Internacionalizmus

 

Régóta tudjuk, hogy a globális tőkével szemben csak a munkásosztály internacionalista összefogását lehet szembeállítani. Sajnos a a jelenlegi globalizált világban az államokat, országokat az értékesítési piacokért, profit maximaizálásért folyó kíméletlen  verseny kényszer szembe állítja egymással. Ami még rosszab ez a verseny napjainkban egyre inkább a minnél ólcsobb munkabér, alacsony adók, közterhek – és ami ebből következik alacsony szintű állami szolgáltatások, szociális háló, romló egészségügy és oktatás stb, – terén folyik.

Üditő kivétel amikor az ember arról hall, hogy létezik még az internacionalista szolidalitás a világban.

Az alábbi cikket a http://www.galamus.hu

oldalról vettük át.

A Saarländische Online Zeitung című internetes portál, valamint számos más német és angol nyelvű lap és portál adta hírül, hogy a Szociális Munka Német Szakmai Szövetsége (DBSH) felhívást tett közzé és aláírásokat gyűjt egy petícióhoz Ferencz Norbert, bíróság elé állított magyar szociális munkás védelmében, Magyarországon egy szociális munkást békés tüntetésre való felszólításért három év szabadságvesztésre ítéltek* címmel.

Istenért, a koronáért, a hazáért, a kereszténységért, a családért és a nemzeti büszkeségért

Magyarország újra és újra az európai figyelem középpontjába kerül. Amióta 2010. április 11-én és 25-én a nemzeti konzervatív Fidesz és a nemzeti konzervatív/jobboldali populista KDNP kétharmados többséget szerzett a választásokon, zajlik az állam átépítése. Egy új alkotmány Istent, a koronát, a hazát, a kereszténységet, a családot és a nemzeti büszkeséget idézi meg, a vitatott médiatörvény egész Európában tiltakozásokat váltott ki. Aminek nem szabad léteznie, azt nem szabad olvasni, látni meg még annyira sem – ez a magyar belpolitika krédója. A szegénység által sújtott emberek elleni sok represszív intézkedés most egy új rendelkezésben csúcsosodott ki: a szemét átkutatása még használható élelmiszerek és tárgyak után rendbontásnak minősül.

Ez ellen tüntettek békésen magyar szociális munkások egy kis utcai akcióval. Ezen a tüntetésen őrizetbe vettek néhány szociális munkást. Ferencz Norbert ellen, aki a békés tüntetésre való felhívást aláírta, lázadás** miatt emeltek vádat, és első fokon november 4-én három év szabadságvesztésre ítélték.

A Szociális Munka Német Szakmai Szövetsége (DBSH), az Interational Federation of Social Workers (ifsw) nemzetközi szövetség tagja számos más európai szervezettel közösen a legélesebben tiltakozik a repressziók ellen, amelynek a magyarországi kollégák ki vannak téve. A szociális munka szakmai etikai kódexe kötelez minden szociális munkást arra, hogy fellépjen a negatív diszkrimináció minden lehetséges formája, az igazságtalan politikai döntések, praktikák és olyan szociális feltételek ellen, amelyek szociális kirekesztéshez, stigmatizáláshoz vagy nyomáshoz vezetnek. Az ilyen etikus, az emberi jogok mellett elkötelezett magatartás sehol, de legelsősorban az Európai Unióban nem vezethet üldöztetéshez.

A Szociális Munka Német Szakmai Szövetsége követeli a magyar közigazgatási és büntető jogrendszer nemzetközi kiközösítését, mivel az büntetéssel fenyegeti a szociális munkának a Magyarország által is ratifikált emberi Jogi nyilatkozat alapján való gyakorlását.  A Szociális Munka Német Szakmai Szövetsége követeli a Ferencz Norbert szociális munkás ellen hozott ítélet azonnali megsemmisítését!

***

Az MTI 2011. november 4-ei híre: Izgatás miatt ítélt el egy kukázásra biztató szociális munkást a PKKB

Hatósági rendelkezés elleni izgatás miatt ítélt el a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) pénteken egy szociális munkást, aki egy a józsefvárosi önkormányzat tiltó rendelete elleni demonstráción arra biztatta társait, hogy a performansz részeként kukázzanak.


A büntetőper előzménye

A VIII. kerületi önkormányzat ez év elejétől érvényes, a guberálást 50 ezer forintig terjedő pénzbüntetéssel szankcionáló rendelete ellen bejelentett tüntetést tartottak az Új szemlélet elnevezésű csoport tagjai, zömmel szociális munkások, továbbá hajléktalanok, mintegy 60-80-an 2011. március 11-én a József körút és a Baross utca kereszteződésében. A vádlott a rendezvény egyik szervezőjeként arra biztatta a jelenlévőket, hogy az ott lévő szeméttárolókból hulladékot vegyenek ki, azaz kukázzanak, ezzel is fejezzék ki tiltakozásukat a szerintük abszurd hatósági rendelkezés ellen. A rendőrök több demonstrálót szabálysértés miatt előállítottak, és figyelmeztetésben részesítettek, a kukázásra felhívó fiatalember ellen vádat emelt az ügyészség.


A vádlott védekezése

A pénteki tárgyaláson a szakirányú főiskolai végzettségű 31 éves, korábban szociális munkásként dolgozó, jelenleg alkalmi munkákból élő fővárosi fiatalember a vádirati tényállást lényegében nem vitatta, de nem érezte magát bűnösnek. Elmondta: nem hangulatkeltés, izgatás volt a cél, hanem a figyelemfelkeltés. Hiszen ha a szociális munkások etikai kódexéhez és a diplomaosztón tett esküjéhez hűen és lelkiismeretesen akarja végezni hivatását, akkor kötelessége felhívni a figyelmet a nélkülözőkre, ez esetben arra, hogy a józsefvárosi rendelet súlyosan hátrányos helyzetbe hozza az amúgy is kiszolgáltatott embereket. A radikális, kritikai szociális munka a 1960-as évek óta ismeri és számtalanszor alkalmazta azt a módszert, amelyet a márciusi demonstráció résztvevői is követtek.


Az ügyész vádbeszéde

A hatósági rendelkezésekkel nem kell feltétlenül egyetérteni, egy szociális munkás állhat pártfogoltjai mellé, „de a társadalmi légkört nyugtalanság keltésével nem zavarhatja”. Hangsúlyozta, hogy jelen eljárásnak nem tárgya, jó-e a rendelet, de amíg hatályban van, be kell tartani. Az ügyész pénzbüntetést indítványozott.


A védelem érvelése

Az ügyvéd azt hangsúlyozta, hogy a demonstrálók körében nem a vádlott hatására alakult ki elégedetlenség, egy esetleges elmarasztaló ítélettel pedig éppen azoknak a tevékenysége kap negatív megítélést, akik csekély megbecsülésért cserébe küzdenek egy szolidárisabb társadalomért. A védő felmentést kért a bíróságtól, illetve azt, hogy bűnösség kimondása esetén se szabjon ki büntetést, mert a cselekmény nem veszélyes a társadalomra, nem a törvénnyel való szembehelyezkedés volt a célja.


A bíróság ítélete

A PKKB néhány órás tárgyalás után első fokon, nem jogerősen kimondta a vádlott bűnösségét, és három év próbára bocsátotta. A törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás a büntető törvénykönyv szerint három évig terjedő börtönnel is büntethető.*** A PKKB által alkalmazott intézkedés annyit jelent, hogy abban az esetben szabnak ki ebben az ügyben büntetést, ha az ítélet jogerőre emelkedését követő három éven belül más cselekménye miatt ismét büntetőbíróság elé kell állnia a vádlottnak.

A bíró hangsúlyozta, hogy minden elismerése a szociális munkásoké, a vádlottat pedig ebben az ügyben nyilvánvalóan nem a rossz szándék, hanem a hajléktalanok melletti kiállás vezette. A rossznak tartott jogszabályokat bárki nyilvánosan is bírálhatja, de amíg érvényben vannak, mindenkinek be kell tartania őket. A bíró szóvá tette, hogy a vádlott a demonstráció szervezője volt, de éppen ebbéli minőségével ellentétesen járt el, amikor a résztvevőket szabálysértés elkövetésére biztatta. Megjegyezte: el lehet gondolkodni, vajon jót tesznek-e az ilyen jellegű akciók a hajléktalanoknak, vagy nehezítik helyzetüket.


Fellebbezés, szimpátiatüntetés

Az ügyész pénzbüntetés kiszabásáért fellebbezett, így a büntetőper a Fővárosi Bíróságon folytatódik majd másodfokon. A tárgyaláson mintegy 40-50 fős hallgatóság vett részt, előtte az épület bejáratánál rövid, a vádlott melletti szimpátiatüntetést tartottak.

A Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség MTI-hez eljuttatott közleménye szerint felháborodottan fogadta, hogy alelnökének, Ferencz Norbertnek bíróság elé kellett állnia azért, mert kiállt a szegények mellett, holott a szegénység nem bűn, hanem társadalmi probléma. (A Szociális Szakmai Szövetség november 9-ei állásfoglalását lásd itt.)


Ombudsman kontra főpolgármester, plusz népszavazás

Korábban Szabó Máté ombudsman arra hívta fel a figyelmet, hogy az életvitelszerű közterületen tartózkodás súlyos szociális krízishelyzet eredménye, a legritkábban alapul az érintett tudatos választásán. A hajléktalanok nem tudnak hova menni, az önkormányzati „rendszabályok” és szankciók alkalmazhatatlanok, nincs visszatartó erejük, csak az eleve kiszolgáltatott emberek további megalázására, elüldözésére alkalmasak. Az ombudsman az ügyben az Alkotmánybírósághoz fordult.

Tarlós István főpolgármester augusztusban jelentette be, hogy nem értenek egyet az ombudsman állásfoglalásával, ezért nem vonja vissza a hajléktalanokat érintő közterület-használati rendeletét, amelyben szabálysértéssé nyilvánították az emberek életvitelszerű közterületi tartózkodását.

A VIII. kerületben szeptember 25-én tartottak ügydöntő helyi népszavazást a hajléktalan-ellátást érintő kérdésekben, így többek között a kukázás és az életvitelszerű közterületen tartózkodás szankcionálásáról, de az alacsony részvétel miatt referendum érvénytelenül zárult.

_________________

A szerkesztő megjegyzései

* Tévedés: három év próbára bocsátás volt az ítélet. Ez azt jelenti, hogy a bíróság most nem szabott ki büntetést, a büntetés kiszabását három évre elhalasztotta. Ha ez alatt az idő alatt újabb büntetendő cselekményt követ el az érintett (akár hasonlót is, azaz például még egyszer Kocsis Máté, józsefvárosi polgármester rendelete ellen „izgat”), a büntetést (az újabbal együtt) ki fogják szabni.

** Helyesen: hatósági rendelkezés elleni izgatás.

*** Tanulságos összevetni a PKKB két ítéletét: ezt, illetve azt, amelyet a volt Magyar Gárda-kapitány ügyében hozott a bíróság. A bíróság szerint Kiss Róbert a Szabadság téri tüntetésen szólított fel általános engedetlenségre a gárda feloszlatását kimondó bírósági ítélettel szemben, felszólítása „demonstratív megnyilvánulása” volt az Ítélőtábla által hozott ítélet elutasításának. Ehhez képest a bíróság két év próbára bocsátásra ítélte az Új Magyar Gárda főkapitányát. A két ítélet összevetéséből csak arra következtethetünk, hogy a cigányellenes, militáns félkatonai szervezet vezetője kisebb veszélyt jelent a társadalomra, mint a hajléktalanok védelmében tüntető, kukaturkáló performanszra biztató szociális munkás. A gárdakapitánynak csak két évig kell kibírnia újabb „izgatás” nélkül, hogy a büntetést megússza, a szociális munkásnak hármat.

  •  
  •  
  •  
  •