Tegnap éjjel Semjén Zsolt beadta a „kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról” c. tövényjavaslatot, amivel megszüntetnék a kulturális szférában dolgozók közalkalmazotti státuszát.
A hamarosan Parlament elé kerülő törvényjavaslat első verziója nem vonatkozott a kormány által létrehozott VERITAS Történetkutató Intézetre, viszont a Parlament oldalára tegnap éjjel felkerült törvényjavaslatban már nem szerepelnek. A jogszabály parlamenti vitájában persze bármelyik fideszes visszateheti az eredeti javaslatot, a kétharmad simán megszavazza azt. Semjén múlt héten még védte a tervezetet, szerinte azért maradhatnának az Intézet munkatársai közalkalmazottak, mert a Veritas kutatói feladatokat is végez.
Az igazság az, hogy szinte az összes közgyűjteményben folyik komoly kutatói munka, melyet még közalkalmazottak végeznek.
Megnéztük milyen különleges tudományos értékkel bír a Veritas, mi lehet az oka, hogy a törvényjavaslat eredetileg nem vonatkozott rájuk.
Nemzetközi mércével mérve nem látható a Veritas Intézet. Magyar mércével mérve látszik Szakály Sándor, Újváry Gábor és Hermann Róbert. Pár fiatal reményt keltő: Dévavári Zoltán, Hollósi Gábor, Kovács Kálmán Árpád és Seress Attila.
A minősített kutatókat (tudományos fokozattal rendelkezőket) a három szempont alapján vizsgáltuk, nemzetközi publikációk, Hirsch index és idegen nyelvű idézések.
Szakály Sándor főigazgató: 0 – 13 – 34
(7 nemzetközi cikket jelez, de ezek mindegyike magyar nyelvű)
Marinovich Endre általános és tudományos főigazgató-helyettes: 0 – 0 – 0
(kutatási területe a diplomácia, legfrissebb szaktanulmánya 1974-es)
Újváry Gábor intézetvezető: 2 – 7 – 0
(4 nemzetközi cikket jelez, de ennek fele magyar nyelvű, legfrissebb nemzetközi publikációja 1998-as, történészként nincsen szakterületi táblázata, így nem tudni mennyi idegennyelvű idézettsége van)
Hermann Róbert kutatócsoport-vezető: 0 – 12 – 0
(8 nemzetközi cikket jelez, de ezek mindegyike magyar nyelvű)
Anka László (Dualizmuskori Kutatócsoport): 0 – 0 – 0
Kovács Emőke (Dualizmuskori Kutatócsoport): 0 – 2 – 0
Kovács Kálmán Árpád (Dualizmuskori Kutatócsoport): 5 – 1 – 0
Lajtai László (Dualizmuskori Kutatócsoport): 0 – 4 – 2
Ligeti Dávid (Dualizmuskori Kutatócsoport): 1 – 2 – 0
(nemzetközi publikáció négy társszerzős)
Dévavári Zoltán (Horthy-kori Kutatócsoport): 3 – 0 – 0
(9 nemzetközi cikket jelez, de ebből harmada idegen nyelvű)
Gali Máté (Horthy-kori Kutatócsoport): 0 – 0 – 0
(4 nemzetközi cikket jelez, de ezek egyike sem idegen nyelvű)
Hollósi Gábor (Horthy-kori Kutatócsoport): 3 – 3 – 0
Joó András (Horthy-kori Kutatócsoport): 0 – 5 – 0
(1 nemzetközi cikket jelez, de ez magyar nyelvű)
Orosz László Horthy-kori Kutatócsoport): 1 – 6 – 2
Bertalan Péter (1945 utáni Kutatócsoport): 2 – 6 – 0
(7 nemzetközi cikket jelez, de ebből 5 magyar nyelvű)
Farkas Judit Antónia (1945 utáni Kutatócsoport): 0 – 3- 0
(1 nemzetközi cikket jelez, de ez magyar nyelvű)
Kiss Dávid (1945 utáni Kutatócsoport): 0 – 0 – 0
Rácz János (1945 utáni Kutatócsoport): 0 – 0 – 0
Seress Attila (1945 utáni Kutatócsoport): 3 – 7 – 30
(16 nemzetközi cikket jelez, de ebből 13 magyar nyelvű)
Kissné Bognár Krisztina levéltárvezető: 0 – 1 – 0
Noszkó-Horváth Mihály Tájékoztatási- és Kutatószolgálati Csoport vezetője: 0 – 0 – 0
Réfi Attila Dokumentumfeldolgozó Csoport vezetője: 0 – 5 – 14
Dubniczky Zsolt: 0 – 1 – 0
A közgyűjteményi szféra (múzeumok, levéltárak, könyvtárak) számtalan kutató helye ennek többszörösével rendelkezik és látszanak nemzetközi színtéren is. És bármikor bármilyen szinten összehasonlíthatók a Veritas teljesítményével.
A táblázat forrásai:
A Nemzetközi publikációk (idegen nyelven!), forrása az MTMT, a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) egy sok célra hasznosítható nemzeti bibliográfiai adatbázis, melybe ellenőrzött módon tölthetők fel a részt vevő intézmények kutatóinak tudományos munkásságát és teljesítményét jellemző adatok
Hirsch-index – Egy kutató indexe h, ha legalább h darab olyan cikke van, ami legalább h idézetet kapott, vagyis a többi cikkei ennél kevesebbet kaptak. A magas h-indexű kutató tehát sok, erősen idézett cikket publikált.
Sok levéltáros, muzeológus és könyvtáros rendelkezik 7-esnél magasabb Hirsch-indexszel és komoly nemzetközi szakfolyóiratban közölt tanulmánnyal. A kutatói gyakorlatban 6-7-es értéket viszonylag könnyű elérni, de az index további növelése innen már nehéz.
(Borító: Szakály Sándor, MTI-fotó: Máthé Zoltán)
