Minden, amit a szocializmusról tudni kell, vagy érdemes

A szocializmus csak egy fogalom, egy politikai lufi!/?
A szocializmus a társadalmi javak igazságos elosztása.

Mindenkinek ugyanannyi jut majd?

Igazságosabb lesz a közteherviselés, több jut a társadalom többségének és kevesebb a gazdagoknak. Az otthonfenntartási, a gyermeknevelési, az életvitellel kapcsolatos költségek kikerülnek a luxuskategóriából és megfizethetőek lesznek mind többeknek.

Elveszik a gyárakat a tőkésektől?

A szocializmus középtávon azt jelenti, hogy megindul a gazdasági és társadalmi átalakulás is. A gazdaságban teret nyer a magángazdasággal mellett a közösségi tulajdon, esélyt kapnak a szövetkezetek, a kisvállalkozások, de mindez csak fenntartható módon, ellenségként tekintve olyan folyamatokra, mint a kapitalista logikájú profithajsza. Szintén ebben az időszakban a javak jelentős része mindenki számára természetes módon elérhető.

Olcsó, minőségi, közösségi fenntartású lakások épülnek, a tömegközlekdés ingyenes és ökológiailag fenntartható, minőségi alternatíva, az oktatási rendszer nyitott, egyenlő eséllyel indul bárki, függetlenül társadalmi, szociális vagy etnikai hátterétől.

És ez már a szocializmus?

A szocializmus harmadik szintje, mondhatni végkifejlete az, hogy kialakul és szociálisan és ökológiailag is fenntartható gazdaság és társadalom, ahol az emberek szükségtől, ínségtől mentesen élnek, ahol nincsenek kizsákmányolók és kizsákmányoltak, nincsenek a szó mai értelmében vett elitek.

A szocializmus ugyanaz, mint a kommunizmus?

A kommunizmus egy idealista jövőkép. A szocializmus ezzel szemben egy olyan társadalmi és gazdasági törekvés, amelynek célja az újraelosztás radikális újragondolása, hogy mindenkinek legyen elegendő jövedelme, amelyből tisztesen megélhet.

A szocializmus ugyanaz, mint a fasizmus?

A fasizmusok mindenkoron a kollektív félelmekre épülnek, társadalmi csoportok tudatos elnyomását, jogfosztását és a legtöbbször megsemmisítését tűzik ki célul.

A fasizmus általában a kapitalista demokráciából fejlődik ki annak válságba jutása idején, pontosan azzal a céllal, hogy elejét vegyék az alakuló szociális forradalomnak.

De a nácizmus az bizony szocializmus volt!

A nácizmus a fasiszta ideológia legszélsőségesebb formája. A nácizmus a hatalom megszerzése után azonnal, brutálisan leszámol minden ellenségével. A nácizmusban tervezett és tudatos megsemmisítése zajlik embereknek, legtöbbször kollektív és nem egyéni bűnösség alapján. Míg a sztálinizmusban kirakatperek történnek, addig a fasizmusban a legnyíltabb tömeggyilkosságok

De a sztálinizmus az szocializmus volt, az tuti!

A sztálinizmus a szocializmus kísérletek egyik zsákutcás megjelenése. A sztálinizmusban a társadalmi és a gazdasági lemaradást erőszakkal, erőltetett módon próbálják behozni, a folyamatos kudarcok feszültséget szülnek, elsősorban a politikai eliten belül, és véres leszámolásokhoz vezetnek. A sztálinizmusban a rendszer ellenségeit táborokba zárják, de nem azzal a céllal, hogy megöljék őket, persze a körülmények miatt sokan haltak meg.

De a szocializmus már többszörösen megbukott!

A XX. század elejétől napjainkig több országban volt ilyen, vagy olyan szocializmus. Nem csak a diktatórikus jellegű szovjet, bolsevik rendszereket sorolhatjuk ide, de a kubai, vietnámi vagy a jugoszláv szocializmusokat, sőt jóléti rendszereik alapján nyugodtan minősíthetjük így a skandináv országokat is.

Az utóbbi évtizedekben több szegény országban jött komoly jóléti fordulat és próbálkozás helyi szocializmus építésével, ilyen volt Venezuela és Bolívia is. Minden kísérletnek voltak pozitívumai és negatívumai, ennek alapján kategórikusan nem lehet kijelenteni, hogy egy-egy próbálkozással együtt a szocializmus is megbukott.

Hogyne lehetne kijelenteni, hiszen Magyarországon megbukott!

A magyar szocializmus kísérleteknek három típusát láthatjuk. Az első az 1919-es Tanácsköztársaság volt. A szociáldemokraták és a kommunisták akkor vállalták az első világháború utáni igazságtalan békediktátumukkal szembeni honvédő háborút. Eközben radikális társadalmi átalakulások is kezdődtek. A külső katonai támadás miatt a Tanácsköztársaság elbukott, utána egy fasiszta rendszer következett, melyben tömeggyilkosságok során kiirtották a baloldaliakat.

Akkor hogy jöttek vissza ide?

A második magyar szocializmus kísérletre 1948 és 1956 között került sor. Ez a magyar sztálinizmus időszaka, erőszakkal, munkásmozgalmon belüli leszámolásokkal tarkított rendszerépítés zajlott. Sztálin halála után fokozatosan teret vesztett Rákosi Mátyás és környezete, majd az 1956-os tömeglázadás végleg véget vetett ennek a szakasznak.

A Kádár-rendszer volt a harmadik?

A szocializmus harmadik magyarországi kísérlete 1957-től tartott 1989-ig. Erre az időszakra egyszerre volt jellemző a nyílt erőszak, az 1956-os antikommunista fehérterror miatti bosszú és az antisztálinizmus, azaz a korábbi hibák kiigazítása. Elnyomásnak és esélyteremtésnek a párhuzamos valósága volt például a falvak termelőszövetkezeti rendszerbe szervezése, amely jelentős szintű társadalmi ellenállás mellett zajlott, de ennek köszönhetően meg tudott indulni egy sem addig, sem azóta nem látott gazdasági és társadalmi fejlődés. Magyarország össztársadalmi szinten ekkor zárkózott fel a legjobban a kapitalista nyugati társadalmakhoz.

Rengeteg új, komfortos lakás és ház épült, a dolgozók jövedelmükből nem csak megélni, de félretenni is tudtak, fejlett jóléti intézkedésekkel segítették a gyermekvállalást.

Persze jólétnek tűnt, de a más pénzéből.

A nyolcvanas évek elejére a világgazdaság válsága, Reagen és Thatcher neoliberális antikommunista hidegháborús offenzívája miatt más országokkal együtt Magyarország is gazdasági és társadalmi válsághelyzetbe jutott. A rendszer nacionalista és liberális ellenzéke kívülről kezdte szorgalmazni a szocializmus kísérlet kudarcának kimondását, és ehhez hamarosan csatlakozott az állampárt elitje is. Később nyilvánvalóvá vált, hogy a kapitalista fordulatot jelentő “rendszerváltást” ezek a csoportok elsősorban azért szorgalmazták, hogy nyertesei legyenek egy olyan folyamatnak, amely milliós tömegét teremtette meg a veszteseknek, akik mindenüket, munkájukat, otthonukat, családjukat is elvesztették.

A szocializmus nem egyeztethető össze az európai integrációval!/?

Baloldaliak szociális Európa koncepciója támogatható. A cégek Európája, a határtalan kizsákmányolás logikájára épülő Európa nem. Miként az sem támogatható, hogy az Európai Unió választott testülete, az Európai Parlament háttérbe van szorítva olyan testületek által, amelyeket nem választott, hanem delegált emberekből állnak.

Orbán is szocializmust épít!/?

Orbán gyakran épít szociális demagógiára, ilyen volt a 2007-es szociális népszavazása és később a “rezsicsökkentés”-i kampánya is. Ezen kampányai azonban szinte soha nem eredményeznek valódi szociális fordulatot nála.

Orbán jóléti politikájának haszonélvezői a gazdagok, kárvallottjai mindenki más. Orbán azért tűnhet szociális szempontból “igazságosnak”, mert polgári ellenzéke nem vállalja fel a társadalmi többség képviseletét.

A polgári ellenzék elutasítja a szocializmust!/?

A polgári ellenzék valamennyi szereplője radikálisan antikommunista, de ennek ellenére szociális szempontból vannak szereplők, akik olyan követeléseket fogalmaznak meg, amelyek már megvalósulásuk esetén nagy lépésnek minősülnek a szocializmus irányába vivő úton. Az MSZP Baloldali Tömörülés Platformja például demokratikus szocializmusért küzd, a Párbeszéd pedig szociális követelései alapján radikálisnak tekinthető.

MUON TV

  •  
  •  
  •  
  •