Késedelmes teljesítés és a nemfizetés okai és megítélése

Egyik nagy probléma a devizahiteles perek elbírálásakor, hogy ha nem tesznek különbséget a jóhiszemű és a rosszhiszemű adósok között. Néma József szakértő szerint minden esetben meg kellene vizsgálni, hogy mi volt a késedelmes teljesítés, illetve a nemfizetés oka.

Munkások Újsága: – Beszélhetünk-e jóhiszemű és a rosszhiszemű adósokról, és mi a különbség közöttük?

Néma József: – Persze, hogy beszélhetünk, hiszen nem mindegy, hogy valaki nem akar fizetni, noha megtehetné, vagy azért nem fizet, mert képtelen arra, mert alacsony olyan alacsony a jövedelme, hogy a jelentősen megemelt törlesztőrészletek fizetésére már nincs elég fedezete, anélkül, hogy megélhetése veszélybe kerülne.

Felháborítónak tartom, hogy az illetékesek milyen érzéketlenül kezelik a devizahitelesek ügyét! Nem tesznek különbséget a jóhiszemű és a rosszhiszemű adósok között.

Munkások Újsága: – Minden esetben meg kellene vizsgálni, hogy mi volt a késedelmes teljesítés, illetve a nemfizetés oka?

N.J.: – Feltétlenül! Mert amennyiben a késedelmes teljesítés és a nemfizetés oka az árfolyam kedvezőtlen változása volt, a késedelmes teljesítés, illetve a nemfizetés időszakára vonatkozóan a hitelezők késedelmi kamat követelését el kellene utasítani a következők miatt: A szerződések megkötésekor hatályos Hitel- és pénzintézeti törvény a pénzügyi intézmények (bankok, pénzügyi vállalkozások) számára, hogy a kölcsön kihelyezése előtt kötelesek lettek volna meggyőződni a kihelyezés megalapozottságáról. [Hpt. 77. § (1) – 78. § (1)] Ez egyértelműen azt jelenti, hogy a pénzügyi intézménynek meg kellett volna győződni arról, hogy a majdani adós képes lesz-e a törlesztőrészletek megfizetésére.

Munkások Újsága: – A pénzügyi intézmények ezt a kötelező törvényi rendelkezést figyelmen kívül hagyták?

N.J.: – Eleve nem tettek különbséget a forintalapú és a devizaalapú hitelbírálatok között, tehát a hitelezők voltak azok, akik az adósminősítésnél figyelmen kívül hagyták a kölcsönügylet kockázatait, az adósokat terhelendő jelentős többletköltségeket. Figyelmen kívül hagyták azt, hogy az árfolyamkockázat felső korlát nélküli adósokra terhelése azt jelenti, hogy az adósokra olyan fizetési kötelezettséget terheltek, aminek nincs felső határa! Ez viszont a Ptk 228. § (3) bekezdésébe ütközik: lehetetlen szerződési feltétel.

Munkások Újsága: – Minden esetben a hitelezők feladata lenne hitelbírálat elvégzése, de vajon maradéktalanul megteszik-ezt?

N.J.: – A Hitelintézeti fogalomtár alapján a hitelbírálat során a bank a jogszabály és a hitelező által meghatározott szempontok alapján vizsgálja a hiteligénylő hitelképességét (jövedelmi és vagyoni helyzetét, eladósodottságát).

A kölcsönigénylők abban a tudatban írták alá a kölcsönszerződéseket, hogy a hitelezők úgy ítélték meg – ha egyáltalán megtették -, hogy ők képesek lesznek a törlesztőrészletek megfizetésére.

A pozitív hitelbírálattal megtévesztették a kölcsönigénylő ügyfeleket.

Amennyiben a bank megfelelő gondossággal végezte volna el a hitelbírálatokat, a legtöbb adós nem került volna kilátástalan helyzetbe.

Munkások Újsága: – Milyen jogi megoldást lehet kérni ilyen esetben?

N.J.: – A szerződések megkötésekor hatályos Ptk. 6. §-a alapján „A bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte.” Az alacsony kamattal – és annak reklámozásával – arra ösztönözték a hitel/kölcsönigénylő ügyfeleket, hogy devizaalapú kölcsönt vegyenek fel.

Most viszont minden felelősséget az adósokra akarnak hárítani, ami teljes mértékben elfogadhatatlan, már az alábbiak szerint is: A Hitelintézeti fogalomtár leírja a hitel/kölcsönigénylés szakaszait: – tájékozódás a hitelfeltételekről, amely magában foglalja a kötelező banki tájékoztatást, fogyasztóknak nyújtott hitel/kölcsön esetében: első lépés a hitel/kölcsönigénylés kitöltése, majd az igénylés benyújtása, a szükséges okiratok, dokumentumok csatolása. Ez alapján az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatást már a kölcsönigénylés benyújtása előtt meg kellett volna adni!

Ha érdekel a radikális hangvételt vállaló újságírás és hírszerkesztés,
szívesen foglalkoznál alapos és igényes tényfeltáró anyagok írásával
esélyegyenlőségi, szociális, érdekvédelmi vagy politikai területen,
akkor az alábbi címre várjuk jelentkezésedet: muonszerk(kukac)gmail.com
  •  
  •  
  •  
  •