Oda kell figyelni, hogy a munkáltató jogszerűen csökkentse a munkaidőt

worker
A koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet kihirdetése óta egyre több cég oldja meg home office keretei között a foglalkoztatást. A gazdasági visszaesés azonban gyakran további intézkedéseket igényel, így munkaidő-csökkentést vagy kényszerszabadságolást.

Megteheti-e jogszerűen a munkáltató, hogy a szabadságról „visszatérő” munkavállalók napi munkaidejét – ennek megfelelően természetesen a fizetésüket is – napi 2 órára csökkentse?

Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd és Széles Imre társadalombiztosítási szakértő válaszolt.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 196. § (2) bekezdése eredetileg akként rendelkezik, hogy a távmunkavégzéshez a felek megállapodása szükséges. A koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) kormányrendelet 6. § (2) b) bekezdése ugyanakkor kimondja, hogy mind az otthoni munkavégzést, mind a távmunkavégzést a munkáltató egyoldalúan elrendelheti.

Az otthoni munkavégzés ugyanolyan rendelkezésre állás, mint a munkahelyen történő munkavégzés, a szabadság kiadására is ugyanazon szabályok vonatkoznak. Az Mt. 122. § (4) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.

Egyoldalúan szabadságra küldeni munkavállalót másnaptól nem lehet. dr. Kéri Ádám azt javasolja, hogy állapodjanak meg közösen abban, hogy a munkavállalók meghatározott időtartamban a szabadságukat töltik. A munkavállalót is együttműködési kötelezettség terheli, mely veszélyhelyzetben fokozott.

Adózóna

Ha érdekel a radikális hangvételt vállaló újságírás és hírszerkesztés,
szívesen foglalkoznál alapos és igényes tényfeltáró anyagok írásával
esélyegyenlőségi, szociális, érdekvédelmi vagy politikai területen,
akkor az alábbi címre várjuk jelentkezésedet: kalmarszilard(kukac)gmail.com
  •  
  •  
  •  
  •