Miért nem emelik a nyugdíjakat, ha van pénz rá?

Tavaly is ömlött hazánkba az uniós pénz és a brutálisan magas 27%-os Áfa is hasítottott, tehát mind az uniós bevételek, mind a magyar emberek fogyasztása soha nem látott mértékben finanszírozta az államot. Az egész évi költségvetési hiány 1219 milliárd forint körül várható, teljesült a tavalyi évre tervezett államháztartási hiánycél, azaz a GDP 3%-a alatt maradt a mutató.

Nézzünk a számok mögé, hogy is alakult a 2019-es év.

A második negyedévben az államháztartás nettó pénzügyi megtakarítást ért el, 120 milliárd forintot, ami a negyedéves GDP 1,1 százalékát tette ki – jelentette a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján a Magyar Nemzeti Bank.

Minisztériumi közlés szerint szeptemberben 207 milliárd forint volt a költségvetés többlete, ami a második legerősebb kilencedik havi egyenleg. A büdzsé az első kilenc hónap adata alapján nagyon jól áll, de az előző hónap jó teljesítményéhez kellett az is, hogy az EU-programok egyenlege látványosan javult.

A közleményéből az is kiderül, hogy mi történt szeptemberben az EU-projektek egyenlege tekintetében. Itt ugyanis 125 milliárd forintos kifizetés történt, de közben az EU-tól érkezett 464,4 milliárd forint, melynek következtében az EU-források egyenlege szeptemberben 340 milliárd forintos többletet mutatott. (most akkor számítanak az eu-s források vagy nem?)

Vagyis ilyen előzetes adatokkal „futottunk neki” a negyedik negyedévnek, aminek a vége a fent említett hiány. Vagyis az utolsó negyedévet megnyomta a kormány: nehogy már többlete legyen a költségvetésnek, amikor be volt tervezve a 3%-os hiány. Szórta is a pénzt gyakorlatilag számolatlanul (persze számolta..).

Csakhogy ezt a 3%-ot lehetett volna a hiány csökkentésére fordítani, vagy a kórházakra, vagy az oktatásra, esetleg egy 13-ik havi nyugdíjra.

Szóval volt itt elég pénz, juthatott volna sok mindenre.

GJ

  •  
  •  
  •  
  •