Nem mehet katonának minden munkanélküli

Akár 8 százalékos is lehet a munkanélküliség – mondta el az InfoRádiónak a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a munkanélküliek ellátására szánt összeget látszatintézkedésnek tartja. Varga Mihály az Országgyűlésben beszélt a munkanélküliségi adatokról.

Eddig 163 ezren vesztették el a munkájukat Magyarországon a koronavírus-járvány miatt – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Országgyűlés hétfői plenáris ülésén, ahol a miniszterelnököt helyettesítve válaszolt az ellenzék kérdéseire.

Az Európai Bizottságnak küldött frissített konvergenciaprogram adatai szerint a GDP 0,2 százaléka helyett 0,5 százalék mehet a költségvetésből a munkanélküliek ellátására. A kabinet számításai szerint a tavalyi 3,4 százalékos munkanélküliségi ráta ebben az évben 5,6 százalékra emelkedhet. Ez átlagosan 234 ezer munkanélkülit jelent az adatok alapján. Az ellátásukra a 2019-es 106 milliárd forint helyett idén 217 milliárd forintot költhetnek.

A miniszterelnök által is említett mintegy 163 ezer fő nem a munkanélküliek száma, jegyezte meg Palkovics Imre az InfoRádiónak nyilatkozva a napokban, hanem azoké, akik eddig segítségül fordultak munkahelyük elvesztése miatt az államhoz.

A munkanélküliek száma már március közepén meghaladta a 330 ezret, és azóta is folyamatosan növekszik. Április derekán volt egy drasztikus felívelés, azonban az akkor tapasztalt napi 4 ezres növekmény május elejére megfeleződött.

A megemelkedett munkanélküliség kezelésére már vannak kormányzati elképzelések. Elhangzott már a közfoglalkoztatás mértékének megduplázása, amiben jelenleg 83 ezer ember érintett. Ha ez nem elégséges, tovább is növelhető a létszám. De a Magyar Honvédségnél is létszámbővítési tervek vannak, még ha nem is mehet mindenki katonának – tette hozzá a MOSZ elnöke.

Növelhető a foglalkoztatottak létszáma véleménye szerint a szintén állami érdekeltségű közszolgáltató cégeknél, mint például a víziközműveknél, a vasúttársaságnál vagy a Volán-társaságoknál, miután náluk korábban munkaerőhiány volt tapasztalható.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint a most állásukat veszített emberek munkaerőpiaci esélyei meglehetősen vegyesek. A nagyvállalatoknál tapasztalható digitalizációs és robotizálási folyamatok révén ugyanis előbb vagy utóbb kevesebb élőmunkára lesz szükség. Ráadásul az átlagos álláskeresési idő túl van az egy éven, ehhez képest három hónapos álláskeresési támogatást biztosít az állam a részükre, mutatott rá Kordás László.

Inforadio

MUON TV

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük