Nemzetközi mércével mérve nem látható a Veritas Történetkutató Intézet – maradhatnak-e közalkalmazottak?

Tegnap éjjel Semjén Zsolt beadta a „kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról” c. tövényjavaslatot, amivel megszüntetnék a kulturális szférában dolgozók közalkalmazotti státuszát.

A hamarosan Parlament elé kerülő törvényjavaslat első verziója nem vonatkozott a kormány által létrehozott VERITAS Történetkutató Intézetre, viszont a Parlament oldalára tegnap éjjel felkerült törvényjavaslatban már nem szerepelnek. A jogszabály parlamenti vitájában persze bármelyik fideszes visszateheti az eredeti javaslatot, a kétharmad simán megszavazza azt. Semjén múlt héten még védte a tervezetet, szerinte azért maradhatnának az Intézet munkatársai közalkalmazottak, mert a Veritas kutatói feladatokat is végez.

Az igazság az, hogy szinte az összes közgyűjteményben folyik komoly kutatói munka, melyet még közalkalmazottak végeznek.

Megnéztük milyen különleges tudományos értékkel bír a Veritas, mi lehet az oka, hogy a törvényjavaslat eredetileg nem vonatkozott rájuk.

Nemzetközi mércével mérve nem látható a Veritas Intézet. Magyar mércével mérve látszik Szakály Sándor, Újváry Gábor és Hermann Róbert. Pár fiatal reményt keltő: Dévavári Zoltán, Hollósi Gábor, Kovács Kálmán Árpád és Seress Attila.

A minősített kutatókat (tudományos fokozattal rendelkezőket) a három szempont alapján vizsgáltuk, nemzetközi publikációk, Hirsch index és idegen nyelvű idézések.

Szakály Sándor főigazgató: 0 – 13 – 34
(7 nemzetközi cikket jelez, de ezek mindegyike magyar nyelvű)

Marinovich Endre általános és tudományos főigazgató-helyettes: 0 – 0 – 0
(kutatási területe a diplomácia, legfrissebb szaktanulmánya 1974-es)

Újváry Gábor intézetvezető: 2 – 7 – 0
(4 nemzetközi cikket jelez, de ennek fele magyar nyelvű, legfrissebb nemzetközi publikációja 1998-as, történészként nincsen szakterületi táblázata, így nem tudni mennyi idegennyelvű idézettsége van)

Hermann Róbert kutatócsoport-vezető: 0 – 12 – 0
(8 nemzetközi cikket jelez, de ezek mindegyike magyar nyelvű)

Anka László (Dualizmuskori Kutatócsoport): 0 – 0 – 0

Kovács Emőke (Dualizmuskori Kutatócsoport): 0 – 2 – 0

Kovács Kálmán Árpád (Dualizmuskori Kutatócsoport): 5 – 1 – 0

Lajtai László (Dualizmuskori Kutatócsoport): 0 – 4 – 2

Ligeti Dávid (Dualizmuskori Kutatócsoport): 1 – 2 – 0
(nemzetközi publikáció négy társszerzős)

Dévavári Zoltán (Horthy-kori Kutatócsoport): 3 – 0 – 0
(9 nemzetközi cikket jelez, de ebből harmada idegen nyelvű)

Gali Máté (Horthy-kori Kutatócsoport): 0 – 0 – 0
(4 nemzetközi cikket jelez, de ezek egyike sem idegen nyelvű)

Hollósi Gábor (Horthy-kori Kutatócsoport): 3 – 3 – 0

Joó András (Horthy-kori Kutatócsoport): 0 – 5 – 0
(1 nemzetközi cikket jelez, de ez magyar nyelvű)

Orosz László Horthy-kori Kutatócsoport): 1 – 6 – 2

Bertalan Péter (1945 utáni Kutatócsoport): 2 – 6 – 0
(7 nemzetközi cikket jelez, de ebből 5 magyar nyelvű)

Farkas Judit Antónia (1945 utáni Kutatócsoport): 0 – 3- 0
(1 nemzetközi cikket jelez, de ez magyar nyelvű)

Kiss Dávid (1945 utáni Kutatócsoport): 0 – 0 – 0

Rácz János (1945 utáni Kutatócsoport): 0 – 0 – 0

Seress Attila (1945 utáni Kutatócsoport): 3 – 7 – 30
(16 nemzetközi cikket jelez, de ebből 13 magyar nyelvű)

Kissné Bognár Krisztina levéltárvezető: 0 – 1 – 0

Noszkó-Horváth Mihály Tájékoztatási- és Kutatószolgálati Csoport vezetője: 0 – 0 – 0

Réfi Attila Dokumentumfeldolgozó Csoport vezetője: 0 – 5 – 14

Dubniczky Zsolt: 0 – 1 – 0

A közgyűjteményi szféra (múzeumok, levéltárak, könyvtárak) számtalan kutató helye ennek többszörösével rendelkezik és látszanak nemzetközi színtéren is. És bármikor bármilyen szinten összehasonlíthatók a Veritas teljesítményével.

A táblázat forrásai:
A Nemzetközi publikációk (idegen nyelven!), forrása az MTMT, a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) egy sok célra hasznosítható nemzeti bibliográfiai adatbázis, melybe ellenőrzött módon tölthetők fel a részt vevő intézmények kutatóinak tudományos munkásságát és teljesítményét jellemző adatok

Hirsch-index – Egy kutató indexe h, ha legalább h darab olyan cikke van, ami legalább h idézetet kapott, vagyis a többi cikkei ennél kevesebbet kaptak. A magas h-indexű kutató tehát sok, erősen idézett cikket publikált.

Sok levéltáros, muzeológus és könyvtáros rendelkezik 7-esnél magasabb Hirsch-indexszel és komoly nemzetközi szakfolyóiratban közölt tanulmánnyal. A kutatói gyakorlatban 6-7-es értéket viszonylag könnyű elérni, de az index további növelése innen már nehéz.

(Borító: Szakály Sándor, MTI-fotó: Máthé Zoltán)

  •  
  •  
  •  
  •