Jön a 8 -9. szám

mu89

 

Kedves Barátunk!

Az első köztársaság kikiáltásának évfordulójához időzítve jelenik meg a Munkások Újságának

november-decemberi, 8-9. lapszáma.

Barátainkat egy tiszteletpéldánnyal várjuk 2011. november 16-án 17.00 órakor a Kossuth téren lévő Károlyi Mihály szobránál, ahol “Csakazértis Károlyi” rendezvényünkön emlékezünk az évfordulóra, Tamás Gáspár Miklós is beszédet fog mondani.
Kalmár Szilárd
főszerkesztő

A tartalomból:
Nemzeti Szégyen
A címlapon egy hajléktalan férfi látható, aki lerombolt zuglói kunyhóját siratja. A fedél, mely a fejünk felett van, legyen az akármilyen és akármiből is, biztonságot ad. Azt az érzést, hogy van otthonunk, van hol pihennünk, van hova hazatérnünk.

Ma ezrek vannak szedett-vedett kalyibákban az országban és százezrek, akik elszorult torokkal nézik ezeket a viskókat. Nem csupán a sajnálat miatt, hanem ezért is, mert egyre jobban félnek attól, hogy ők is ilyen helyre kerülhetnek. Egy munka elvesztése ma rohamosan vezet az otthon elvesztéséhez és a család széteséséhez. 


Nem vagyunk kutyák!
A gumicsontot kutyáknak adják. Elsősorban arra szolgál, hogy a kutyát lekösse, fölös energiáit levezesse, ne a gazda papucsát rágja szét. A Munka Törvénykönyvének módosítása kapcsán a kormányzati kommunikáció gumicsontok tömegét dobálta közénk.

Komjáthi Imre írása

Azonnali kilakoltatás elleni moratóriumot!
Az elmúlt hónapokban a kormányzat nyílt háborút indított a szegények ellen. Tömegessé váltak a kilakoltatások, megdöbbentő tragédiák, öngyilkosságok történtek mutatva, hogy egy embertelen folyamat indult el Magyarországon. A helyzetet súlyosbítja, hogy a kormánypártok vezette önkormányzatok is százakat tettek utcára és több helyen még ott is folytatták a hajszát. A humánusan gondolkodni képes polgárokat megdöbbentette mindaz, ami Józsefvárosban, Zuglóban, Újpalotán történt az elmúlt hónapokban.

A Civil Akcióegység sajtónyilatkozata

Horgonyt fel, Szolidaritás!
“D-day” néven indult el a kormányellenes demokratikus és szociális ellenállás egyik legnagyobb rendezvénysorozata szeptember végén, október elején. A szervezők az második világháború antifasiszta koalíciójának normandiai partraszállásához hasonlították megmozdulásukat, amelynek végén több szervező kibontotta a Magyar Szolidaritás Mozgalom zászlaját. A katonás rendben zajló eseményeket egy civilekből és szakszervezetekből álló közösség szervezte, azonban mint később kiderült az említett új szerveződésbe
nem vontak be mindenkit, így az októberi 1-i Kossuth téri demonstráción résztvevők többsége is meglepődött az MSZM zászlóbontásán.


Segély vagy Munka?
A munkanélküliség a rendszerváltás  után jelent meg nyíltan Magyarországon. A szocialista nagyipar leépülésével nagyon rövid idő alatt másfél millió munkahely szűnt meg. A TSZ rendszer szétesésével sok kistelepülésen minden munkalehetőség megszűnt.  A rossz infrastruktúra miatt az ingázásra sem volt lehetőség. Így sokan maradtak tartósan távol a munka világától. Megélhetésüket az önkormányzati támogatásokból, esetleg alkalmi munkákból tudják biztosítani. Helyzetüket súlyosbítja az alacsony iskolai végzettség.
Az elmúlt években egyre nőtt a közvélemény részéről e csoport iránt érzett ellenszenv. 

Horváth Attila írása

Kiútkeresés a Bódva mentén
Az a különös helyzet állt elő, hogy magyar település egy szomszéd országnak köszönhetően fejlődik. Beszélgetés közben felmerül, hogy jövedelempótló támogatást, azaz segélyt csak nagyon kevesen kapnak, viszont azok már sokan vannak, akiknek szükségük van támogatásra ahhoz, hogy rezsiköltségeiket kifizessék.
Felmerül ennek kapcsán a kérdés részemről, hogy mi lesz akkor, ha bejön a segélyesek foglalkoztatásának minimálbére, a 48.000 forint? 


Kis ország, kis forradalom
Elkezdődött hát a Világforradalom, és az ezen a néven futó, várhatóan rendezvénysorozat első eseménye  és 2011.10.15-én este egyben véget is ért. Békésen, de különösebb átható eredmény nélkül. A résztvevők számát ismét nagy szórással becslik; jómagam valahová 400 és 800 fő közé teszem. 
Ne legyünk telhetetlenek! Kis ország, kis forradalom, ahogy a mellettem álló két spanyol fiatalnak interpretálni voltam kénytelen.

