Itt a baloldali megváltás?

Talán véletlen, mégis stílszerű, hogy éppen a keresztény feltámadás ünnepének másnapján jelentette be megalakulását egy újabb balos formáció. A Baloldali Tömörülés Társulat mozgalmi keretek közé vitt egyesület, mely a Baloldali Tömörülés pártplatform „civilizálása”, azaz amolyan nyitás a tömegek felé. Vezetői Hegyi Gyula egykori Európai Parlamenti képviselő és Galba-Deák Ádám barátom, aki korábban vezetett olyan balos formációkat, mint a Demokratikus Hálózat és a Balpárt is.

A zászlóbontás kapcsán Hegyi Gyula által elmondottak engem azonban elszomorítottak. Túl sokat beszélt arról, hogy a magyar politikai rendszer temetetlen halottját, az MSZP-t miért is kellene szeretni, miért is van rá szükség, azaz miért is megkerülhetetlen. Sokszor játszott, akadozó és ugráló, unalomig ismert lemez. Fogadjuk el a kényszerpályás helyzetet, álljunk be egy baloldalinak soha nem nevezhető formáció mögé, amely adott helyzetben reflexszerűen fekszik le a piacpárti fundamentalistáknak, sőt ha érdekei úgy kívánják örömmel nyit a szélsőjobboldali mondandó irányába is. Támogathatjuk közvetve Gyurcsány Ferencet, Bajnai Gordont, Bokros Lajost vagy akár Szigetvári Viktor legújabb neoliberális formációját, de azt azért egyértelműen látni kell, hogy ebből úgysem lesz Orbánt legyőző politikai formáció, a dolog mellékhatása azonban az lehet, hogy az amúgy is a kimúlás határán tengődő magyar baloldal végleg eltűnik a politikai térképről. Tényleg ezt akarjuk? Tényleg hiszünk még az unalomig ismert „szocialista baloldali fordulatban”? Nem lehetséges, hogy pusztán néhány balosabb közéleti karakter már a következő vesztes választás helyosztójára készül? Idáig bárkivel beszéltem 2018-ról, az volt a benyomásom, hogy igazából mindenki erre „gyúr”, bár azt hangsúlyozom, hogy Galba-Deákkal és Hegyivel ilyen beszélgetésre még nem került sor, így igazságtalan lennék, ha előre pálcát törnék felettük.

A fenti pesszimista sorok után tekintsük át, hogy mit is tehetne egy ilyen formáció. A legfontosabb továbbra is az, hogy a krónikus összefogáskényszert levetkőzve igenis osztottá kell váljon a magyar politikai térképnek az az oldala, amely Orbánnal és Vonával szemben áll. Arra van szükség, hogy a polgári közéleti centrumtól balra megerősödjön a radikális baloldal, amely a gyűlölködésre nem, de a rendszerkritikára fogékony tömegeket tud elszívni Orbán és a szélsőjobb elől. A Fidesz totális hatalmat éppen annak köszönhetően tudott szerezni, hogy a politikai pálya jobboldala osztott, a jobbszélen egy a baloldallal összefogni semmiben sem hajlandó szélsőjobb található, amely kellő mennyiségű, a rendszerrel szemben kritikus szavazót köt magához.

Egy mai balos politikai formáció léte tehát alapszükséglet ahhoz, hogy egyszerre tudjuk leváltani Orbán rendszerét és megakadályozni, hogy Vona kezébe kerüljön az ország. Sajnos azonban ezt a rendszerváltás (számukra) mámorító levegőjében szocializálódott liberális barátaink képtelenek elfogadni. Ők kommunista mumusokat akarnak látni maguk előtt akkor is, amikor fasiszta rémekkel állnak szemben és kommunistáznak akkor is, amikor nyilvánvaló módon egy totális náci diktatúra körvonalazódik a polgári köntös által alig-alig takarva. Ők azok a politikai rövidlátók, akik harsogva szidják a görög baloldali Tsiprast és ők azok, akik legszívesebben a demagóg-fasiszta Trumpot támogatnák az amerikai előválasztási kampányban és természetesen ostoba fajankónak állítják be Bernie Sanderst, azt az elnökjelöltet, aki olyan dolgokról is mer nyilvánosan beszélni, mint a demokratikus szocializmus.

A Baloldali Tömörülés Társulásnak egyik feladata tehát az kell legyen, hogy megszervezze azt az irányzatot, amely képes bevinni a baloldali radikalizmust a magyar politikai palettára. Az szinte lehetetlen, hogy az alakulásától napjainkig szélsőségesen pragmatikus szocikat bárki balra vigye, de az már nem lehetetlen vállalkozás, hogy a párt baloldala önmagát megszervezve akár bátran beleálljon egy pártszakadásba is, magára hagyva azon népes ballasztot, amely évtizedek óta csüng a párton és elvárja, hogy a párt politikai és anyagi egzisztenciát biztosítson számára. Az MSZP már nagyon régóta olyan, mint az MDF volt, valahova mindenképpen alakulnia kell, mert egyébként simán el fog tűnni a politikai térképről.

Persze, abban az esetben, ha ez az egész „BTT” formáció kimerül annyiban, hogy unalmas rendezvényeken balos közhelyeket mormolnak és a radikalizmus odáig jut el, hogy négy sör után eléneklik páran az internacionálét, akkor érdemesebb már most elfelejteni az egészet és egyszerűen csak egy újabb szócikkel gyarapítani a wikipédia hamvába holt balos szerveződésekről szóló szócikkét.

Kalmár Szilárd

  •  
  •  
  •  
  •