Miért nem jön euróban a nyugdíj?

Euró vagy forint? A kérdés első látásra könnyűnek tűnik. Euróban kapom a fizetésem, vagy a nyugdíjam és mindent euróban fizetek, egész Európában. A forint árfolyamát állandóan számolni kell, átváltani, keresni a legolcsóbb beszerzési helyet. Tehát euró. Pedig ez a kérdés azért mégsem ilyen egyszerű.

Az euró jelenlegi helyzete.

Amikor beléptünk az Európai Unióba 2004-ben, azt is vállaltuk, hogy a gazdaság megerősödésével bevezetjük a közös európai pénzt, az eurót. Több mint 40 évi előkészület után 2002-ben történt meg a készpénzbeli bevezetése. 11 országban indult el, ma pedig 19 tagja van az euró övezetnek (340 millió ember), a 28 uniós tagállamból. Vagyis a lényeges többség használja az unión belül. Ráadásul az induláskor 1 euro 0,8 dolláros értéke ma már lényegesen erősebb, 1,1-1,3 közötti tartományban mozog.

Miért éri meg a bevezetése?

A közös fizetőeszköznek az előnye nem csak az átváltási költségek és az árfolyamkockázat megszűnése, hanem a részt vevő tagállamok gazdasági együttműködésének elmélyülése és az egységes piac is. Emlékszem, a menet közben belépők gyorsuló inflációt emlegettek lakossági szinten, de ez csak a kiegyenlítődésig tartott. Az övezetben lévő országok gazdasága így is különböző fejlettségi szinten van, de az azonos értékű pénz elősegíti az azonos teljesítést, a vállalkozások számára pedig lényegesen kitárult a piac. A lakosság pedig a pénzéért nagyjából mindenhol ugyanazt kapja.

Miért kérdéses a bevezetése?

Leginkább azok miatt a kritériumok miatt, amelyeket egy országnak teljesítenie kell a belépés feltételeként. Ezt úgynevezett konvergencia (összetartás, egy szintre hozás) kritériumoknak hívják. Négy ilyen kritérium van: az árstabilitás, rendezett államháztartás, árfolyam-stabilitás és hosszú távú kamatlábak. Túl bonyolult lenne a számokba belemenni, de

az ország, ha akarná, évek óta tudná ezeket a kritériumokat teljesíteni.

Még egy kérdés van, amiről beszélni kell. Azok a Magyarországon szolgáltató vállalkozások, egyéni vállalkozók, akik minimálbér környékén foglalkoztatnak. Igen, őket megfoghatja az euró bevezetése. De ezt a helyzetet az államnak kellene áthidalnia, például úgy, hogy lemond az ígéretek ellenére Európában legmagasabb szintű adókról, segítve az ezek miatt versenyképtelenné váló kis vállalkozásokat.

Akkor mégis, miért nincs még csak céldátum se?

Mert akkor nem maradna mozgástere a nemzeti banknak és az államnak. Ahogy előző véleményemben írtam, a kiviteli többletet és annak árfolyam-különbözetét nem lehetne „lefölözni”. Továbbá nem lehetne belenyúlni a gazdasági folyamatokba, tudatos árfolyam gyengítéssel (ez legalább kétszer megtörtént), óriási mértékben kedvezve az exportra gyártó elsősorban multi cégeknek, és persze lefölözni.

Azt persze hozzá kell tenni, hogy amíg a gazdaság relatíve jó helyzetben van, addig nincs szükség a kritériumok betartására sem. Hogy miért mondom, hogy relatíve? Mert önmagunkhoz képest a gazdaság ugyan jól teljesít, de szinte minden paraméterben a középmezőnyből visszacsúsztunk az utolsó vagy utolsó előtti helyekre. Szinte minden – általunk le is nézett – közép-európai volt szocialista tagállam elhúzott mellettünk. Így azért a kép mégsem annyira szép.

Személyesen a bevezetést támogatnám!

A fizetésem, a nyugdíjam értéke sokkal stabilabb lenne, bárhol fizethetnék vele Európában, a teljesítmények azonnal láthatóvá válnának, a bérek, szociális ellátás és az oktatás költségei is lényegesen átláthatóbbak lennének. Ehhez nyilván egy új gazdasági egyensúlyt kellene létrehozni, melyben az állampolgárok és a vállalkozások is jól járhatnának. Valójában az állam is.

GJ

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük