IGEN – SZOLIDARITÁS: Le kell győzni a szociális válságot!

A magyar sajtó szokatlanul alaposan, azaz informatívan számolt be arról, hogy a Székely Sándor országgyűlési képviselő, aki a Szolidaritás Mozgalom vezetője és Szanyi Tibor az Igen Mozgalom vezetője máősokkal közösen pártot alapítottak Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom néven. A szervezet elnöke Huszti Andrea és alelnöke Linka Péter szintén a Szolidaritásból érkeztek, a radikális baloldalt Kalmár Szilárd, jelen sorok írója képviseli a szervezet elnökségében. 

Beszéljünk itt arról, hogy mit is akar tenni szociális területen az új politikai formáció:

Az Igen Szolidaritás politikai alapállása az, hogy Magyarországon évtizedek óta súlyosbodó szociális válság van. Sem a rendszerváltás, sem az uniós csatlakozás nem hozta meg a várt általános jólétet. Ez azonban nem csak elmaradt, de folyamatosan érkeztek az elmúlt harminc évben a súlyos válságjelenségek. Tömeges munkanélküliség és hajléktalanság, a falvak és az ott élők reménytelen helyzetbe kerülése, a devizahitelezés, a tömeges szociális emigrálás vagy a ma is tomboló lakhatási válság. Ezekre a politikai elit képtelen volt válaszokat adni, a magyar társadalomnak maradt az olcsó manipuláció, a migránsozás vagy legutóbb a roma közösségek elleni nyílt és lényegében burkolatlan kormányzati uszítás. A helyzetet pedig az teszi igazán súlyossá, hogy mindennek nem igazán láthatjuk alternatíváját. Az ellenzéki oldal egyetlen dologra fókuszál, Orbánra. Az ő logikájuk szerint ha a miniszterelnöktől megszabadulunk, akkor hirtelen minden szép és jó lesz. Ez azonban egy torz logika. Orbán maga is egy válságjelenség, az önkormányzati választáson nagyon sok helyen elzavarták embereit, de nagyon is úgy tűnik, hogy a helyükre került ellenzékiek egyszerűen belesimulnak a NER-be és ez nagyon nagy baj. 

Az Igen Szolidaritás álláspontja szerint nem egy egyszerű politikai fordulatra, holmi “orbátlanításra” van csupán szükség, hanem egy valós tartalommal bíró szociális fordulatra. Mit is értünk baloldaliként azon, hogy “szociális fordulat”? Elsősorban azt, hogy az állampolgárok jövedelme arányosan növekedjen. Magyarországon utoljára 2002-ben volt például általános bérrendezés és most is egy ehhez hasonló fellépésre lenne szükség. A legfontosabb Igen Szolidaritás követelés tehát az, hogy rendezzük a hazai béreket, rendes nyolc órás munkarendben mindenki megkereshessen annyit, amennyiből meg lehet élni. Ez ma minimum nettó 200 ezer forint. Természetesen szakítani kell azzal a gyakorlattal is, hogy lényegében összecsúsznak a bérezési csoportok. A végzettségnek, a ledolgozott éveknek tükröződnie kell a fizetésekben is. Ezen a területen azt is hangsúlyozni kell, hogy az összeomlás szélén lévő közszolgáltatások esetében, az oktatás, az egészségügy, a szociális szolgáltatások vagy a tömegközlekedés esetében jóval nagyobb emelésre van szükség. Mert ezek azok a területek, ahol a szó legszorosabb értelmében a jövőnkről és az életünkről van szó. Nyilván közös érdekünk, hogy a társadalmi megbecsültséget érző pedagógusok, orvosok és ápolók, szociális munkások, buszsofőrök és mozdonyvezetők, önkormányzati ügyintézők dolgozzanak a közszolgáltatások területén. 

Az Igen Szolidaritás markánsan baloldali párt, emiatt is áll programjának középpontjában az ország kétharmadát jelentő, de ma még súlyos megélhetési gondokkal küzdő dolgozói többség. Helyzetük rendezésének alapja a bérek rendezése, de rendet kell teremteni az otthonteremtés, lakhatás világában is. Néhány hónappal ezelőtt még Matolcsy György is beismerte, hogy ezen a területen katasztrofális a helyzet. Mit is kell tenni? Legfőképp új alapokra kell helyezni az önkormányzati- és bérlakás szektort. Új szociális bérlakásokra van szükség, több tízezerre. A lakástulajdonosokat kormányzati eszközökkel kell ösztönözni arra, hogy az ingatlanokat rendezett, átlátható és megfizethető áron adják bérbe. Tarthatatlan az az állapot, hogy a fővárosból és a nagyobb városokból szociális okokból szorulnak ki azok, akik egyébként helyben dolgoznának, több órás ingázásra kényszerülnek, azaz még több időt kénytelenek családjuktól otthonuktól távol tölteni. 

Az Igen Szolidaritás álláspontja szerint végre helyre kell pakolni a gyermektámogatások rendszerét is. Mi nem a családi adókedvezmények körét akarjuk bővíteni, hanem az évizedek óta elértéktelenedő családi pótlék összegét emelnénk a jelenlegi nevetséges 12.000 forintról 37.500 forintra. Mert gyermek és gyermek között nem tehetünk különbséget szüleik jövedelmi helyzete alapján. 

A magyar társadalom kétharmada elszegényedett mára. Nem csak az utcára, vagy a falusi gettókba szorult polgártársaink nyomorának kell hadat üzenni, de a dolgozói szegénységnek is. A szociális fordulat elsődleges nyertese ez a többség kell legyen!

Az Igen Szolidaritás természetesen gondol az idősekre is. Az elszegényedés, sőt az elnyomorodás őket is nagyon érzékenyen érinti. Ma már egyre többen vannak azok, akik a munkáltatók ügyeskedése miatt a rendszerváltást követő évtizedekben nem szereztek elegendő évet a nyugdíjhoz. Sokan, biztonsági őrök, vendéglátóipari dolgozók éppen a nyugdíjkorhatárhoz érve szembesülnek azzal, hogy 30-40 éve helyett még 15 évet sem voltak bejelentve, így megalázó 28.000 forintos segélyre jogosultak legfeljebb. Ennyi pénzből csak éhenhalni lehet, esetleg könyadományokból tengődni egy hajléktalanszállón. Nem tűrhetjük, hogy azok az emberek, akik munkájukkal eltartották ezt az országot ilyen életre kényszerüljenek idős korukra. Ezért az Igen Szolidaritás mindenkit, aki a korhatárt betöltötte, beemelné a nyugdíjasok körébe, senkit nem taszítana segélyezetti létbe. Fontos hangsúlyozni, hogy természetesen rendezni kell a minimálnyugdíjat is, a jelenlegi 28.000 forintról annak 100.000 forintra kell növekednie. Természetesen arányosan emelkednie kell a többi nyugdíjnak is, mert a nyugdíjak összegénél igenis legyenek láthatóak a ledolgozott évek és a befizetések. Támogatjuk azt is, hogy a férfiak is mehessenek nyugdíjba 40 ledolgozott év után. 

Az Igen Szolidaritás programja nem végleges, alapos szakmai belső vitákkal alakítjuk azt. Ebben az írásban azt veszem sorba, amiben már egyetértés van. A szociális válság kezelésének szükségessége mellett természetesen vannak olyan kérdések, amelyekre reagálni kell. Ilyen például az ellenzéki együttműködés. Álláspontunk szerint a jelenlegi ellenzék országgyűlési választáson képtelen legyőzni a Fideszt. A választási szabályozás miatt még akkor sem képes erre, ha a 2019-es önkormányzati választásokhoz hasonló szinten lenne a támogatottsága. 1 millió új szavazóra van szükség. Ez a szükséges 1 millió szavazó azért bizonytalan, azért nem megy el szavazni, mert kiábrándult a politikai elitekből. 1 millió ember, akik kormányoktól függetlenül kerültek rosszabb és rosszabb helyzetbe. Nagyon nehéz helyzetben vagyunk, mert ez az 1 millió ember nem hisz már a politikusoknak, akik kampányban ígérnek, kampány után elvesznek. Az Igen Szolidaritás egyik legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy megszólítsa ezt az 1 millió embert. Természetesen részt tudunk és akarunk venni a Fidesz leváltását célul kitűző politikai együttműködésekben, de csak úgy, ha az abban résztvevők belátják, hogy az Igen Szolidaritás által szorgalmazott szociális fordulatra is szükség van.

Kalmár Szilárd
Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom 

Ha érdekel a radikális hangvételt vállaló újságírás és hírszerkesztés,
szívesen foglalkoznál alapos és igényes tényfeltáró anyagok írásával
esélyegyenlőségi, szociális, érdekvédelmi vagy politikai területen,
akkor az alábbi címre várjuk jelentkezésedet: kalmarszilard(kukac)gmail.com
  •  
  •  
  •  
  •