Majdnem kétmillió szegény ember él hazánkban

Magyarország népességének 18,8 százaléka, 1.841.134 fő szegénységben és/vagy társadalmi kirekesztésben él. A legsúlyosabb anyagi nélkülözésben élők száma 837 ezer, a lakosság 8,7 százaléka – tudatta a Magyar Szociális Fórum kedden.

Nyugat-Dunántúlon 162.111-en élnek szegénységben és/vagy társadalmilag kirekesztetten, a Közép-Dunántúlon 143.220-en, Dél-Dunántúlon 215.145-en, Budapesten 273.033-an, Pest-megyében 247.746-an, 267.340-en, Észak-Magyarországon 267.340-en, Dél-Alföldön 183.433-an, Észak-alföldön 349.124-en – tűnik ki az MSZF jelentéséből.

A szegénységi küszöb jelenleg 99.300 havi Ft egy főre. Ez a 155.520 Forintnyi középjövedelem 60 százalékának felel meg.

A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint a nettó átlagkereset 244.600 Ft. Magyarország 19 megyéje közül 17-ben ennél alacsonyabb az átlagkereset. Az egyenlőtlenség még mélyebb az egyes megyéken belül, mint amilyen mély az egyes megyék között.

Az egy főre jutó bruttó nemzeti termék (GDP) értéke Budapesten és környékén a legmagasabb, átlag feletti Győr-Moson-Sopron megyében, átlagos Fejérben, átlag alatti Komárom-Esztergom és Vas megyében, alacsony Pest és Bács-Kiskun megyében. A többi megye stagnáló és leszakadó térségnek számít.

2009-hez képest 18 százalékról 13 százalékra csökkent a kormány ráfordítása a szociális ellátásra. Stagnált az oktatásra, és csökkent az egészségügyre fordított kiadás. Döbbenetesen alacsony értéket mutat a lakás- és településfejlesztés: 2018-ban a kormányzati kiadások mindössze 0,7 százalékát képezte. Ennél kevesebbet csak a környezetvédelemre fordítottak (0,4 százalék).

Az önkormányzatok GDP-ből való részesedése az 1991. évi 15 százalékról 2020-ban 6 százalékra zsugorodott.

Az IMD World Competetivness Center 63 országot felölelő vizsgálata alapján hazánkat az 51. helyre sorolta az egészségügyi ellátottság tekintetében. A szakmunkásképzés színvonala alapján az 58. helyre kerültünk. Az ország vonzereje és megtartó képességét illetően a 40. helyet foglaljuk el, a munkaerő ösztönzést az 56. helyre rangsorolták, a munkaerő tudását és gyakorlatát pedig a 61-re. Az idegen nyelvek ismerete terén az 57. helyre kerültünk, a felsőoktatás színvonalát az 50.-re, az alap- és középfokú képzést pedig az 53.-ra sorolták. Versenyképességünk szerint a 47. helyen, a digitális technológiai gyakorlatunk alapján, és az új vállalkozások indítását tekintve a 61. helyen szerepelünk a vizsgált 63 ország között.

Szociális Fórum

Ha érdekel a radikális hangvételt vállaló újságírás és hírszerkesztés,
szívesen foglalkoznál alapos és igényes tényfeltáró anyagok írásával
esélyegyenlőségi, szociális, érdekvédelmi vagy politikai területen,
akkor az alábbi címre várjuk jelentkezésedet: kalmarszilard(kukac)gmail.com
  •  
  •  
  •  
  •