Tamás Gábor írása


Ingázók
Alig múlik el hónap, hogy ne halljunk ingázó munkások mikrobuszos balesetéről. A tragédiák hátterében egy torz magyar jelenség áll. Meghatározhatatlanul sok ember kényszerül arra, hogy lakhelyétől távol vállaljon munkát. Erről, a szinte ismeretlen és mégis tömeges jelenségről beszélgettünk egy barátunkkal, aki hasonló módon dolgozott az elmúlt években.
Nevét természetesen nem írjuk le, legyen elég annyi, hogy egy ingázó családanya Nógrád megyéből.


Tanárok lapáton, lakat az iskolákon
Szegény gyerekek, egész napra iskolába zárhatják őket. Nyilvánosságra kerültek Hoffmann Rózsa titkos tervei. Eszerint 73 milliárdot akarnak elvonni az oktatási intézményektől. Ezt 633 iskola bezárásával, 8 ezer tanár elbocsátásával tudja elérni az a köznevelési törvény, amelynek titkos melléklete került nyilvánosságra. Ráadásul hadat üzennek a jövő nemzedékeknek is a jobboldali politikusok az egész napos iskola ötletével, ahol megemelt óraszámban fognak tanítani azon „szerencsések”, akiknek marad munkája.


Lehet más az oktatás
Az LMP – mint ökopolitikai mozgalom – a magyar oktatásügyben is egészen más úton járna. Az elmúlt húsz évben a lovak közé dobták a gyeplőt: Mozaik-Magyarországon a
módosabb önkormányzatok, az ügyesebb iskolák, a felkészültebb szülők szinte azt csinálhattak, amit akartak.


Ne mi fizessük a válság árát! Harcoljatok!
A kormányok és a tőkések minden országban újabb és újabb megszorító intézkedésekkel állnak elő, hogy eleget tegyenek a kapitalista világszervezetek igényeinek: a Világbanknak, a Nemzetkőzi Valutaalapnak, az Európai Központi Banknak és így tovább. A receptjeik egyszerűek: fizessen a nép, zsákmányoljuk ki még fokozottabban a munkásokat, hogy megnöveljük egy kis csoport (tőkesek, bankárok, gyárosok…) hatalmat és persze profitját.


Éljen a Köztársaság!
Lapunkban büszkén emlékezünk a köztársaság kikiáltására. 1918. november 16-án történelmünkben először győzött a királyságot, aezeréves feudalizmust meghaladó eszme.


Őszi tájkép
Az Erzsébet-hídtól egészen az Astoriáig állt a tömeg, mely kinyilvánította, hogy „Nem tetszik a rendszer”. Tavasszal a hivatalos kormánykommunikáció még a jó időre fogta, most viszont a szemerkélő eső és a borongós ősz sem volt képes elriasztani az elkeseredett emberek eljövetelét.

Csókás Máté írása

Rombolók
Semmi jel sem utal arra, hogy a 2008 késő nyarán kirobbant világgazdasági válság csökkenőben, netalántán eltűnőben lenne. Sőt, ennek ellenkezője látszik, egyre inkább mélyül a kilátástalanság, amit jól mutat az euró állapota, és a félperifériáról csatlakozott országok egyáltalán nem javuló gazdasági helyzete.
Egyes közgazdászok szerint a w alakú válság második hullámvölgyébe érkeztünk, ami annyit jelent, hogy a krízis tovább mélyül, és semmi esély arra, hogy meginduljon a növekedés és a kilábalás folyamata, pedig az európai uniós országok minden lehetséges eszközt bevetettek már, az eredmény mégsem akar jelentkezni.
Sukír Ottó írása 


Merjük elengedni a múltat – ProletART Interjú
Böcskei Balázs, az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) igazgatója. Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Politikatudományi Intézetében végezte, amelynek jelenleg PhD-hallgatója. 2004-2008 között a Társadalomelméleti Kollégium tagja, ugyanettől az évtől a Fordulat c. társadalomelméleti periodika főszerkesztője. Számos kutatói ösztöndíj nyertese, amelyek keretében a rendszerváltás utáni szociáldemokráciával, továbbá az 1990-es évekkel
bekövetkezett társadalomtudományi és  filozófiai korszakváltással foglalkozott. Korábban politikai és kommunikációs tanácsadóként tevékenykedett. Kutatási területe: baloldali válaszok a globalizációra; a rendszerváltás és a globalizáció hatása a magyar társadalom szerkezetére, életmódjára, politikai gondolkodására; modern-poszt- modern korszakváltás politikai és szociológiai projektjei, ifjúsági korszakváltás és a politika. Sportember, 2000 óta futballbíró.


 

  •  
  •  
  •  
  •