Koronavírus: lehet, hogy sokba fog kerülni, de az embereket kell menteni az államnak

Megszokhattuk már, hogy a Kormány kiosztja a gazdasági kommunikációs üzeneteit, van, amit a pénzügyminiszter Varga Mihály, van amit Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank vezetője közöl a nyilvánossággal. A koronavírus-járványban úgy látszik, hogy ők is megzavarodtak, mert a héten látszólag ellentmondó üzenetekkel látták el a sajtót.

Vélemény

MNB közlemény: „A jegybank szerint nem áll meg a gazdasági növekedés, idén 2-3 százalékkal nőhet a GDP. Ehhez azonban a kormánynak végre lépnie kellene.”

Hát, valakinek szólni kellene nekik. Hiszen Varga miniszter minden korábbinál pesszimistább forgatókönyvet vázolt fel: „ugyan 2020-ra eddig 4 százalékos GDP-növekedést várt a kormány, de ebből akár 0,3 százalékos visszaesés is lehet”.

Majd jött megint a nemzeti bank: „Az MNB hisz és bízik abban, hogy gyors helyreállás jöhet. Nagy Márton szerint nagy kérdés, hogy meddig tartanak a gyárleállások, mert minden egyes hónap leállás a gazdaságban 0,9-1,3 százalékos GDP-csökkenéssel jár.”

Vagyis Matolcsyék prognózisa szerint legfeljebb 2-3 hónapig tart a krízis és utána egyből az év eleji hőfokon dübörög a gazdaság.

Hát, ha álmomból keltenek fel, ekkorát akkor sem tudnék mondani.

„Az MNB célja, hogy gyors visszaesés után gyors növekedés következzem, tehát V alakú legyen a válság lefutása, nem pedig U vagy L alakú, mert ezek már tartós veszteséggel járnának.”

A kormány célja viszont, hogy hosszú legyen a folyamat, nem terhelve egyszerre az egészségügyi rendszert, így biztosítva a minél nagyobb számú intenzív ápolást és túlélést.

Nyilván a második „megoldás” a korrektebb, csakhogy ez a GDP termelő tevékenységeket igencsak megtépázza. Itt jöhetne az MNB, ha „szólna” a kormánynak, hogy amíg a krízis tart (2-4-6 hónap), biztosítsa a termelő és szolgáltató kapacitásokat amennyire csak lehet.

De ezzel azt hiszem elkésett. Sorba állnak le a tevékenységek, már nem csak a turizmusban, vendéglátásban, stb. hanem az autógyárakban és más termelő egységnél is, hiszen az élelmiszeren kívül nem sok mindenre van most szükség.

De meddig is tarthat ez a krízis? Mivel tényleges számok nem ismertek, csak „jósolni” lehet. Az Ökológiai Kutatóközpont szerint négy forgatókönyv lehetséges:

  • Az első alapján a tavasz söpri el, a melegedés, és az ultraibolya sugárzás. Ez esetben a 2 hónap optimista forgatókönyv.
  • A második, hogy csak az emberek kis hányada fertőződik meg, szerintem ezen már túl vagyunk.
  • A vírus betegségokozó képessége elenyészik a harmadik szerint, ezt is kizárhatjuk.
  • A negyedik szerint a hatóságok megfékezik a járványt, mielőtt a gyógyszer rendelkezésre állna, ezt is kizárhatjuk.

Vagyis legalább 4-6 hónappal lehet számolni, optimális esetben és a krízist elnyújtó lépéseknek köszönhetően. Viszont, ha hihetünk az MNB előrejelzésének, ez esetben 6%, de akár 8% is lehet a visszaesés. De, mindenképpen Varga miniszter forgatókönyvéhez közelebb.

Mégis, hogyan lehetne csökkenteni az okozott kiesést?

Egyetlen módon, mégpedig a kapacitások mesterséges fenntartásával. Ha a termelés és szolgáltatási kapacitások folyamatosan állnak le vagy csökkennek, elküldve a munkavállalókat, akkor a krízis befejeztével újjá kell építeni ezeket. Melyek csak folyamatosan fognak felépülni, tehát még 1-2 hónapot mindenképpen rá kell számolni.

Ha viszont a lehető legtöbb kapacitás megmarad, „csak” döntés kérdése az újraindulás. Persze ekkor is kell néhány hét az eredeti működéshez.

A nagy kérdés: a gyors újraindulást biztosító kapacitás megtartásának költsége kit terheljen?

Az államot. Lehet hogy sokba fog kerülni, de még mindig ez lenne a legolcsóbb!

GJ

  •  
  •  
  •  
  •