Brüsszel, 2015. szeptember 3.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k), mellette Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke (j) Brüsszelben, az Európai Bizottság épületében 2015. szeptember 3-án.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely

Egy rugalmassá tett kvótarendszerrel a hazai közvéleményt is kiszolgálhatná az Orbán-kormány, de kiegyezhetne az európai szövetségesekkel is menekültügyben. A nemzetközi sajtó szerint ráadásul hónapok óta erről tárgyalhat Orbán Viktor és diplomáciai képviselői az Európai Unió különböző testületeivel. A menekültügyi botránykeltés ugyan belföldön hasznos Orbánnak, a magyar gazdaságnak és biztonságnak kiemelkedően fontos diplomáciai kapcsolatok azonban komoly veszélyben lehetnek. A helyzetet az elmúlt napok üzengetései sem oldották, a hétvégén mégis a megoldásról kezdtek cikkezni a német lapok.

A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) értesülése szerint ugyanis kompromisszum körvonalazódik az EU-s tagállamok között a menekültek elosztásáról, a formálódó megoldáshoz ráadásul nagymértékben hozzájárultak a visegrádi négyek a rugalmas szolidaritás fogalmának bevezetésével. A vasárnapi német lap szerint az utóbbi 12 hónapban intenzív tárgyalásokat folytattak egy új modellről, és ebben Szlovákia igen konstruktív szerepet tölt be. A tárgyalásokon magyar diplomaták is részt vesznek – írta a FAS a tárgyalások menetét ismerő forrásokra hivatkozva. A formálódó megoldási javaslat nemcsak az elhelyezések és hozzájárulások megújított mechanizmusáról, hanem a be nem fogadó tagállamok eddigi pénzbírságának kiváltási lehetőségéről is szólna.

Mindez egyelőre csak javaslat, ám a német belügyminisztérium szerint a jelenlegi, észt soros uniós elnökségnek már konkrét szövegtervezetekkel kellene előmozdítania a diskurzust. A FAS azonban kitért arra: az alkalmas időpont külső tényezőktől is függ, hiszen Magyarországon 2018 tavaszán parlamenti választást tartanak. Utána erősödhet Orbán Viktor készsége a kompromisszumra. A lap szerint a kormányfő szűk körben többször jelezte már, hogy átgondolhatja a menekültek befogadásának kategorikus elutasítását, ha biztosított a külső határok védelme.

Van esély a menekültek európai uniós tagállamok közötti szolidáris elosztására ‒ mondta Angela Merkel is a FAS-nak. A német kancellár is azzal érvelt, hogy valószínűleg jobban ki lehet alakítani egy elosztási mechanizmust, ha “a menekült- és a migrációs politika minden további eleme stabil”. Azonban “legkésőbb ekkor meg kell követelni a belső szolidaritást az Európai Unióban”, mert ha a migráció ügyében nincs szolidaritás, akkor más területeken sem lesz. Arra a felvetésre, hogy vannak eltérések Magyarország és Szlovákia álláspontja között, a kancellár azt mondta: “Valóban látok árnyalatokat és eltéréseket a visegrádi országoknál; főleg Szlovákia, de Csehország is rugalmasabb, ezért ésszerű minden kormánnyal külön tárgyalni”.

Nem úgy tűnik azonban, hogy a német kormány bízna a magyar féllel történő kiegyezésben is. A német igazságügyi miniszter, Heiko Maas kijelentette: „aki a menekültkérdésben megbontja az európai összetartást, az ne számítson anyagi kérdésekben európai szolidaritásra”. Maas a dpa hírügynökségnek kijelentette: ha Magyarország a migrációs válságban továbbra is ragaszkodik a konfrontációhoz, akkor szükség esetén meg kell vonni Magyarországtól uniós pénzeket. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter minderre úgy reagált: a Magyarországnak szerződések szerint járó uniós forrásokat összekötni az illegális bevándorlással “sumák dolog”, az Európai Bíróság ítélete pedig semmire sem kötelezi az országot.

 

 

 

 

Forrás: http://nepszava.hu/cikk/1140112-orban-megis-kiegyezik-brusszellel