Központi statisztikai hazugság a 400.000 forint feletti átlagbér

Novemberben a bruttó átlagkereset 403 500 forint volt, 13,9%-kal magasabb, mint egy évvel korábban, derült ki ma a KSH nyilvánosságra hozott adataiból, és apróbetűsen az is benne van a közleményben, hogy a legszegényebbek fizetését nem vizsgálja a hivatal. Mint írják ez jóval nagyobb emelkedés, mint az elmúlt hónapokban megszokott 10-12%-os bérnövekedés, ilyen magas növekedésre utoljára 2018 elején volt példa.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 268 300, a kedvezményeket is figyelembe véve 275 900 forintot ért el – írta a KSH.

A statisztikai hivatal csak a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél jelentkező béreket veszi figyelembe, tehát majdnem kétmillió ember fizetését egyáltalán nem vizsgálják.

Székely Sándor független képviselő közérdekű adatkéréssel fordult a KSH-hoz tavaly december elején, a válaszlevélből kiderült, hogy csak 2.852.357 alkalmazott fizetésének az átlágát közli a statisztikai hivatal a NAV és az Államkincstár adataiból, a tovább 1.7 millió munkavállaló fizetését nem nézik.

2018-ban a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Policy Agenda közölt számításokat a Pénzügyminisztérium adataiból, akkor a magyar dolgozók kétharmada, több mint hárommillió dolgozó fizetése nem érte el a bruttó 324 ezer forintot, azaz százból hetvenen nem keresték meg az átlagbért. A dolgozók 52 százaléka együttesen sem kapott annyit, mint amennyit a legjobban fizetett 10 százalék, sőt a legjobban kereső öt százalék annyi fizetést kap, mint amennyit az alsó kereseti kategóriákba tartozó 40 százalék együttvéve.

Fotó: Privátbankár

Ha érdekel a radikális hangvételt vállaló újságírás és hírszerkesztés,
szívesen foglalkoznál alapos és igényes tényfeltáró anyagok írásával
esélyegyenlőségi, szociális, érdekvédelmi vagy politikai területen,
akkor az alábbi címre várjuk jelentkezésedet: kalmarszilard(kukac)gmail.com
  •  
  •  
  •  
  •