Mozgósítanak az antifasiszták a Kitörés emléktúra napján!

A főváros felszabadulásának 74. évfordulóján ismét közös túrával emlékeznek a nácizmus hagyományait őrző szervezetek arra, hogy a körülzárt német és magyar csapatok Hitler parancsa ellenére megpróbálták elhagyni a várost. Szerencsére idén sem maradunk antifasiszta ellenmozgósítás nélkül, névtelenséget kérő egyik szervezővel készített interjút a Munkások Újsága.


Munkások Újsága (MÚ): A kitörés emléktúra már hosszú évek óta a hazai jobboldal egyik legfontosabb rendezvénye. A szervezők a várost tovább védeni nem tudó, de magukat megadni nem merő katonákra emlékeznek. Annak ellenére, hogy egy közönséges mészárlás lett a dolog vége, azaz katonai kudarc, mégis nagyon büszkék rá. Mindeközben a másik oldal meg önmagával vitatkozik, hogy a főváros felszabadulását lehet-e felszabadulásnak tekinteni. Ti ellendemonstrációt szerveztek, de magatok is beismeritek, hogy szinte eltűnt Magyarországról az antifasizmus. Miért alakult így ez az elmúlt évtizedekben? Van esély arra, hogy a baloldal megtalálja magát ezen a területen is és tudjon határozottan szembeszállni a máig virágzó náciromantikával?

Anonim Antifasiszta Szervező (ASZSZ): Szerintem fontos figyelembe venni, hogy az antifasizmus az előző rendszer egyik morális alapállása volt, és sokáig nyakló nélkül ment a rendszerváltás utáni fasisztázás is, persze egyre kevesebb sikerrel. A politika teljesen kisajátította magának, és így eltűnt a kultúrából is, mint alapállás. Ha megnézzük, a “körúton belüli”, sokszor apolitikus városias világ könnyen tudhatta le ezt, hogy mit számít, vagy vehette elő, amikor olcsón akart belőle tőkét kovácsolni – miközben a szélsőjobb búvópatakjai gond nélkül válhattak főáramúvá ezeken a körökön kívül. Ebbe beletartozik az a mitológia is, amelyben a rendszerváltozást apák és fiúk keretébe helyezték, és így magukat tették meg a “régen is és most is” rendszerellenes (Orbán hatalma óta pedig látszik, hogy csak részlegesen elitellenes) mozgalom és gondolkodás kizárólagos zászlóvivőiként. Ez pedig szépen meg is látszik, hogy mennyi mindenbe bele tudták enni magukat.

Hogy az intézményes főáramú baloldal mit kezd ezzel a helyzettel, azt nem tudom – nekem épp úgy tűnik, hogy a Jobbikkal való összeborulás érdekében feláldozzák az antifasiszta kártyát. Ami a valódi rendszerellenes gondolkodók számára jó, hisz akkor az egy új demarkációs vonal az antifasiszták és a fasiszták vagy a fasizmust halkan támogatók között. Mindenesetre nem lesz egy egyszerű menet, ez mindenképpen egy kulturális küzdelem, szemléletformálás – és inkább hagyományteremtés, mint hagyományőrzés.

MÚ: Antifasisztaként mi a legnagyobb baj a kitörés túrával? Még a saját felhívásotokban is azt mondjátok, hogy sokan egy sima sporteseménynek tartják, alig foglalkoznak azzal, hogy mire is emlékeznek a szervezők. Tényleg az ilyen rendezvényeken fertőződhetnek meg az emberek a nácizmus iránti szimpátiával?

A szélsőjobb fő célcsoportja a kallódó fiatal férfiak. A társadalom atomizált, sokan már gyerekként elidegenednek, és pláne ott, ahol nincs mit csinálni, kvázi az emberek hóna alá nyúlnak és az egészségesebb lehetőségekre telepednek rá: meccsre járás, túrázás, sportolás, legújabban az akadályversenyek. Ez közösséget ad az embereknek, kap egy csomó mindent, jobb, mint egy csomó más alternatíva, de szépen lassan normalizálja számára ezeket a nézeteket, hisz a közösség egyre nagyobb számban vall ilyen nézeteket, vagy nem mer ellene felszólalni. A Kitörés ráadásul egy olyan project, amit nemzetközi túraszervezetek is elismernek pontszerzésnél, így a mezei túrázok, természetjárók tudtukon kívül nyújtanak nekik leplet. Nem ők a célcsoport, nem is ők fognak ilyenkor “átállni”, de aki a szélsőjobb felé tendál, annak ez megerősítés, hogy ez egy nagy, élő közösség, ami ha helyzet van, összeránt és összetart. Ez pedig olyan dolog, amivel a baloldal kvázi meg se kísérelte felvenni a versenyt az elmúlt harminc évben: pedig látható, hogy minél jobban elmerül ebben valaki, annál nehezebb onnan kirántani. A kiábrándult szélsőjobbosok is inkább hallgatnak, míg más országokban léteznek aktív “deradikalizációs” programok.

