“Nonszensz, hogy az adósnak egy soha nem látott devizaösszeg forint-ellenértékét és kamatjait kell megfizetni”

Néma József egy pécsi devizahiteles pertársaság jogi, és pénzügyi eseti szakértője. Évek óta küzd a devizahiteles problémákkal. Devizahiteles sorozatunk első részében arról beszélgettünk, hogy a pereket újra kellene tárgyalni, vagy érvénytelenné nyilvánítani, a második részben pedig arra keressük a válasz, hogy miért kellett egy soha nem látott devizaösszeg forint-ellenértékét megfizetni kamatostól.

Munkások Újsága: Kijelenthetjük, hogy a devizaalapú kölcsönszerződések jogszabályba ütköznek?

Néma József: – Először is azt kellene tisztázni, hogy a törvény szerint mi a pénzkölcsönnyújtás. A régi Hpt. (Hitel- és pénzintézeti törvény) 2.sz. mellékletének I. 10.2.a) pontja szerint

„Pénzkölcsönnyújtás: hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződés szerinti időpontban – kamatokkal – köteles visszafizetni.”

E mondatban kiemelkedő jelentősége van az, „amelyet” szónak. A fent idézett jogszabályhely konkrétan kimondja, hogy pénzkölcsönnyújtás esetében az adósnak a rendelkezésére bocsátott pénzösszeget és kamatait kell visszafizetni. Tehát ha valaki tíz millió forintot kapott, akkor ezt és az erre járó kamatokat kell a kölcsönt nyújtó felé megfizetni.

Munkások Újsága: Logikusan gondolkodva ez azt jelenti, hogy a devizaalapú kölcsönök esetében az adósnak a kölcsön kapott pénzt és kamatjait kell megfizetni?

Néma József: Sajnos nem! Az adósnak egy soha nem látott devizaösszeg forint-ellenértékét és kamatjait kell megfizetni! Ez alapján megállapítható, hogy a devizaalapú kölcsönnek nevezett pénzügyi szolgáltatás eltér a pénzkölcsönnyújtás szabályaitól.

Véleményem szerint egy spekulatív szándékkal kidolgozott, törvényben nem szabályozott hitelkonstrukcióról van szó. A devizaalapú hitel fogalmát sem a Ptk, sem a Hitel- és pénzintézeti törvény nem ismerte!

Munkások Újsága: Mi az, ami elsődlegesen megalapozza ezeknek a kölcsönszerződéseknek a semmisségét?

Néma József: Erre vonatkozóan a szerződések megkötésekor hatályos Ptk-nak van egy olyan rendelkezése, konkrétan a Ptk. 228. § (3) bekezdése, amely kimondja, hogy a lehetetlen szerződési feltétel semmis. A devizaalapú kölcsönszerződésekben van egy olyan szerződéses kikötés, hogy az árfolyamkockázatot az ügyfélnek kell vállalni. Azonban a szerződések erre vonatkozóan az árfolyamkockázatnak a felső határát nem jelölték meg. Ebből kifolyólag

az adósra terhelhető árfolyamkockázatnak nincs felső határa. Ez viszont azt jelenti, hogy az adósra olyan fizetési kötelezettséget terhelhetnek, aminek nincs felső határa. Nem vitatható, hogy a fizetőképességnek viszont van egy felső határa.

Néma József
Néma József

Ezért az árfolyamkockázat felső korlát nélküli adósra terhelése olyan szerződési feltétel, hogy egy kedvezőtlen árfolyamváltozás miatt az adós fizetési kötelezettsége elérhet egy olyan határt, amikor már nem tud eleget tenni a szerződésben vállalt kötelezettségének, a kötelezettség teljesítése számára lehetetlenné válik. A lehetetlen szerződési feltétel viszont jogszabályba ütközik, ami a Ptk. 200. § (2) bekezdése alapján megalapozza a szerződés semmisségét!

Munkások Újsága: Tulajdonképpen bárki kaphatott devizaalapú kölcsönt akkoriban. Van-e olyan jogszabály, amely szerint a pénzügyi intézmények kötelesek lett volna meggyőződni a kihelyezés megalapozottságáról?

Néma József: – Igen, a Hpt. 77. § (1) bekezdése kimondja, hogy a pénzügyi intézmények kötelesek meggyőződni a kihelyezés megalapozottságáról. Nem vitatható, hogy ez azt jelenti, a pénzügyi intézménynek a kihelyezés előtt meg kellett volna győződni arról, hogy az adós képes lesz-e a kölcsön visszafizetésére. Ez lett volna a hitelbírálat lényege!

Devizaalapú hitelkonstrukció esetében az árfolyamváltozás miatt nem lehetett megállapítani, hogy az adós képes lesz-e a havi fizetési kötelezettségek teljesítésére.

Ha nem lehetett tudni, hogy az adósnak a későbbiek során mennyit kell fizetni, akkor hogyan állapították meg, hogy képes lesz eleget tenni a fizetési kötelezettségének? A Hpt. 78. § (1) bekezdése kimondja, hogy meg kell győződni a szükséges biztosítékok (ingatlan, kocsi stb.) meglétéről, érvényesíthetőségéről, valós értékéről.

Munkások Újsága: A bankok pedig papíron bebiztosították magukat a fedezetekkel, de kimondhatták-e egyáltalán, hogy az ügyfél hitelképes?

Néma József.: – Köztudott, hogy ezeknek a fedezeteknek az a célja, hogy a kölcsön bedőlése esetén ezek kényszerértékesítésével a bank a pénzéhez jusson.

A devizaalapú hitelkonstrukció piacra dobását követően hamarosan bebizonyosodott, hogy a kölcsön több évig tartó rendszeres törlesztése ellenére, a kölcsön fedezetét szolgáló ingatlanok, gépkocsi stb. nem érnek annyit, mint az adós visszalévő tartozása.

Ez megint csak a kedvezőtlen árfolyamváltozásnak köszönhető! A fentiek egyértelműen bizonyítják azt, hogy a pénzügyi intézmények – bankok, pénzügyi vállalkozások) – figyelmen kívül hagyták, megkerülték a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. A Ptk. 200. § (2) bekezdése alapján semmis az a szerződés, amelyik jogszabályba ütközik, vagy a jogszabály megkerülésével lett megkötve.

Munkások Újsága:  miért nem kiabáltak a felügyeleti szervek?

Néma J.: – Érdekes módon a felügyeleti szervek közül senki nem kifogásolta azt, hogy a bankok a devizaalapú kölcsönigényléseknél ugyanazt az adósminősítési rendszert alkalmazták, mint a forintalapú hitelkonstrukció esetében, azaz figyelmen kívül hagyták az árfolyamváltozásból adódó kockázatokat!

Ennek következményeként nagyon sok család lehetetlenült el, került kilátástalan helyzetbe! A családok abban a tudatban vették fel ezeket a kölcsönöket, hogy a bankok, egyéb pénzügyi vállalkozások úgy ítélték meg, hogy ők képesek lesznek a kölcsön visszafizetésére. Több jogásztól is lehetett olyan véleményt hallani, hogy a nem megfelelő hitelbírálattal tévedésbe ejtették a kölcsönigénylő ügyfeleket.

Sorozatunkat folytatjuk!

Ha érdekel a radikális hangvételt vállaló újságírás és hírszerkesztés,
szívesen foglalkoznál alapos és igényes tényfeltáró anyagok írásával
esélyegyenlőségi, szociális, érdekvédelmi vagy politikai területen,
akkor az alábbi címre várjuk jelentkezésedet: kalmarszilard(kukac)gmail.com
  •  
  •  
  •  
  •