Munkás e vagy?

– Te Munkás vagy?
– Nem. Ugyan már.
– Miért, az szégyen? Az én apám segédmunkásként kezdte. Én például sokáig plakátragsztó is voltam.
– Hát persze. Büdös, koszos munkásruhában járó emberek, akik máról holnapra élnek, miközben isznak, cigiznek és beszólnak a hölgyeknek az utcán. A melós csajok meg igénytelenek, zsíros a hajuk. Ne viccelj már. Persze, hogy nem vagyok munkás.
– De dolgozol?
– Persze.
– Saját céged van?
– Ugyan már. Alkalmazott vagyok.
– Sokat dolgozol?
– Persze. Tudod hivatalosan 8 órát, de van sokszor 12 is. Abból van egy kis plusz pénzem. Rendes a góré, be szokott osztani….
– Asszony, otthon van? Viszi a háztartást?
– Hogyne! Mint mesében. Ugyan már. Dolgozik ő is. Valami marketing izé.
– Lakás van?
– Hogyne!
– Hitelből vettétek ti is?
– Ja, még 15 évig fogjuk fizetni.
– Egy kis megtakarítás biztos van a váratlan helyzetekre…
– Te hol élsz? Balatonra is hitelből megyünk egy hétre..
– Értem. De néha el tudtok menni színházba vagy moziba?
– Kéne, de nincs rá időnk és drága is.
– Néha egy kocsma a haverokkal?
– Mecsnézés a sógórral.
– Munkahelyen van szakszervezet?
– Hát valami van, igen.
– Te tagja vagy?
– Nem. Minek?
– Hogy megvédje az érdekeidet, a tulajdonossal szemben. Béremelés, szabadságolások, munkahelyi balesetek, munkajogi ügyek, balesetek..
– Hát nem tudom. Olyan feleslegesnek gondolom az egészet. Tudod, én nem vagyok munkás. Csak dolgozom…

Eszes Péter

Fotó: Pixabay.com

Logó                                          AZ ESEMÉNYRŐL BŐVEBBEN, CSATLAKOZÁSI LEHETŐSÉG!!!

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük