ONCSA-telep Ócsán

ocsa

Egyre nagyobb hullámokat ver a kormány legújabb kiemelt beruházása, amelynek első szakaszát Ócsán kívánják megvalósítani. Azok az emberek, akik már nem számítanak mai gyereknek, talán emlékeznek még az ötvenes évek elején az ország több pontján létrejött ONCSA (Országos Népi és Családvédelmi Alap) telepekre. Nézzünk egy kis történelmi áttekintést. Olyanokat, amelyek hasonlítanak a kormány elgondolásához, ilyet nem sokat találunk az újkori történelemben.

Az Egyesült Államokban hoztak létre nagy állami beruházásokhoz olyan táborokat, ahol a válság következményeit megszenvedőket besorozták gátépítési, valamint mezőgazdasági munkára, félkatonai jelleggel, tisztán lakhatási és élelmezési feltételekért.
Az ONCSA telepek ma-gyarországi elterjedése a háború utáni időszakhoz köthető. Hasonlóan a mostani kormányzati elképzelésekhez, (az akkori lakhatási igényekhez képest közepesnek mondható 1-2 szobás házakat, fürdőszoba nélkül, udvari WC-vel, ásott kúttal) betelepítettek olyan embereket, akik szociálisan rá voltak szorulva. Az állam a körülményeiket alaposan megvizsgálta. Mai szavakkal és értelmezésben pályázat jellegű feltételrendszerrel építették fel a telepeket. Fontos szempont volt a nagy kert megléte, viszont minden esetben munkát is biztosítottak.

oncsatelep
Egykori ONCSA telep

A legjobban működő ONCSA telep a tatai volt. Közvetlenül a laktanya mellett építették fel, az ott lakóknak biztos állásuk volt a honvédségnél, mint polgári alkalmazottaknak, valamint a helyi téglagyárban kaptak munkát. Az első időkben gyakran ellenőrizték az ott lakókat, hogy megfelelnek-e az előírt követelményeknek életvitelükben, a kert ápolásában. Vagy hogy megállták-e helyüket a munkahelyen? Sőt, segítséget és támogatást kaptak a beilleszk edéshez. Az aránylag jó körülmények ellenére az ott lakók főleg az első időben szégyellték, hogy egy megkülönböztetett helyen laknak. Az emberi szemérmesség, a problémák takargatása, a megkülönböztetéstől való félelem már akkor is hatott, holott a háború után az egész ország helyzete nyomorúságos volt.

Az ócsai ONCSA telep lakói szintén nagy valószínűséggel szembesülhetnek ezekkel a problémákkal, de a csaknem 300 ezer rászorultból bizonyára találnak 80 olyan családot, aki szívesen be fog költözni, más lehetősége nem lévén. Ennek ellenére nem vagyok benne biztos, hogy ez a lehető legjobb és leggazdaságosabb megoldás, 200 és 400 ezer Ft/m2-ért házakat építeni, a családokat kiragadni megszokott környezetükből, a gyökereikből. Elsősorban vidéken ez nem fog igazából jól működni. A környéken nem sok munkalehetőség van és a helybeliek sem fognak túlságosan örülni az újonnan betelepült problémás embereknek.

A másik kérdés anyagi jellegű: a betelepültek jó részének valószínűleg még további tetemes tartozása marad az előző hiteleikből. Ha ezt a kérdést a kormányzat nem rendezi megnyugatóan és nem szerez jól fizető munkahelyeket, mindenképpen gondok lesznek a bérleti díjak fizetésével. Sajnos a félinformációk miatt, illetve mivel nem látszik a rendszer minden elemének működése, egyelőre meggondolandó az építkezések elkezdése.

Kovács László
ügyvezető
Banki és Végrehajtási Károsultak
Információs Irodája

  •  
  •  
  •  
  •