos, ebben a helyzetben az ellenzéknek ahelyett, hogy bambán végignézte a kezdőrúgásának lelassulását, megállását, majd visszafordítását, az új adatokra való hivatkozással konkrétan vissza kellett volna vonnia az eredeti előterjesztését, s egy újabb, korszerűbb kezdeményezéssel előállni, illetve adott esetben a szavazóit is mozgósítva kifütyülni a kormány sunyi ellenakcióját.

Tulajdonképpen igaza van Török Gábornak, a nemzet politikai elemzőjének, hogy ha ez így megy tovább, akkor a mai ellenzéknek semmi esélye nem lesz 2022-ben, s jön egy újabb Orbán-kormány, a fokozódó klíma- és szociális válsággal együtt. A változás esélyeit alighanem csak egy radikális, szolidaritási lendülettel lehet megragadni. Ennek csíráit egyelőre csak az IgenSzolidaritás nevű, vadiúj párt mutatja, s ahogy Churchill mondta, a történelem azokhoz kegyes, akik csinálják.

– bankski –

A kép illusztráció, üresek a fideszes padsorok. 

Ha érdekel a radikális hangvételt vállaló újságírás és hírszerkesztés,
szívesen foglalkoznál alapos és igényes tényfeltáró anyagok írásával
esélyegyenlőségi, szociális, érdekvédelmi vagy politikai területen,
akkor az alábbi címre várjuk jelentkezésedet: kalmarszilard(kukac)gmail.com
  •  
  •  
  •  
  •