MÚ: A közösségi programok, közös sportolás, kulturális tevékenység a hagyományos munkásmozgalomból jön, mondhatni egyszerűen lenyúlták. A probléma másik része nem az, hogy a baloldalon meghalt minden ilyen hagyomány? Az aktív antifasizmus legfontosabb eleme nem éppen az ilyen jellegű közösségi szerveződés lenne?

De. Mondjuk a baloldalnak a kilencvenes évek óta nem áll olyan jól a sara: a pártjai magára hagyták a bázist, a bázis meg azóta a napi túlélésért küzd, így jöhetett létre az a tér, ahová be lehetett nyomulni. A másik pedig az volt, hogy az egyéb kulturális tevékenységek felszabadulása a piac felé azt is jelentette, hogy ezek “depolitizálódtak” – ami a gyakorlatban inkább az ilyen viták elfojtását jelentette, mert az “antifasiszták és a fasiszták” ugyanolyan rosszak – mert a konfliktus csak elijeszti a vevőt. Aztán a teljes értékvesztés után meg kiderült, hogy nem csak ez lett kidobva, hanem egy csomó más minimum norma is, szexizmus, homofóbia, rasszizmus elutasítása, és ez meg is látszik egy csomó területen, miközben ezek is üres politikai szlogenekké silányultak, nem pedig értékválasztássá. Mi is ezért tartjuk azt, hogy az antifasizmust nem a nulláról kell felépíteni, hanem mivel a fentiekre bőven van igény sok helyen, ezeket a törekvéseket lehet összefűzni egyfajta hétköznapi antifasizmusba, tudatosítással, hogy ez közösségi önvédelem, nem pedig egy üres szlogen, amit felvállalhat olyan is, aki nem kommunista vagy anarchista. Utóbbiaknak az a feladatuk, hogy rámutassanak a rendszerszintű összefüggésekre és élő közösségeket szervezzenek nem pedig az, hogy térítsenek.

MÚ: És mi a helyzet az antifasiszta frakciók között meglévő ellentétekkel? Az utóbbi években a szociáldemokrata antifasizmus eltűnt, az anarchista sokat erősödött, de világszerte erősödik a bolsevik gyökereket büszkén vállaló antifasizmus, már csak azért is, mert igazából a sztálini Szovjetunió győzte le a nácizmust. Ráadásul mindez elég erőteljes USA ellenességgel és Putyin támogatással párosul. Mit lehet kezdeni egy ilyen helyzetben? Egy újabb mocsár, amiben csak elmerülni lehet. Ráadásul a Putyin barátságot a nácik sem utasítják el.

Én nem tudom, hogy melyik áramlat erősödik, mert mindannyian más buborékban vagyunk. Amerikában az új antifasizmus egyszerre liberális és párosul valami furcsa maoizmussal. Ami ezekben közös, az szerintem valami aktuáltörténelmi felelősség felismerése, hogy ennek múltkor se lett szép vége. Nyílván Magyarországon ez többszörösen terhelt, okok és okozatok vannak egy sérelmi síkra kilapítva. De nem kell a Sztálinizmust éltetni ahhoz, hogy az ember fölálljon egy nácinak – az meg a mi tágabb felelősségünk, hogy elválasszuk az antifasizmust Sztálintól. Már amennyire lehet, nekem is van annyi történelmi ismeretem, hogy ezeket nem lehet elkendőzni, de ne várjuk meg újra a világ végét, ami a világháború lezárása volt.

MÚ: Mire készültök pontosan? Hova várjátok azokat, akik veletek, a nácik ellen akarnak tüntetni? Ha jól tudom a neten aktívan kutatják a nácik, hogy kik mozgósítanak ellenük. Ez igaz?

Persze, nyílt titok, hogy ők figyelnek minket, mi meg figyeljük őket. Ezért is nem nyilvános a résztvevők listája, nem akarunk nekik több információt adni, és ez nem az a tüntetés, ami egyének exponálására van, mert némileg több a tétje, mint hogy csúnyákat írnak rólad a médiában – nap mint nap hallani a kilencvenes évek óta szinte példátlanul kiújuló atrocitásokról.

Ami fix, hogy háromkor leszünk a Széll Kálmán téren, előtte kb negyed órával már lehet gyülekezni, és érdemes csoportosan érkezni. Mi azt szeretnénk, hogy minél többen legyünk és éreztessük egyrészt a nácikkal, hogy nem kérünk belőlük, másrészt az ártalmatlan túrázók figyelmét is felhívjuk arra, hogy pontosan mibe keveredtek – hátha így nehezebb lesz leírni úgy az egészet, mint pár “hobbi idióta” belső meccsét, hisz a szervezkedő nácik az egész társadalmat érintik.

AZ ANTIFASISZTA ESEMÉNY A FACEBOOKON: KLIKK

Munkások Újsága 2019

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük