Orbán bepánikolt

2020. november 11-én, szerdán a harmadik magyar köztársaság életében példátlan szigorítások léptek életbe az ország területén. A közvélemény felbolydulva próbál eligazodni az új rendeletek furfangos mondatain. Arról viszont, hogy milyen megfontolások lehetnek a lépések mögött, és hogy miért pont most tették meg őket, kevés szó esik.

Orbán Viktor hétfői bejelentése után a legújabb kori magyar történelemben példátlan korlátozó intézkedésekkel szembesülhettünk. A hivatalos közlönyben, hatálybalépése előtt mindössze néhány perccel, kedd éjjel megjelent rendelkezés többek között korlátozza a gyülekezéshez való jogot, kijárási tilalmat vezet be, a szintén a héten megszavazott „rendkívüli felhatalmazásról” szóló törvény pedig gyakorlatilag teljhatalmat adott a kormány kezébe. Indokolt a kérdés: miért most és miért ezekkel az eszközökkel szállnak szembe az egyre gyorsabban terjedő járvánnyal?

Magától értetődő volna azt feltételezni, hogy a fertőzöttségi adatok és a szakértők véleménye volt a döntő. Mindenki számára megnyugtató volna a feltételezés, hogy a miniszterelnök úr bölcs államférfi módjára, az arra avatott szakemberek tanácsait megfogadva vezeti országunkat. Ha viszont közelebbről megvizsgáljuk a képet, finoman szólva is kétségeink támadnak ezen feltételezés helyességét illetőleg.

November 9-én (vagyis a kormányfő Facebook-kinyilatkoztatásának napján) Magyarországon már összesen több mint 80 ezer aktív fertőzöttről szóltak az adatok. Ez a szám szeptember elején lépte át a tízezer főt és október közepe óta meredeken növekszik – 131 887 aktív esetet becsülnek jelenleg. Az aznap azonosított új fertőzöttek száma 5 162 volt, de azelőtt már több mint egy hete rendre 4 ezer körüli, vagy azt meghaladó volt érték. A naponta COVID-19-ben elhunytak száma időnként a százat is meghaladta.

Az adatokból tisztán látható, hogy a helyzet várható romlására már pusztán ezekből következtetni lehetett. Sajnos a vírust nem érdekli, hogy éppen színházban, futballmeccsen vagy egy kocsmában zsúfolódnak össze az emberek, vagy éppen a nap melyik órájában járunk. Az adatok mellett az orvosok, epidemiológusok is már nyár óta kongatják a vészharangot, mégsem történtek érdemi lépések. Most pedig az országot gyakorlatilag lezárták.

Milyen megfontolások vezethették akkor mégis a kormányzatot?

Nagyon fontos, hogy az intézkedéseknek nem csak a járványhelyzettel kapcsolatos hatásait vizsgáljuk. Figyelemreméltó, hogy a mindennapi életünket radikálisan korlátozó új szabályok egy másik aspektusa: a szinte már ijesztő nagyságú hatalom és mozgástér, melyet a végrehajtó hatalom, vagyis egy személyben Orbán Viktor számára juttat. Az egyre inkább militarizálódó egészségügy, a vállaltok katonai irányításának lehetősége és a még tavasszal elfogadott „rémhírterjesztést” szankcionáló Btk. módosítás mind egy irányba mutatnak: a minél nagyobb hatalomkoncentráció felé.

Miért van akkor a miniszterelnöknek még több hatalomra szüksége?

Hiszen az Országgyűlésben kétharmados többségével szinte bármilyen törvényt meghozhat, házszabályt írhat, kedve szerint módosíthatja az alkotmányt – amit évi rendszerességgel meg is tesz, a 2012 óta hatályos Alaptörvény immáron 9. módosítását üdvözölheti. Valamiért mégis rendkívüli felhatalmazásra van szüksége.

Ez arra utalhat, hogy helyzetét bizonytalannak érzi, esetleg az egészségügyi rendszer túlterhelésétől fél, vagy a legrosszabb esetben egyenesen pánikol.

A lehetséges okok között feltűnhet a szálláshelyek forgalmát korlátozó rendelkezés. Ezt rosszmájúan akár a szállodaipar nem NER-kompatibilis részének kivéreztetéseként is értelmezhetjük. Vagy akár a szórakoztatóhelyek bezárásával esetleg az ellenzéki szórakozóhelyek nehéz helyzetbe hozása is lehet a cél. Ezen forgatókönyveken most lépjünk túl, és reménykedjünk, hogy csupán a cikk írójának túlzott rosszhiszeműségéből fakadnak.

Egy másik magyarázat a gyülekezési joggal kapcsolatos. Érezhetően nő az elégedetlenség és a szkepszis a válságkezelés hatékonyságával és módjával szemben. Aggodalomra adhat okot a Fidesz számára, hogy a régióban nemcsak nálunk ez a helyzet: alig pár napja Szlovéniában tüntetések robbantak ki korlátozások miatt, Lengyelországban pedig az abortusztörvény nyomán vonulnak utcára tömegesen az emberek.

Van azonban még egy szempont, mely ebbe az irányba tereli a döntéshozókat: ez pedig a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak elkeseredett küzdelme az egyetem „nemzeti-konzervatív” irányba hangolása ellen. Ezt a hónapok óta tartó, nagy médiavisszhangot keltő tiltakozáshullámot lehetett most egy tollvonással megakasztani.

A nemzetközi helyzet egy másik tényezőjét sem árt szóbahozni. A múlt hét nagy eseménye – a 2020-as amerikai elnökválasztás – eredményeképpen Orbán Viktor legbefolyásosabb nyugati szövetségese, a hozzá elveit (pontosan azoknak hiányát) és „szellemiségét” tekintve rendkívül közel álló Donald Trump elnök leváltásra került. A belpolitikai gyeplő erőteljes megragadását akár a nemzetközi széljárás ezen kedvezőtlen változása is inspirálhatta.

Természetesen Trump úr még hevesen küzd a demokratikus választás eredményének érvénytelenítéséért, minden bizonnyal magyar kollégája is összeszorított foggal drukkol neki, hiszen Joseph Biden megválasztott elnök állítólag nem kedveli a magyar miniszterelnököt. Ha sokban nem is, ebben mindenképpen egyet tudunk érteni vele.

Ha csak egy kicsit is figyeltünk az elmúlt nyár folyamán, meghallhattuk a magyar orvosok, epidemiológusok, szociális dolgozók, tanárok és más, frontvonalban dolgozók hangját, akik hónapok óta könyörögnek egy átgondolt védekezési stratégiáért. Ehelyett kaphattunk egyik napról a másikra hozott hol racionális, hol teljesen átgondolatlan, önkényes rendeleteket és teljes bizonytalanságot. Állítólag a nyár folyamán felkészítették az ellátórendszert a második hullámra. Ehhez képest napról napra ürítenek ki teljes kórházi osztályokat, épületeket, a tiszti főorvos a kapacitások kimerülésének veszélyére figyelmeztet.

Csak reménykedni tudunk abban, hogy ezek mögött valami átgondolt, tudományos módszertannal operáló terv van, és nem a hirtelen ráeszmélés, illetve a pánik készteti cselekvésre az amúgy természettudományos végzettséggel nem büszkélkedhető miniszterelnököt. Ellenkező esetben nem csak a hőmérséklet esése miatt számíthatunk a szokásosnál zordabb télre.

Urbán Virág

Ha érdekel a radikális hangvételt vállaló újságírás és hírszerkesztés,
szívesen foglalkoznál alapos és igényes tényfeltáró anyagok írásával
esélyegyenlőségi, szociális, érdekvédelmi vagy politikai területen,
akkor az alábbi címre várjuk jelentkezésedet: muonszerk(kukac)gmail.com
  •  
  •  
  •  
  •