Lehet ma 200.000 forint a minimálbér?

Mennyi legyen a magyar minimálbér? A nemzeti totó eme sajátos kérdése ténylegesen a tippelés kategóriájába tartozik, hiszen ebben emberemlékezet óta nem tud megállapodni a munkaadói és a munkavállalói oldal, így hát jobb híján a kormány szokott verdiktet mondani.

Most éppen bruttó 161.000, azaz nettó 107.000 forintra jön ki a kormány 2020-as akarata. Feltételezve, hogy minden magyar dolgozó legalább egy másik ember (legfőképp gyermek) eltartásáról gondoskodik, ez az összeg burkoltan azt jelenti, hogy ebből a pénzből nem lehet a létminimumot sem biztosítani.

Ennél egy kicsit előremutatóbb volt az MSZP, amely a 2014-es európai parlamenti választások kampányában felvetette az “európai minimálbér” gondolatát, amelyet 2019-ben a DK megismételt, mint fő követelését. Ebbe a kórusba beszállt a Jobbik is, a maga ‘európai béruniós’ ötletével, ami leginkább csak megerősíti, hogy a neonáci pártok mindig nagyon elől haladtak a szociális demagógiában.

Az ‘európai minimálbér’ egyébként azt jelenti, hogy az az EU egyik tagországában se legyen kevesebb a bruttó átlagkereset 60 %-ánál, ami aktuális olvasatban nettó havi 150.000 forint lenne az említett és valós 107.000 forinthoz képest. Mármint Magyarországon.

Érdekes módon, az európai balközép pártok sorában a svédek állnak leginkább szemben az európai minimálbér gondolatával. Az ő szempontjukból teljesen érthető, hiszen ennek az alapelvnek a részükről való elfogadása azt jelentené, hogy lemondanának a náluk ennél jóval magasabb értékű vívmányaikról.

Alighanem a svéd modell lebeghetett az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom programalkotói szemében, amikor a magyar vonalat az általuk ígért havi nettó 200.000 forintban húzták meg, mint elérendő nettó minimálbért. Ez a magyar politikai piacon az eddig ismert legmagasabb ígéreti tétel.

Hazánkban sokan idegenkednek a magas minimálbértől, mondván, hogy azt kisvállalati szinten nem lehet kigazdálkodni. A témában volt is egy igen részletes tanulmány, ami az első Orbán-kormány 2001/2002-es, két lépcsőben végrehajtott, drasztikus minimálbér-emelését vette górcső alá.

A kutatás meglepő eredményt hozott: igen, a minimálbér-emelés leginkább a nehéz sorsú vidékeken, főleg a képzetleneket érintette kedvezőtlenül, azonban ennél sokkal nagyobb azok száma, akiknél ez pozitív szociális fordulatot eredményezett.

Ausztriában hallatlan szigorral zárják be a veszteséges vállalkozásokat, mondván, hogy azok csak rontják az osztrák gazdaság legendás versenyképességét. Nyilván, a sógorok számolnak az állásvesztési következményekkel is, ám ezeket szociális ágon orvosolják.

Németországban a máig működő nagykoalíció feltétele volt a 8,5 eurós legkisebb bruttó órabér biztosítása, ami ez év elejétől immár 9,35-re emelkedett. Mai folyó árfolyamon 3.270 forint. Ez bizony 524.000 forintos havi bruttó minimálbér, 8 órás munkanapot és 5 napos munkahetet feltételezve. Mármint Németországban. Ennek a magyar változata jelenleg 161.000 forint.

Kérdés, vajon van-e bő háromszoros különbség a német és a magyar termelékenység, hatékonyság között, kiváltképp annak fényében, hogy a hazai élbolyt leginkább a német tulajdonú cégek képviselik?

Csak azok mondják, hogy bizony ekkora a különbség, akik abban érdekeltek, hogy leszorítsák a magyar béreket. Ebben a kontextusban a 200.000 forintos magyar nettó minimálbér követelése akár a visszafogott és szemérmes kategóriába sorolható.

– bankski –

Fotó: MTI

  •  
  •  
  •  
  •