Nincs, és nem is lesz európai minimálbér

Ébredés az ‘európai minimálbér’ számtanából

Bő 10 esztendeje, hogy az Európai Szocialisták Pártja (t.i. az EU tagországok balközép pártjainak ernyőszervezete) az európai szakszervezetekkel karöltve megálmodta az “európai minimálbér” alapkoncepcióját, amely döntően az európai gazdaság konvergenciájának számszaki víziójára épült.

Akkor úgy gondolták, hogy az EU belső piac kiteljesedése nyomán bekövetkező fejlettségi kiegyenlítődések lehetővé teszik majd egy egységes számítási metódus használatát, s az ún. ‘európai minimálbér’ az adott tagország bruttó átlagbérének legalább 60 %-a legyen!

Magyarországon először az MSZP vette át ezt a gondolatot, s a 2014-es EP-kampánya során igyekezett szavazatokat szerezni vele. Minthogy azonban megfeledkezett a következetes képviseletről, 2019-ben már a DK karolta fel a ‘matematikai’ európai minimálbérre törekvést, s hangoztatja azóta is. Az ügyben nagyjából ennyi a magyar liberális balközép teljesítménye.

Ezenközben azonban három fontos dolog történt.

  • Az egyik már 2017-ben bekövetkezett, amikor is az EU tagországok vezetői aláírták a Szociális Jogok Európai Pillérét, amely immár nem matematikai képletet vetített előre, hanem értelmileg rajzolta körül a minimálbér fogalmát.
  • A másik fontos mozzanat az volt, hogy az Európai Bizottság futott egy kört az európai szakszervezeti és munkaadói szövetségekkel, s még a koronavírus-járvány bekövetkezte előtt, azaz 2020 elején megjelölte az addig látható kereteket, illetve – második körben – ezek finomítására készül ez év szeptemberében.
  • A harmadik pedig az európai baloldali pártok, mozgalmak ‘zöld’ sikere, t.i. a “jólléti” (wellbeing) szemlélet érvényre juttatása.

A trend jelenleg arra mutat, hogy nem ‘európai minimálbér’, hanem – többes számban – ‘európai minimálbérek’ kialakulása várható. Felületesen nézve eddig is így állt a barométer, csak hát az elvárások a számszaki követelmények helyett immár a tartalmi intézkedések köré csoportosulnak.

A küzdelem frontvonalában a leginkább sérülékeny dolgozói csoportok védelme áll, különösen a nehéz időszakok idején.

A második szempont, hogy a minimálbér legyen ösztönző méretű, mivel jelenleg erős dolgozói elszegényedés figyelhető meg. A harmadik küzdelmi terep a béregyenlőtlenségek világa, amely ez idő tájt igencsak széttartó tendenciát mutat. A negyedik törekvés a keresleti oldal megnövelését célozza, kiváltképp a gazdasági stabilitás igénye tükrében. Az ötödik pedig az örökzöldnek mondható terület, t.i. a nemek közti jövedelmi olló zárása.

Minimálbér
Minimálbérek Európában, 2010-ben és most. Forrás: Eurostat 2020

Nem véletlen, hogy a fenti törekvések leginkább az európai baloldali pártok politikai programjaiban köszönnek vissza, az viszont meglepő, hogy ezúttal az inkább konzervatív irányultságú Európai Bizottság menetrendjéről van szó. Nicolas Schmit, a szociális ügyekért felelős (luxemburgi) európai biztos ezek szerint igen hatékony munkát végez, hiszen a korábban hasonló beosztású Andor László óta nem láttunk ilyen erős szociális lendületet.

A hazai pályán körülnézve a fenti igények együttese egyetlen párt, az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom mondanivalójában szerepel, ráadásul látványos koherenciában. A DK matematikai modellje az európai minimálbért nettó 150 ezer forintként értelmezi,

az ISZOMM pedig egy méltányos, ‘jólléti’ szint körüli, ösztönző erejű, egyúttal keresletgerjesztő, havi nettó 200 ezer forintban definiálja, amit alulról megtámasztana a pont fele ekkora szociális minimumjövedelemmel.

Az Európai Bizottság 2020. szeptember 4-ig várja az EU szociális partnereinek álláspontját. Ebben az a tiszteletre méltó, hogy ezúttal nem a kormányokat, nem a pártokat kérdezik meg, hanem a munkavállalók és a munkaadók képviselőit. Ez pedig úgy hangzik, vajon képesek-e egyezségre jutni a válság tépázta kontinensen szükséges paradigmaváltásban, amelyre nézvést – frivol módon – megint leginkább az USA-ból fújnak az új szelek, azaz hogy a fenntartható jövő gazdasági alapja az emberek pénzhez jutása.

– bankski –

foto: colourbox

Ha érdekel a radikális hangvételt vállaló újságírás és hírszerkesztés,
szívesen foglalkoznál alapos és igényes tényfeltáró anyagok írásával
esélyegyenlőségi, szociális, érdekvédelmi vagy politikai területen,
akkor az alábbi címre várjuk jelentkezésedet: kalmarszilard(kukac)gmail.com
  •  
  •  
  •  
  •