Home Egyéb Nem csak az általános iskolából kimaradók voksai vehetők meg

Nem csak az általános iskolából kimaradók voksai vehetők meg

371
0
SHARE

Béla egy borsodi kis faluban él a cigánysoron. Húszéves, nincs szakmája. Kétszer bukott általánosban, nem is fejezte be, pedig gyerekként még azt tervezte, hogy asztalosnak tanul majd Miskolcon. Tizenöt évesen lett szerelmes, akkor épp a hetediket járta. Jött a gyerek, azóta még kettő. Most nyolcan laknak egy fedél alatt, közülük csak Béla dolgozik, közmunkásként. A polgármester szereti, mert ügyes és szorgalmas, ami feladatot reggel kiadnak neki, azt délutánra el is végzi. Otthon folyton megy a tévé, de Béla soha nem nézi. Az okostelefonján internetezik, főleg a Facebookon lóg, hírportálokat nem olvas. A falujába is jutott Soros-ellenes plakát, de észre sem vette. Jövőre szavazhat először, fog is, mert a polgármester már szólt, hogy aki közmunkás akar maradni, annak el kell mennie. Béla emlékszik, hogy három éve a polgármester emberei csomagot osztottak a választások előtt a romáknak. A fideszes jelölt ajándéka a liszt, a tészta meg a krumpli, mondták. Meg is választották – a nevére már nem emlékszik –, de mindegy, mert jövőre is ő indul.

Béla is tudja, hogy az iskolában kell szavazni, és a jegyző úr fel szokta írni a nevét annak, aki otthon marad.

Tamás a II. kerületben lakik a barátnőjével. Harmincéves, egy kereskedelmi vállalat igazgatóhelyettese, cég­­autóval jár. Gyereke nincs, családi adókedvezményt, családi pótlékot nem kap, viszont jól keres, így sokat adózik. Internetfüggő. Mindenevő, sokat lóg a Facebookon, de azért a napjait inkább a hírportálokkal kezdi. Nemzeti-­­liberálisnak tartja magát. Esténként egy tévéhíradót mindig megnéz, Kálmán Olgát és Rónai Egont egyenesben soha, csak másnap reggel a neten, kiválogatva az őt érdeklő beszélgetéseket. Barátaival sokat vitatkozik a politikáról, mostanában inkább csak arról, kinek lehet esélye leváltani Orbánékat. Szkeptikus, mégsem fordul meg a fejében, hogy ne szavazzon. Fontosnak tartja, hogy kinyilvánítsa a politikai akaratát.

Béla és Tamás jövő tavasszal elmegy szavazni. A vok­­suk jelenleg egyforma értékű, vagyis ki fogják oltani egymást. Baj ez vagy sem? Igazságos-e, hogy a tanulatlan, krumplival motivált Béla szavazata éppen annyit ér, mint a művelt, rengeteg adót fizető, a közélet iránt fogékony Tamásé, aki hosszú tépelődés után, számos szempontot mérlegelve húzza be az ikszet?

Elismerem, nem könnyű kimondani, hogy igazságos. Dúró Dórának és a Jobbiknak nem is sikerült, a „mérsékelt szélsőjobboldal” szerint az elemi iskolát el nem végzőket meg kellene fosztani a szavazati joguktól. Azzal indokolnak, hogy a funkcionális analfabéták tájékozatlanok a közügyekben, voksaik könnyen megvásárolhatók.

Rossz hírem van a Jobbiknak, nem csak az általános iskolából kimaradók voksai vehetők meg és nem csupán egy zsák krumpli lehet a fizetőeszköz.

Sokféleképpen tud szavazatot vásárolni egy kormány: adókedvezményekkel, irányított közbeszerzésekkel, látványberuházásokkal, a képzelt ellenségektől való megvédés ígéretével.

A több évezredes fejlődés során kialakult modern demokráciák egyik sarokköve az általános és titkos választójog. Ma már lényegében csak életkori, egészségi és erkölcsi cenzus szűkíti (fiatalkorúak, cselekvőképtelenek és közügyektől eltiltottak nem élhetnek vele), az összes többi korlátozás megszűnt az elmúlt évszázadokban. Felszámolódott a származási, a vagyoni, a nemi, a kulturális és az összes egyéb cenzus, ami nem jelenti azt, hogy a folyamatot pusztán a polgári szabadságjogok kiterjesztésének szándéka katalizálta volna. Legalább ilyen fontos volt, hogy a mindenkori politikai elit újabb és újabb társadalmi csoportoknak a választásokba történő bevonásával próbálta szélesíteni-stabilizálni a támogatottságát.

Aki innen akar visszalépni azzal, hogy korlátozni szeretné ezt az alapjogot, az valójában egyes társadalmi rétegek voksolásból való kivonására játszik.

A Jobbik mostani javaslatának célkeresztjében a tanulatlan vidéki roma kisebbség áll, amely korábban lelkesen támogatta az MSZP-t, egy ideje pedig a Fidesz mellett kötelezte el magát. A kormánypártok szörnyülködve fogadták a Jobbik javaslatát, Hollik István KDNP-s szóvivő szerint az ellenzéki párt több tízezer embert fosztana meg az egyik legalapvetőbb állampolgári jogtól, amivel „megszégyenítenék, kirekesztenék a kevésbé iskolázottakat”. A heves reakció már csak azért is disszonáns, mert az Orbán-­kormány néhány éve még nagyjából ugyanezt a társadalmi csoportot akarta kivonni a választási forgalomból az előzetes regisztráció intézményének bevezetésével, mint most a Jobbik. Más kérdés, hogy 2013 óta, amikor az Alkotmánybíróság elkaszálta az orbáni kezdeményezést, a Fidesz inkább a kirekesztettek, közöttük a roma szegények függésben tartására és szavazataik kikényszerítésére, illetve megvásárlására törekszik.

Vitatkozni sok mindenről lehet, akár a választójogi cenzusról is, ám ha valaki szerint a választójog korlátozható, akkor a választhatóság is kerüljön terítékre, pél­­dául a felelőtlen és kirekesztő politikusok kizárása. A funkcionális analfabetizmus elleni küzdelemnek aligha az a módja, hogy az ezzel sújtottaktól elveszik a választójogot. Ellenkezőleg, ezzel csak azt lehet elérni, hogy ne is akarja őket senki se képviselni, és sose tudjanak kitörni súlyos helyzetükből.

 

 

 

 

 

Forrás: http://168ora.hu/cseri-peter-egyenlo-ikszek/