Mérlegen a rendszerváltás

Megjelent a “Rendszerváltás fekete füzete” nevű kis kiadvány, mely gazdasági elemzésekkel támasztja alá azt az eddig szubjektívnek gondolt érzést, hogy az épülő szocializmus idején jobban éltünk és gyorsabban fejlődött a gazdaság. Mindannyian ismerünk időseket, egykori rászorult családokat, akik az átmeneti rendszert megélve azt sokkal emberközpontúbbnak érezték. Elmondhatjuk, hogy ezt a sokszor múló nosztalgiaként félresöpört pozitív érzetet immár számokkal és tényekkel is alátámaszthatjuk. A kis füzetben a szocializmus 30 éve és az újkapitalista rendszerváltás 30 éve kerül mérlegre. Hiánypótló mű született, mert szakít azokkal a társadalmi dogmákkal mely szerint feltétel nélkül tapsolnunk kellene a rendszerváltás elmúlt 30 évére.

A mű neves társadalmi kutatóintézetek eredményeire illetve a KSH hivatalos adataira támaszkodik.

A tanulmány szerint az épülő szocializmus 30 éve alatt sokkal gyorsabban bővült a magyar gazdaság, tehát sokkal magasabb volt az éves GDP növekmény, mint a restaurált kapitalista gazdaságban. Mit jelent ez? A GDP – bruttó hazai termék – egy olyan mérőszám, mely megmutatja, hogy mennyi jövedelem keletkezett egy adott időszakban az adott ország gazdaságában mely – jó esetben – bérként kerül szétosztásra a lakosság körében és nem a szupergazdagok zsebében tőkejövedelemként landol. A “szocialista” gazdaságban az éves GDP növekmény az éves 4 százalékot meghaladta, a lakosság reáljövedelmének növekedése is átlagban 3,21 százalék volt, a lakossági fogyasztás évente 3,2 százalékkal bővült. Ezzel szemben mit tud felmutatni a kapitalizmus 30 éve, minek kell kötelező jelleggel tapsolnunk? 1990 és 2017 között a GDP átlagban mindössze 1,26 százalékkal, a lakossági reáljövedelmek 0,62 százalékkal, a lakossági fogyasztás 0,85 százalékkal bővült. Az ország gazdasági teljesítményének – GDP – egyötöde a rendszerváltás utáni 4 évben semmivé foszlott. Amin nem is csodálkozhatunk hisz akkoriban a világszerte versenyképes iparágaink tömkelegét játszották át a transznacionális vállalatoknak vagy kótyavetyélték el, a tanulmány szerint a rendszerváltással a vidék is rosszul járt, hisz a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket és a kapcsolódó iparágiakat is leépítették, pedig ezek is versenyképesek voltak világszerte. Az eredmény: tömeges munkanélküliség vidéken. Mindent összevetve a gazdasági teljesítményünk az úgynevezett szocializmus alatt háromszor, a lakossági reáljövedelem 3,5-ször, a lakossági fogyasztás mintegy négyszer gyorsabban nőtt!

A kapitalizmus visszaállításával újra megjelent a hajléktalanság, a dolgozói szegénység és az eddig ismeretlen alultápláltság és éhezés. A dolgozók betegség esetén immár alig mernek táppénzre menni, a rászorulóknak a rendszerváltás után alig épültek lakások, ha épültek egyáltalán. Immár a napi 8 óra munka sok esetben nem elég a megélhetéshez. A tanulmány kiemeli, hogy a betegbiztosításra – egészségügyre – költött összeg a kétezres évektől kezdve a GDP 6%-ról 5%-ra csökkent, a rokkant ellátás a GDP két százaléka helyett immár csak egy százalékot tesz ki. A Fidesz kormány ellátás nélkül hagyta a fogyatékkal élők mintegy felét, mellyel népirtást követett el elennük. “A társadalom alsó tizedének társadalmi juttatásai eltörpülnek a felső tizedéhez képest” – tér ki rá a tanulmány.

A kapitalista termelésben a cigány lakosság foglalkoztatottsága is döbbenetes mértékben csökkent, ehhez képest a különböző szélsőjobboldali agitátorok minduntalan őket okolják kilátástalan helyzetükért a kapitalizmus és diszkrimináció embertelensége helyett. A “szocialista” gazdaságban a cigány lakosság többsége munkahellyel rendelkezett.

A tanulmány figyelmeztet, hogy világszerte csökken a gazdasági teljesítményekből a bérekre fordított hányad GDP hányad! Erre nem csak ez a tanulmány figyelmeztet, hanem mások is.

A rendszerváltás utáni mélyrepülés a kultúrát sem kímélte. A művelődés lehetőségétől emberek tömegeit zárták el, a Fidesz kormány intézkedéseinek hála a 16 évesek beiskolázottsága 2017-re a korábbi – 2010-es – 99,7%-ról 92,6%-ra csökkent. A könyvolvasás mértéke nagy mértékben zuhant, melyért az internet elterjedése csak részben tehető felelőssé. A kormány által 2013-ban központosított tankönyvellátásnak a kétes minőségű, de államilag kötelező irodalom és történelem “tankönyveiben” az úri Magyarország nézőpontja érvényesül a többség érdeke ellenében. Ezen könyvekben a fasiszta tengelyhatalmak embertelenségét mentegetik. A tanulmány rámutat, hogy egyre többen szorulnak ki a felsőoktatásból.

Mindezek eredőjeként, főleg a rászorult családok körében nagyon erős az egykori épülő szocializmus iránti nosztalgia. A tanulmány zárszava azonban reményteli üzenettel zárul, mely szerint nemsokára elérkezik a hazai és nemzetközi politika szerencsés együttállása mely egy új, igazságosabb világ kialakulását eredményezi!

Munkások Újsága, B-gy

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük